Demokráciát Európában! Miért van szükség Varufakiszék új mozgalmára?

2016. február 16. 11:59

Pogátsa Zoltán
Kettős Mérce
Az európai integráció összeomlóban van. Passzívan nézzük, ahogy a schengeni rendszert, a személyek szabad mozgását újra korlátozzák kontinens szerte. Egy-két millió, már itt lévő menekülttel nem tud mit kezdeni a kontinens.

Nagyon hiányzott már valaki, aki a kritikátlan status quót védő EU-pártiság és a múltba visszaforduló Európa-ellenesség közé áll, és megmutatja a választópolgároknak, hogy ez a hamis kettősség az ő becsapásuk. Nem igaz, hogy csak ez a két választás létezhet. Lehetséges lenne egy olyan Európa is, amelynek a joganyaga számon kérhetően és betartathatóan a gazdasági igazságosságot, a társadalmi egyenlőséget, a fenntartható környezetet és az átlátható és közvetlenül választott európai federációt tartalmazza.

Nem a túl sok Európa a probléma, hanem a túl kevés. Nem a kevesebb Európa a megoldás, hanem a több.

Erre alakult meg Janisz Varufakisz, volt görög pénzügyminiszter mozgalma. Összefogja azokat, akik eddig is sokat tettek már a saját országaikban vagy helyi szinten. Nincs ugyanis oka annak, hogy miért ne lehetne egy ilyen irányzatnak összeurópai mozgalma, ha a másik kettőnek van. A nemzetállami és a helyi szint ugyanis a globalizáció korában, az európai integráció kontextusában nem lehet meg összeurópai mozgalom nélkül. Ezért találunk ebben a mozgalomban olyan sikeres politikusokat, mint a kilakoltatásokat megszüntetni próbáló barcelonai polgármester asszonyt, Ada Colaut, a megszorításokat ellenző spanyol Podemost, zöld párti francia ex-miniszter asszonyt, független ír EP-képviselőt, a német szakszervezeti federáció vezetőjét, vagy a magyar demokráciát vizsgáló Rui Tavarest. Ezért találunk Varufakisz mozgalmában olyan sikeres társadalmi mozgalmakat, mint az adriai olajkutatást megakadályozó horvát zöldeket, vagy az amerikai kormányzat nemzetközi jogot és alkotmányosságot sértő lépéseit leleplező Wikileaks alapítóját, Julian Assange-t.

Ezért találunk benne olyan értelmiségieket, mint James Galbraith közgazdász vagy Slavoj Zizek szlovén filozófus. Vagy éppen egy olyan művészt, mint Brian Eno. Sokukkal nem értek egyet sok mindenben, de mégis közös bennünk a felismerés, hogy mindenkit meglepő gyorsasággal állt elő összeomlás előtti helyzet. Tenni kell a problémák, az okok tudatosításáért a választók körében, a két hamis és kártékony elitstratégia leleplezésére. Akkor is fel kell mutatni az igazságos és zöld Európa alternatíváját az európai egységünket romboló neoliberális és a nacionalista demagógiával szemben, ha még nem teljesen világos, hogyan érhető el mindennek intézményesítése. Monnet és és Spinelli is csak fokozatosan találta meg a formát, de világos volt számukra, hogy közös cselekvés kell ahhoz, hogy a kontinens elkerülje az újabb és újabb világégést.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

„Nincs ugyanis oka annak, hogy miért ne lehetne egy ilyen irányzatnak összeurópai mozgalma, ha a másik kettőnek van. A nemzetállami és a helyi szint ugyanis a globalizáció korában, az európai integráció kontextusában nem lehet meg összeurópai mozgalom nélkül.”

Globalizáció! Integráció! A bűvös két szó. Itt a hiba.

Az Európai Unió elődje nem ebből a célból szerveződött, hanem a gazdasági együttműködésért. A kezdetkor az EU is hasonló volt, csak később csináltak belőle „vegyes felvágottat”. Ennek következménye lett az, amit napjainkban tapasztalunk.

Tegyük félre a globalizáció, integráció különbözőképpen becsomagolt ideológiáját és térjünk vissza a gazdasági együttműködéshez. Ehhez pedig nincs szükség „több Európára”, hanem kevesebb ideológiára és olyan szakemberekre az unió vezetésében akik értenek a gazdasághoz, akik időben észreveszik a problémákat.
Albert Einstein gondolatát felhasználva; “Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.” Nos a jelenlegi uniós vezetők nem ilyenek.

Janisz Varufakisz témához pedig annyit; Ő egy politikai kalandor, egy kártyajátékos. Olyan kártyajátékos amilyen az "itt a piros, hol a piros" játékosa.

Pogátsa belezavarodik ebbe az újbalos-görög témába. :)

Ütős mozgalom lesz ez a Varufakisz-Tavares-Pogátsa-féle zöldbal katyvasz, fúzionálhatnának TGM zöldmarxista izéjével, aztán már nincs megállás a világuralomig.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés