Nincs európai álom, nincs semmi − Migráció és mi IV.

2015. augusztus 29. 9:57

Stefano Bottoni
Mandiner
Olyan emberek áradnak hozzánk, akiknek vallási, kulturális és szocializációs háttere egyszerűen inkompatibilis a nyugati emberével.

Úgy tűnik, hogy a mostani menekültáradat kapcsán elfelejthetjük nagyjából mindazt, amit a tankönyvekben tanultunk.

1) Ez a vándorlás rendkívül szervezett, szinte semmi nem véletlen benne. Olyan, mint egy szörnyen hosszú, fárasztó, költséges és szomorú interrail. Minden határátlépés, minden etap ki van taposva, Törökországtól egészen Németországig. Jellemző, hogy a minapi osztrák tragédiáig (ötven halott egy ideiglenes magyar rendszámú, szlovákiai cégtől származó, román állampolgárságú személy által Kecskeméten kiváltott teherkocsiban) a balkáni útvonalat mindenki sokkal biztonságosabbnak találta, mint a rövidebb, de rendkívül veszélyes tengeri utat Líbiától Olaszországig. Attól tartok viszont, hogy a helyzet eszkalálódásával fel kell készülnünk hasonló esetekre, mert a migránsok egyetlen célja Magyarországon keresztül átutazni, bárhogyan és bármi áron.

2) Nekem úgy tűnik, hogy a szírek, afgánok, pakisztániak esetén a politikai (háború, polgárháború, ISIS) és a gazdasági motiváció sok esetben egyszerűen szétválaszthatatlan. Ezért sem tudunk mit kezdeni azzal a zavarba ejtő jelenséggel, hogy sok migráns jelentős pénzösszeggel rendelkezik, és az egész út bizonyíthatóan sok ezer euróba kerül. A Röszke határában lomizó magyarok és cigányok látványa, akik a bevándorlók által hátrahagyott, gyakran jó cuccokat kutatják, majd eladják, az, hogy is mondjam? − különös érzéseket kelt. Ilyet sem láttunk még  talán a második világháború végén lomizhattak így szovjet területen a menekülő német lakosság vagy a megölt német katonák használható cuccai között.

3) Nem láttunk még olyan tömeges bevándorlást, melynek célja nem a letelepedés, hanem a több európai államon való gyors áthaladás és egy harmadik országba történő bejutás. Első látásra az is meglepő, hogy a schengeni övezethez tartozó Görögország állami szervei közvetlen segítséget nyújtanak a tiltott határátlépéshez, amikor átsegítik a tömeget a szomszédos Macedóniába. Világos, hogy ezzel szemben a dublini szerződésben foglalt kötelezettségek életszerűtlenek és tömegesen átjátszhatók. Ha a magyar hatóságok nem vesznek ujjlenyomatot a határon, megszegik kötelezettségüket és ellenőrizetlenül engednek be több ezer, több tízezer embert. Ha pedig megteszik − akár erre kényszerítve a rejtőzködni vágyókat −, fennáll a veszély, hogy a menekülteket nem fogják máshol befogadni, magyarán itt ragadnak, akaratuk ellenére. Természetesen közös európai hadsereggel, közös külső határvédelemmel egészen másképp lehetne kezelni (nem megoldani!) a válságot, de erről a máskor oly közlékeny európai vezetők inkább hallgatnak.

4) A migránsok fenntartóztatása, megállítása szintén életszerűtlen megoldás. Nem ide jöttek, nem áll szándékukban itt maradni. Erőszakos megállításuk, esetleges őrizetbe vételük ellenszenvet fog kelteni külföldön, és tovább súlyosbítja majd a hazai börtönök túlzsúfoltságát. Ezt minden gondolkodó ember belátja; jó lenne, ha ez a racionális érvelés elérné a magyar kormányzati szervek ingerküszöbét is. Azonban a gyarmati múlttal rendelkező nyugat-európai országok azon vezető politikusai és értelmiségijei, akik évtizedekig bátorították vagy tűrték a harmadik világból történő tömeges betelepedést − gyakran a helyiek rosszallása mellett −, akik értelmiségi körökben és kormányzati szinten ideológiai szintre emelték a bevándorláspártiságot, hogy ezzel kompenzálják a tragikus munkaerőhiányt és a demográfiai veszteségeket; most tartsanak önvizsgálatot és döntsék el, mit is akarnak valóban. Rajtuk múlik Európa sorsa, nem Orbán Viktor kerítésén vagy a menekülteket pénzért szállító kelet-európai csempészmaffiákon. 

Tavaly többen kifogásolták a „Várva várt Nyugat” című könyvem utolsó fejezetében kifejtett nézeteket a bevándorlásról és a demográfiai kérdésről, mint összeurópai kibeszéletlen problémákról. Őszintén sajnálom, de attól tartok, hogy nem tévedtem és addig lesz igazam, amíg az európai elitek nem kezdenek el komolyan gondolkodni azon, hogy mi lett az európai egység álmából, és milyen Európát fogunk átadni gyermekeinknek, unokáinknak. Olyan emberek áradnak hozzánk, akiknek vallási, kulturális és/vagy szocializációs háttere egyszerűen inkompatibilis azzal a posztmodern, szekularizált és libertárius életmóddal, amit ha tetszik, ha nem a nyugati ember magáévá tett és adottnak tekint.

Akármilyen népszerűtlen ezt most kimondani, miközben családok ezrei kelnek útra jobb életre és biztonságra vágya, ezek a menekültek, akik nagy többségükben nem szír mérnökök és orvosok, hanem „csak” szegény emberek, soha nem lesznek a német, francia vagy svéd társadalom szerves részei. Őket mindig és mindenütt bevándorlónak, másodrendű polgárnak, „vendégnek” fogják tekinteni.

Nincs európai álom, sem állam, sem egységes vízió.

Nincs semmi.

Csak az értelmetlen drótkerítések és a védekező nemzetállami reflexek. 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 76 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Valamikor elég alaposan védték déli határainkat. Na, nem kell annyira, mint anno, hogy egy madár se repüljön át. De lehet hatékonyan és nem elhinni, hogy továbbállnak.

Az unio megbukott.

"1) Ez a vándorlás rendkívül szervezett, szinte semmi nem véletlen benne."

Mi következik ebből?
Az, hogy az ellene való siker is csak szervezettséggel érhető el.
Mi lenne ez?
Tüntetni, tüntetni, tüntetni...
Egyelőre az usák-követségek előtt...
Aztán azonban a franciákról és a britekről sem szabad elfeledkezni.
Ők is nagy arab tavasz-előbombázók, Iszlám harcos-kreálók, főleg, ha a líbiaiak, szíriaiak nem tudnak visszalőni...

Ha a saját otthonom, szeretteim biztonságáról van szó, megpróbálkozhatom a lángszóróval, bár, mint tudjuk, aki fegyvert fog, fegyver által vész el, és egyáltalában, volt itt már lángszórózás, mintha a hős oroszok a várbeli pincekórházban ezt tették volna, a szovjet emberek, rendszer nagyobb dicsőségére. A lángszóró nagyon keserves lenne.
Magyarország számára nem gondolom, h. az életeket veszélyeztető fellépés reális, választható alternatíva.
A problémát abban is látom, h. nem világos, mit vár az EU Magyarországtól, mi az, ami Magyarországnak a fennálló szerződések értelmében szerintük kötelessége lenne. Mintha értelmezési kérdések merülnének föl.
Az állítása szerint Magyarországon étlen- szomjan tartott, WC-ből ivásra kényszerített Ahmed interjúnak a német közszolgálatin való kommentár nélküli leközlése jól jellemzi, mit várhat hazánk a művelt Nyugattól és nagyon nevetséges, h. erről az Orbán-Szíjjártó páros tehetne, mert ők nem kellően együttműködők.
Sokkal inkább felelősek hazánk számkivetettségéért azok, akik az ország rossz hírén munkálkodnak minden nem "balos" kormány idején.
Emlékszünk-e még s svéd közszolgálatiban leadott "dokumentum" filmre, melyben a Heller és köre fellépésével nyomatékosított "balosok" az országot rágalmazzák?
Emlékszünk-e a hazánkat EU-s szinten elítélő Tovares jelentés körül bábáskodó MSZP-s EU képviselők büszkeségére?

Nem. Szegény buta vagy, mégsem szavaztál a Fideszre. Tehát rögtön meg is cáfoltad premisszádat.

Hülye az érvelésed, de ez nem ritka nálad.
Ha ég egy ház, bemész akkor is, mikor tudod, hogy te is, és a bajba jutott is bennég - esetleg olyan olyan égési sérülést szereztek, hogy pár hónap szenvedés után pusztultok el -, vagy csak akkor segítesz, ha tudod, hogy annak az eredménye pozitív?
Újra és újra megdöbbentesz. Tudsz írni, a szókincsed, helyesírásod elfogadható, mégis idiótának tetteted magad, hogy lehetetlen ballibsi elveid védelmezd.

Magyarországon élünk.
Társadalomban élünk, alkalmazkodnunk kell.
Ahhoz, h. azt tehessük, amit írsz, sok minden kéne, ami nincs, kül- és belföldön.
A magyar hatalom valóságos lehetőségei korlátozottak.
Nagyon is megértem az álláspontodat, sőt, de nem véletlen, h. eddig nem került sor az általad vázolt megoldások bármelyikére, noha a helyzet komolysága, az egész, felháborító, igazságtalan kettős mérce ezt indokolná.
Ami még viszonylag megléphető lenne, az az illegális határátlépők minden teketória nélküli tovább szállítása az osztrák határra, de azt hiszem, még ez esetben is az országnak a folyamatos dorgálás helyett komoly retorziókkal kéne számolni. Ez egyébként marko tervként itt többször megjelent.
Tényleg úgy gondolod, h. az általad vázolt fegyveres ellenállás reális alternatíva?
Az, amit ez a horda művel és az egész jelenség egyébként semmiféle humanitárius szempont érvényesülését nem indokolja, nem érzelmekről, lehetőségekről van szó, kivéve a gyerekeket, akik semmiről sem tehetnek.

Hiába írom azt, hogy végre egyszer, mielőtt nem lesz késő, össze kellene fognia az USA-nak és az oroszoknak ("fagyasszák" be fél évre Ukrajna miatti konfliktusukat), kiegészítve a NATO tag törökökkel, Iránnal,amelyik végre elmozdult a teljes elszigeteltségéből, teremtsenek békét Szíriában Asszaddal vagy anélkül, elfogadva a kurdok valamiféle autonómiáját. Ehhez az kell, hogy az ISIS-t megállítsák, megtörjék és az emberek (közel 23 millió szíriai van) végre újra normál életüket élhessék. Az innen érkezők (több millióan hagyták el az országot, ennek nagy része a törököknél van) zömének úgy öt éve még esze ágában sem volt ide jönni, Szíria az arab országok közül kifejezetten normálisnak számított. (Az ISIS már egy 200 km-s partszakaszt ellenőriz Líbiában is és Európában is mocorog.)

Az eldobott cuccokat nem szabad összeszedni, leprát, ebolát lehet attól kapni.

A "sariat" csak néhány muszlim országban (szaudik, perszák etc.) alkalmazzák, a zömében nem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés