Egységes Európa, vagy szegény Kelet-Európa?

2015. szeptember 27. 10:36

Techet Péter
MNO
A világ ma is egyik legfejlettebb térsége összeomlik, belső táborokra szakad. A menekültválságnak van egy nagyon fontos tanulsága: a keleti és nyugati tagállamok közötti különbségek ma is léteznek.

„A mostani menekültválság elsősorban az Európai Unió válsága. A több mint félmilliárd lakosú, a világ ma is (egyik) legfejlettebb térsége összeomlik, belső táborokra szakad, mert az összlakosságának kevesebb mint 0,1 százalékát kitevő »tömeggel« kellene valamit csinálnia. Nincs mersze a határait megvédeni – mert az politikailag nem lenne korrekt –, de nincs ereje és akarata egységes európai döntéseket hozni. A menekültválságnak van azonban egy nagyon fontos tanulsága: a keleti és nyugati (az új és régi) tagállamok közötti különbségek ma is léteznek. A brit The Economist e különbségeket a mentalitással magyarázta, mondván: egy évtizedeken át bezárt, elzárt, homogén, a világra kevéssé nyitott térség jobban fél az idegentől, a mástól, mint az a Nyugat-Európa, ahol a multikulturalizmus már nem is annyira program, hanem realitás. (Ezt az értelmezést erősíti, hogy például Németországban is ott gyakoriak a menekültek elleni támadások, ahol alig vannak külföldiek: azaz a keletnémet területeken. A neonáci NPD-nek semmiféle bázisa nincs azokban a nyugatnémet nagyvárosokban, ahol elvileg fennállna a párt által ostorozott »elidegenedés« veszélye.)

Azonban az Economist elemzése – azon túl, hogy felettébb klisészerű, és különféle, a kelet-európaiakkal szemben élő sztereotípiákra támaszkodik – azért is legfeljebb csak féligazság lehet, mert nem veszi észre, hogy nemcsak Kelet-Európa nem kér a menekültekből, de a menekültek sem kérnek Kelet-Európából. Ez pedig éppen arra a súlyos problémára világít rá, amivel szintén semmit nem akar kezdeni az Európai Unió: a keleti és nyugati (az új és régi) tagállamok közötti irdatlan jóléti különbségre. Hiába illik a varsói neoliberális kormányt dicsérni, vagy a szintén neoliberális (az országaikat nyomorig megreformáló) balti államokat példaként állítani a »csúnya« Budapest vagy a még mindig »túl etatista« Zágráb, Ljubljana elé – ahogy azt a nyugati elemzések rendre teszik –, ki kell mondani, hogy egyetlen új tagállamnak sem sikerült a rendszerváltás utáni huszonöt és az EU-csatlakozás utáni tíz évben behoznia lemaradását akár csak a legszegényebb régi EU-tagállamokhoz képest. (Se a neoliberális, se az unortodox, se az etatista út erre nem alkalmas, mert pusztán önerőből Kelet-Európa sohasem fog kijönni nyomorából.) A nyakig válságos Görögországban egy kétgyerekes család nettó jövedelme még mindig másfélszer több, mint egy cseh vagy szlovén kétgyerekes családé (a térségben ugyanis nem a »példás« lengyeleknél vagy baltiaknál, hanem a cseheknél és szlovénoknál keresnek még a legtöbbet az emberek), és majdnem háromszor több, mint egy kétgyerekes magyar családé.

Ezt a szegénységet, nyomort a menekültek is látják, így teljesen ésszerű reakció a részükről, ha tovább akarnak állni. (Arról, hogy ez a menekültkérelmükkel összefér-e, e helyütt most nem szólnánk. Amúgy nem fér össze.) A menekültek tehát látják azt, amit Nyugat-Európa az elmúlt tíz évben képtelen volt észrevenni és kezelni: a kelet–nyugati különbséget. Nem lehet egységes Európát akarni – így akár egységes menekültjogi rendszert, egységes kvótarendszert bevezettetni –, ameddig az élethelyzetek olyannyira eltérők, mint ma az EU-ban.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nyugat-Németország sem nagyon tudta 'integrálni' Kelet-Németországot. Mit lehet akkor tenni kontinentális méretekben?

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2015. szeptember 27. 11:38

" Nem lehet egységes Európát akarni – így akár egységes menekültjogi rendszert, egységes kvótarendszert bevezettetni –, ameddig az élethelyzetek olyannyira eltérők, mint ma az EU-ban.”"

De nem ám.
Hogyan is lehetne, amikor az olyannyira eltérő élethelyzetek haszonélvezői, az Afrika-rabló "Nagy-Grande" Francia Köztársaság k ma is azért harcol: ilyen soha ne legyen, sőt:
JÖJJENEK MINÉL TÖBBEN A SZEGÉNY KELET-EURÓPÁBA.
Ezért (is):

"Bombázza a francia légierő is Szíriát

A francia légierő is bekapcsolódott az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni légi hadjáratba Szíriában.
A francia elnöki hivatal vasárnapi közleménye szerint Franciaország az elmúlt több mint két hétben végrehajtott felderítő repülések során szerzett információk alapján mért légicsapásokat az IÁ szíriai állásaira, és összehangolta akcióját a térségbeli partnerországokkal."
Ahol ezek a vérszívók megjelentek eddig a világon, ott nyomukban az aljasság és igazságtalanság ünnepel.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2015. szeptember 27. 10:52

A franciák bombázásaitól nem lesz kevesebb a bennünket elöntő migráns.
Ellenkezőleg: garantáltan több.
Ők ezért bombáznak.

A szerző írásából semmi sem valós.

Nem a menekültválság tanulsága, hogy „a keleti és nyugati (az új és régi) tagállamok közötti különbségek ma is léteznek „mivel ez a legtöbb területen korábban is megvolt.

A brit The Economist a különbségekkel való magyarázata sem reális, mert a nyugati országok társadalma sem homogén, s ott is jelen van a multikulturalizmus elutasítottsága. A felmérések is ezt bizonyítják. Az arányok vitathatók, de objektíven senki nem tudja megmondani. A szerző az Economist állítását csak azért csempészi be, hogy ezzel igazolj; „Nyugat-Európa, ahol a multikulturalizmus már nem is annyira program, hanem realitás.” állítását.

Bárhogy is forgatják, mindenhogy program, akár a demográfiával, akár gazdasági okokból magyarázzák. A morális és humánus tényezők által vezérelt megoldás pedig más is lehetne.

A szélsőséges attitűd pedig megtalálható Ny.- Németországban éppúgy, mint Franciaországban, Olaszországban, Angliában.

Így a szerző irományából nem marad más, mint a multikulturalizmus dicsőítése, a napjaink liberális szólama.

Teljesen mnás történelmi tapasztalataik vannak a keleti népeknek, mint a nyugatiaknak.
Nem csak a gazdasági különbségek determinálnak, hanem a zsigerekbe beépült történelmi reflexek is.
A nyugati országok többnyire elnyomók (gyarmatosítók) voltak, míg mi elnyomottak.
Nagy különbség.

Válaszok:
Antigoné | 2015. szeptember 27. 11:34
Kvasztics Fedor | 2015. szeptember 27. 11:39

A nyugati oldalon élő ismerősöm szerint konkrétan utálják az egykori keletnémeteket, azt mondja, a mai napi külön adót fizetnek miattuk.

Ezért ismerjük fel hamarabb a mai neoliberalizmus diktatórikus vonásait, rokonságát az egykori totalitárius ideológiákkal.

A Európa keleti térsége még mindig nem tudott, és még sokáig nem fog felzárkózni a nyugati térséghez, mert nem ez a cél.

A kapott pénzek szerződéses alapon, bizonyos szuverenitások feladásának ellentételeként jönnek ide, a felemelkedéshez viszont nem elégségesek, erre gondosan ügyelnek.

