Zuhanás a tőzsdéken – itt az összeomlás?

2015. augusztus 24. 15:22

Szabó Gergely
Az esés mindaddig folytatódhat, amíg a jegybankok be nem adják a derekukat, és nem kezdenek el újra pénzt nyomtatni.

Vendégszerzőnk, Szabó Gergely, a Pénzriport szerzőjének írása.

*

Hétfőn folytatódott a világ részvény- és árupiacainak zuhanása, fejlődő országok devizái további nyomás alá kerültek. Itt a várva várt összeomlás?

A mostani áresések és az összeomlás lehetősége nem meglepetés, ezzel már korábban részletesen foglalkoztunk. A lényeg, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszerben a pénzek adóssággal szemben képződnek. Egyre több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy növekedjen a gazdaság. Viszont az adósság nem tud a végtelenségig növekedni. Jelenleg ott vagyunk, hogy már „mindenki” maximálisan eladósodott. A jegybankoknak kell újra és újra pénzt nyomtatni ahhoz, hogy ne omoljon össze a rendszer.

Jelenleg egyszerűen annyi történik, hogy elfogyott, illetve kevésnek bizonyult az eddig nyomtatott pénz, ezért újabb körre van szükség az összeomlás elkerüléséhez.  Amennyiben nincs jegybanki pénznyomtatás, úgy a gazdaságban a 30-es évek nagy gazdasági válságban tapasztalthoz hasonló ördögi körök alakulhatnak ki:

– A csökkenő kereslet növekvő munkanélküliséghez vezet, ami további keresletcsökkenést okoz…

– A csökkenő árak nehezebbé teszik a vállalati hitelek fizetését, ez mind több vállalati csődöt jelent, ami további munkanélküliséget okoz… 

– A csökkenő árak csökkenő állami adóbevételeket jelentenek, amely tovább rontja a költségvetési egyenlegeket, a megszorítások pedig a kereslet további csökkenését eredményezik: ez még tovább növeli a munkanélküliséget…

– A GDP-csökkenés még jobban megnöveli az államadósság-terheket reál-értelemben, tehát az államadósságok fenntarthatósága még inkább kérdésessé válik… 

– A bankok mind vállalati, háztartási, mind az állam számára kihelyezett hiteleken hatalmas veszteséget szenvednek el, és csődbe mennek…

– Az államoknak nincs pénzük a bankokat kimenteni, végül mind az államok, mind a bankok csődbe mennek…

Ráadásul, mint ahogy azt korábban írtuk, a pénzügyi rendszer felépítése nagyon instabil. A pénzügyi rendszer úgy néz ki, mint egy feje tetejére állított kártyavár, amelynek egymástól távoli lapjait összekötötték. Egy szereplő bedőlése veszélyezteti az egész rendszert. Ezért, ahogy a fenti folyamatok beindulnak, nem is kell sokáig várni, amíg az egész rendszer gyorsan összeomolhat.

Mindezen okok miatt nehezen elképzelhető, hogy a rendszer békésen korrigálja magát lefelé. A központi (amerikai, európai, japán) jegybankok megtehetik, hogy nem avatkoznak be, de a tétlenségnek az a hátulütője, hogy összeomlik az egész pénzügyi rendszer. Tekintve, hogy ez politikailag nem kívánatos megoldás, a pénzügyi vezetés meg fog tenni mindent ennek elkerülésére.

A FED és a „szakértők” is belátható időn belül a kamatok normalizálódását vizionálják. A kamatemeléssel az az apró baj, hogy csak még inkább felerősítené a fent bemutatott folyamatokat. Az amerikai „jegybank”, a FED a piaci szereplők egy része számára már elveszítette a hitelességét, de a többi szereplő számára akkor tud konzisztensebb maradni, ha nem megy bele egy olyan kamatemelésbe, amiből aztán azonnal vissza kell hőkölnie a teljes összeomlás elkerülése végett.

Sőt, a FED valójában nemhogy nem emelhet kamatot (legfeljebb nagyon pici, szimbolikus mértékben), hanem egyre inkább az lesz a kérdés, hogy mikor és hogyan kezd a FED és más központi jegybankok újabb pénznyomtatásba.

Az esés pedig mindaddig folytatódhat, amíg a jegybankok be nem adják a derekukat, és el nem kötelezik magukat újabb pénznyomtatás mellett.

 

Összesen 114 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy nagy katyvasz a szerző írása. Mondom ezt akkor is, ha egy-egy rész fedi a valóságot.

A termelés, szolgáltatás nem öncélú, hanem a fogyasztás érdekében van. Ha csökken a fogyasztás, csökken a termelés is. Csak a szocializmusban termeltek raktárra, amelyből elfekvő árú lett.

A fogyasztás pedig azért csökkent, mert csökkent a fizetőképes kereslet. Ennek is két oka van. Csökkent a foglakoztatás, csökkentek a jövedelmek és a háztartások többsége eladósodott. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásokra, és az államra is.

A bankok a helyzetüket a felelőtlen hitelezési politikájuknak köszönhetik, melyhez a hitelminősítők is közrejátszottak. Csak azért nem dőltek be dominóelv szerűen mert a központi bankok és az országok konszolidációs segítséget nyújtottak. A kamatokat - beleértve a korábbi hitelek kamatát is - nem csökkentették, hanem ahol lehetett különböző trükkökkel növelték. Lehet, hogy azoknak volt igazuk, akik azt mondták; Hagyni kell csődbe menni őket, amely során tisztulás fog végbemenni.

Nem igaz, hogy nincs elég forrás a hitelezéshez. Ha nem lenne, akkor a svájci jegybanknál és más központi bankoknál nem lenne akkora a forrásállomány. Hiába nyomnának a jegybankok pénzt, ha ennek nincs kereslete, mert mindenki el van adósodva. Ingyen, vissza nem fizetendő pénzt pedig ők sem tudnak adni.

Ez "Azután a pénznyomtatás indult be, most, ha nem lesz új modell, akkor elvileg ennek a rengeteg pénznek áremelkedést kell okoznia." csak akkor lenne igaz, ha felpörögne a lakosság, vállalkozás, állháztartás fogyasztása. Ez azonban középtávon nem lehetséges az eladósodás miatt.

" Jelenleg ott vagyunk, hogy már „mindenki” maximálisan eladósodott. A jegybankoknak kell újra és újra pénzt nyomtatni ahhoz, hogy ne omoljon össze a rendszer.

Jelenleg egyszerűen annyi történik, hogy elfogyott, illetve kevésnek bizonyult az eddig nyomtatott pénz, ezért újabb körre van szükség az összeomlás elkerüléséhez. "

Bizony, így pedig, ebben a "pénzhiányos" helyzetben a tőzsdemanipulációk, ezek a tőzsdék, a nemzetközi pénzvilág lélegeztetőgépei - szóval a hamis pénzügyi műveletek lehetőségei egyre csak csökkennek, csökkennek...
A pénzstricik és pénzkurvák pedig ilyenkor mit is mondanak?
"A MEGÉLHETÉSÜNKET MERÉSZELITEK VESZÉLYEZTETNI? AZONNAL PÉNZT NYOMNI!"

Megjegyzem a világban a kelletének háromszorosa, egyesek szerint 10-szerese az a pénzmennyiség, amely a termelőágazatok, a fedezett hitelek nyújtására elegendő.
De 1913 óta, - ekkor került magánkézbe a dollár - már nem ezek döntenek, a pénzstricik és -kurvák "útmutatásai" alapján...

Nem az a probléma a korábbi visszaidézett állításoddal, hogy nem igaz, hanem az más tényezőt nem veszel figyelembe és általános érvényűnek tekinted.

- Nem mindegy, hogy a GDP érték miből keletkezik, mi az összetevője.
- Nem mindegy, hogy a hitel mire fordítódik. Vagyis van megtérülés, vagy nincs. Nem véletlen a 60 %-os arány. Amennyiben e fölé megy és minél jobban közelit a százhoz annál nagyobb a csődhelyzet veszélye.

Legalább egy tucat nagyvállalatnak készítettem olyan üzleti tervet, amelynél az adósság állomány megközelítette a 100 %-ot, sőt fölé ment, mégsem ment csődbe és 3-5 éven belül visszaállt a 60 % alá. Ugyanezt tapasztaltam a Banki munkám során.

Így igaz. "Megjegyzem a világban a kelletének háromszorosa, egyesek szerint 10-szerese az a pénzmennyiség, amely a termelőágazatok, a fedezett hitelek nyújtására elegendő."
Így pénznyomtatásra sincs szükség. Továbbá azért sincs, mert a fogyasztás nem igényli.

LOL

A görögöknél is ilyen pénzügyi zsenik voltak, mint amilyenek itt a fórumon leledzenek, a következménye pedig meglátszik.
Ha Görögország így folytatja nemsokára szocskával fognak fizetni.

A témákat mindig szét kell választani.

Egyik téma a 60 %-os határ. Nagyon ritka eset, amikor a recesszió meghaladja a 40 -ot.

A másik téma a mikrogazdaságnál a 100 % közeli, vagy feletti. Ebben az esetben a beruházásokhoz felvett hitel többségében 5, kisebb részben 6-12 év alatt térül meg. Ez olyan rövid időszak, hogy a piac felvevőképessége monitorozható. A másik hitel a forgóeszköz hitel, amely az esetek többségében technikai hitel és éven belüli.
Ezen belül van a rullírozó hitel is, amely ugyancsak rövidtávú gyakorlatilag havi, de legfelfejtebb éves hitel.

"hitelezőiknek dolgoznak" állítás sem valós, de ebbe a vitában nem kívánok részt venni, mert pár mondattal nem lehet elintézni. Az ezzel kapcsolatos állításaidat pedig egy nagy humbugnak tartom.

Recesszió esetén pedig minden cég profitja csökken, így ebből semmit sem tud felvásárolni. Csak abból, ha van saját korábbi ténykedéséből származó forrása, vagy hitelt vesz fel. Ez utóbbira is készítettem néhány üzleti tervet.

- „A pénz közvetíti a cserét, méri az áru értékét, vagyis a termékek árai a pénzen keresztül határozódnak meg.”
- Az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le. A pénz és az áru azonos időben, de ellentétesen mozog.
- A pénz fizetési eszközként funkcionál abban az esetben, amikor a pénzmozgás elválik az árumozgástól. (Ilyen a hitelügyletek.)
- A pénz tartalékolása, felhalmozása. (Betétek.)
- Amennyiben a nemzeti valuta átválthatósága biztosított, akkor nemzetközi forgalomban is betölti a felsorolt funkciókat.
Mindezek figyelembevételével; Mikor, miképpen csökken az általad felvetett pénz értéke?

Egyébként ez a pengőnél is bekövetkezett. Erre is vonatkozik az elöbbi kérdés.

:-)

Akkor legközelebb ezt is foglald bele a hsz.-ba és akkor nem lesz megkifogásolva.

"És nyilvánvalóan azért választották el, mert annyi arany nincs, amennyi kéne ilyen sok pénzhez." - az aranyalapról való letérésnek volt valós oka is: gyorsabban fejlődött a gazdaság, mint az aranytermelés. De nem tudom, hogy vissza lehetne-e térni az aranyalapra, mert már az arannyal is nagyban folyik a spekuláció.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés