Lánchíd Palota-per: kizárták a bírót

Kizárták a bírót

Nem folytatódott érdemben a Lánchíd-palotára kötött bérleti szerződés érvénytelenségének kimondása iránt az Eximbank által indított per, miután a felperes indítványára kizárták a bírót. A Balázs Gábor bíró kizárására irányuló indítványt Bártfai Beatrix, a felperes Eximbank ügyvédje terjesztette elő szeptember 18-án, de hogy mi van a beadványban, nem tudni, mert magát az iratot a felperes nem volt hajlandó bemutatni az alperesnek.

A ma.hu tudósítása szerint korábban, egy augusztusi tárgyaláson Balázs Gábor bíró nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy az Eximbank ügyvédje a bank egyik tanúját a tárgyalás ebédszünetében, a bírósággal szemközti étteremben készítette fel. Ezen tárgyalás után a bíróság helyt adott Bártfai Beatrix ügyvédnő kizárási indítványának. A változást bejelentő Szúnyogh Zsófia bíró a beérkezett kifogás tartalmát nem ismertette, mindössze annyit közölt, hogy a döntést az eljáró bíró nyilatkozatának figyelembevételével hozták meg. A kifogást az alperes az aktában sem tekinthette meg, az Eximbank képviselője pedig nem volt hajlandó átadni részére. Az ügyet Kis Rákói Annamária bíróra szignálták.

A tanú, akit Bártfai ügyvédnő ebéd közben készített fel, egy ma már vezető pozícióban lévő korábbi asszisztens, aki a legutóbbi tárgyaláson tett vallomásában azt állította, hogy visszadátumozott, hamis iratokat kellett készítenie Darabos Tamás korábbi vezérigazgató-helyettes kérésére, és erről Nátrán Roland korábbi vezérigazgató is tudott. Mindezt Nátrán Roland tagadta, ezért a bíró szembesítette a tanúval, eredménytelenül. A tanú azon állítását sem sikerült bizonyítani, miszerint a jelenlegi vezérigazgató-helyettes Fejérvári Levente helyett Nátrán Roland rendelte meg azt az értékbecslést, amiről – mint a korábbiakból is kiderült – valójában nem is tudott – írja a ma.hu.

Büntetőfeljelentést is tettek hűtlen kezelés miatt

A portál tudósítása szerint a tárgyalás elején az Eximbankot képviselő Bártfai Beatrix bejelentette, hogy a bank bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt feljelentést tett. Ennek nyomán a Készenléti Rendőrség Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya nyomozást indított, de a felperesek nem csatoltak erről szóló határozatot. Az ügyvédnő szerint már önmagában a nyomozás elrendelésének a ténye a szerződés jó erkölcsbe ütközését támasztja alá. Az alperest képviselő Mátrai Mihály szerint a feljelentés ténye nem érte őket váratlanul, mivel az Eximbank képviselője már tavaly december óta fenyegette Nobilisékat.

Feltépett intarziás parketta, mint „értéknövelő beruházás”

Miközben a felperes Eximbank az ingatlanszakértői véleményt kifogásolta, kiderült, a Lánchíd Palota átalakításakor nemcsak az eredeti formájára helyreállított falbetéteket távolították el, de a sokmilliót érő intarziás parkettát is feltépték és – a bíró megfogalmazásában – „filléres padlószőnyeget” tettek a helyére. Az épületben készített fotókat a bíró a sajtó képviselőinek is bemutatta. „Én már most megmondom, hogy nem volt értéknövelő az a beruházás” – állapította meg a bíró.

Az alperesi képviselő jelezte, hogy szerinte az épület jelenleg használhatatlan, mivel annak ellenére, hogy a beruházás 95%-ban kész van, az Eximbank mégsem szerezte be a használatbavételi engedélyt, ami szerinte szándékos károkozásra utal. „Ők egy használatbavételi engedéllyel ellátott ingatlant kaptak birtokbaadáskor, most ennek ellenkezője van, a leállított építkezés miatt most az ingatlan nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra” – fejtette ki Mátrai Mihály. Ráadásul a visszaalakítás is legalább 350-650 millió forintba kerülne, legalábbis ez a szám olvasható szakértői véleményben, az alperesi képviselő szerint azonban ez az összeg jóval magasabb.

Az Eximbank képviselője határozottan cáfolta, hogy leállították volna az építkezést, ahogy fogalmazott, „nincs tanú, aki alátámasztaná”. Szerinte a leállás oka a korábbi vezetés által a kivitelezővel megkötött szerződéssel kapcsolatos elszámolási vita, amely azonban már lezárult. Az ügyvédnő szerint, mivel a jelen munkálatokhoz mindössze a műemlékvédelmi hatóság engedélyére volt szükség, építési engedélyre nem, ezért új használatbavételi engedélyt sem kell kérni az épületre. A ma.hu ezzel kapcsolatban megjegyzi, a 312/2012 (XI.8.) Kormányrendelet szerint szükség lett volna az engedélyre, amit a Forster Intézettől kellett volna beszerezni.

Nobilis: A felperes már korábban büntetőfeljelentéssel fenyegetett

A legutóbbi érdemi tárgyaláson tett tanúvallomásában Nobilis Kristóf azt nyilatkozta, hogy az átépítéshez készített dokumentációban szó sem volt az intarziás parketta felszedéséről, bár ezek a tervek általában elnagyoltak. Ők mindenesetre hozzájárultak az átalakításhoz, de óvatos bontást kértek, hogy a bérleti jogviszony végén, ha kell, az eredeti állapotára visszaalakítható legyen az ingatlan. Szerinte a bérleti szerződésbe mindez azért nem került be, mert annak megkötésekor nem tudták, hogy az Eximbank pontosan milyen átalakítási munkákat akar végezni az épületben.

A nagyvállalkozó azt mondta, Bártfai Beatrix, az Eximbank ügyvédje akkor fenyegette meg először büntetőfeljelentéssel, mikor másodszor tárgyaltak a bérleti szerződés esetleges felbontásáról. A találkozót Szíjjártó Péter államtitkára, Kohut Balázs irodájában tartották. Arra a felperesi felvetésre, hogy a szerződés megszüntetéséről vagy érvénytelenségéről volt-e akkor szó, Nobilis azt válaszolta: „Tudja, ha valakit büntetőeljárással fenyegetnek meg, az azt hallja meg először”, és nem emlékszik, hogy konkrétan milyen okból akarták felbontani a szerződést. Hozzátette: egy dologban biztos, hogy a jó erkölcsbe ütközés akkor még nem merült fel.

Nátrán: Politikai okból kérték a szerződés felbontását

A bíró újra meghallgatta Nátrán Rolandot, az Eximbank-MEHIB korábbi vezérigazgatóját, akiről az Eximbank jelenlegi vezetése azt akarja bebizonyítani, hogy a bank számára előnytelen az általa a Lánchíd Palota bérletére megkötött szerződés. Nátrán vallomásában ugyanazt állította, mint eddig: nem hibázott, minden felettesét, így a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériumok vezetőit is mindenről részletesen tájékoztatta. Felidézte, hogy amikor az Eximbank-MEHIB a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került, Navracsics Tibor miniszternek is részletesen beszámolt a folyamatban lévő ügyekről. A miniszter a székházváltást tudomásul vette, ebben a tárgyban egyszer sem kért további információkat.

Még Navracsics Tibor minisztersége közben, de már Szijjártó Péter kezdeményezésére a bank három vezetőjéből kettőt lecseréltek, ami jelentősen lelassította a folyamatokat.

„Nyár végén már úgy éreztem, fogáskeresés zajlik. Hiába kértem időpontot Szíjjártó Péter miniszter úrtól, hogy iránymutatást adjon székházkérdésben, vele nem tudtam beszélni, csak a kabinetfőnökével, Benkő Szilárddal. Miniszter úr programjába nem fértem bele. A kabinetfőnök arról tájékoztatott, hogy a leállás nem a személyem és nem a bank elleni támadás, hanem politikai jellegű kérdés. Annyit mondott, hogy amikor a kereskedőházak átkerültek a minisztériumhoz, akkor is kerestek új bérleményt, és ugyanúgy szeretnének keresni az Eximbanknak is. Mivel alapvetően miniszter úrral szerettem volna beszélni, a találkozónak további folyománya nem volt. Tájékoztattam a kabinetfőnököt, hogy van egy érvényes szerződésünk a Lánchíd Palotára, és jeleztem, hogy ezt a szerződést nem olyan egyszerű felmondani” – idézi Nátrán Roland vallomását a ma.hu.

A volt vezérigazgató elmondta, sem a kabinetfőnöke, sem Szijjártó Péter nem hozott fel semmit a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződéssel kapcsolatban, viszont a találkozó után nem sokkal, 2014. szeptember 11-én Kohut Balázs államtitkár, felügyelőbizottsági tag kezdeményezésére vizsgálatot indított a Felügyelőbizottság a bérleti szerződéssel kapcsolatban. A vizsgálatnak egyelőre nincs ismert eredménye.

Nátrán elmondása szerint az államtitkár utasítására egy másik vizsgálatra is sor került, amellyel az Eximbankot képviselő Bártfai Beatrixot kellett megbízniuk, a piaci ár ötszöröséért. Az ügyvédnő semmilyen jelentést nem adott le, állítása szerint a pénzt sem kapta meg. Mindeközben az új vezérigazgató-helyettes, Fejérvári Levente a bérelt területek további kibővítése és az opciós időszak kiterjesztése mellett a vezérigazgatót megkerülve vételi ajánlatot is próbált tenni alacsony áron a bérbeadó Nobilis Kristóf cégének. Az igazgatóság elvont minden, az ingatlanokkal és a székházváltással kapcsolatos hatáskört Nátrán Rolandtól, egyúttal utasították a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződés felbontására. A volt vezérigazgató pályáztatás útján megbízta a Baker & McKenzie ügyvédi irodát, hogy vizsgálja meg az ezzel kapcsolatos jogi lehetőségeket. Arra jutottak, hogy egyetlen megtámadási vagy semmisségi ok sem merült fel: nem volt bérbeadói szerződésszegés, nem volt olyan szerződéses paraméter, amely a felek közötti gazdasági egyensúlyt vitathatóvá tette volna. Nátrán elmondása szerint kétszer próbált közös megegyezésre Nobilis Kristóffal és mind a kétszer azt a választ kapta, hogy „nem érti, hogy mi oka lenne a szerződés felbontására, de ha találunk más bérlőt vagy üzleti megoldást, abba beleegyezik, de az egyoldalú, számára hátrányt okozó megoldásba nem.”

Nátrán hozzátette: ekkor már személyes fenyegetések is érték. A legutóbbi tárgyaláson tett vallomásában elmondta, hogy „novemberben a felügyelőbizottsági üléseken ügyvédnő részéről elhangzott, hogy a szerződést aláíró személyekkel szemben büntetőeljárást kezdeményez. Ehhez Kohut Balázs hozzátette, hogy nemcsak büntetőfeljelentést fogunk tenni, de amíg ez a kormány hatalmon van, én a közigazgatásban nem fogok állást kapni” – foglalta össze Nátrán Roland.

A bank működését egyébként nemcsak az MNB és a PSZÁF, hanem külső auditor cég is vizsgálta. Egyik részről sem merült fel soha, semmilyen aggály, megjegyzés sem a székházszerződéssel, sem a költözéssel kapcsolatban.