Haszna van a nyugatnak ezekből a pénzekből, kell, hogy legyen, hiszen ingyen ebéd ebben az esetben sincs, ezeknek a pénzeknek jó része visszamegy nyugatra az itt lévő cégek támogatásának, vagy az itt munkát szerző cégek kifizetésének formájában. Nem azért csatlakozhattunk az EU-hoz, hogy nekünk ettől jobb legyen. Még a szegényebb országokhoz képest is rosszabbul állnak a volt szocialista országok.

Röhej, hogy az a Szlovákia köteles pénz fektetni Görögországba, ahol jóval kisebbek a jövedelmek, mint a görögöknél.

Egységes Európa????
Úgy hogy a Kelet-Európaiakat szolgának, és second hand felvevő helynek használnak???
Köszönöm, így nem!
Az árakban a felzárkózást gyorsan megcsinálták (sőt még túl is) a bérekben pedig maradt.
Az ilyenből -nem kell okos embernek lenni, hogy gondolja-, szakadás lesz.

Még ráadásul olyan hírek, hogy ugyanazzal a névvel Kelet-Európában forgalmazott termékek minősége alacsonyabb a Nyugati résztől (szlovákiai vizsgálat)
Meg az a tapasztalat, (mondják, hogy az EU egy egységes piac) amit a német Ebay-en lehet szerezni, "SZÁLLÍTÁS: EURÓPA UNIÓ KIVÉVE, BOTSWANA? JEMEN,ALBÁNIA, NIGÉRIA..... SZLOVÁKIA, LENGYELORSZÁG? BULGÁRIA, CSEHORSZÁG, ROMÁNIA.
Szóval számos alakalommal szembesítettek, hogy én csak papíron vagyok az EU-ban a valóságban nem.

Válaszok:
oskar | 2015. szeptember 27. 11:55

Kifelejtettem sok mást is. Pl. a banki szolgáltatásokat.
Ugyanaz a bank Ausztria és Magyarország, azzal a különbséggel, hogy itthon sokkal hátrányosabban kezelnek.

Mindezt végül is csak azzal jellemezhetjük, hogy függőség. 1990-ben a használható gazdasági kapacitást eladták, utána a vevő felszámolta azt.

Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy ha más nem hoz ide munkát, mi magunknak nem tudunk lehetőséget teremteni. Aki ide munkát hoz, az csak azért teszi, mert itt jóval olcsóbban dolgozó, egyáltalán nem védett, és nem szervezett munkaerőt talál. Egyébként miért jönne? Ez a helyzet pedig kormányoktól függetlenül sokáig így marad, mert csak így kellünk a művelt Nyugatnak. Kelet felé mozdulva lehetnénk jobb helyzetben, de ez a jelenlegi világban nem kivitelezhető.

A magyar konzervipart és a tejipart, a magyar papírgyártást, cementipart külföldiek vették meg és építették le.

Az Ikarus önmagában sajnos középszerű volt. Főleg az orosz piac igénye miatt gyártott fénykorában évente 13000 darabot, de a korszerűsítést a vevők nem igényelték, illetve nem fizették meg. A másik nagy gond az volt, hogy nem tudtunk megfelelő minőségű motort és hajtást gyártani hozzá, egyedül a Rába hátsóhíd volt ideig, óráig piacképes.

De az Ikarus ettől még betagozódhatott volna valahová, ahogyan azt Skoda tette a Volkswagen konszernnel.

Be kell látni, hogy nem kell létrehozni félőrülteknek egy egész UNIO-t!
Ugyanis az EU értük van, nem a tagállamokért.
Röhejesebbnél röhejesebb "intézkedéseik", felszólalásaik és a munkájuk nem ér egy kalap szamócát sem.
Ha csak Magyarország helyzetét vesszük alapul, kiderül, hogy a mezőgazdaságban, az iparban semmit sem fejlődtünk, sőt!
Az állataink élő gyárak lettek, a gyáraink meg eltűntek.
Amije volt az országnak, azt meg zsebrevágták a rendszerváltók.

Most meg könyöradományon élünk.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés