Elfogadhatatlan szembeállítani egymással az árvízvédelmet és a természetvédelmet!
„Tisztelt Főpolgármester Úr!
A 2015. januári Fővárosi Közgyűlés elrendelte a Római-parti mobil védmű újratervezését a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme érdekében. A Közgyűlés Közbeszerzési Bizottsága június 9-i zárt ülésén döntött a »projekthez kapcsolódó vízjogi engedélyes tervdokumentáció és tendertervek elkészítésére« kiírandó közbeszerzés megindításáról. A közbeszerzés szempontjai között az alábbiak szerepelnek: ár (55%-os súlyszámmal), szakmai ajánlat koncepciója (30%), a terv elkészítésének ideje (15%). A környezet megóvása nem szerepel a szempontok között, így a környezetkárosítás mértékét nem is lehet figyelembe venni a döntéskor, és gyakorlatilag az ár a meghatározó. Aggasztó, hogy a közbeszerzési felhívásban egyetlen utalás sincs a terület természet közeli állapotának megóvására vagy a környezeti szempontok figyelembevételére, miközben része a fakivágási terv megrendelése.
Az újratervezéskor figyelembe kívánják venni a 2013-as árvíz tanulságait, a megemelkedett mértékadó árvízszintet és igyekeznek megoldást találni a Barát- és az Aranyhegyi-patak árvízvédelmére. Ez a döntés lehetővé tehetné egy kevésbé vitatott koncepció elfogadását, illetve az árvízvédelem mellett a környezetvédelmi, társadalmi igazságossági szempontok hangsúlyosabb figyelembevételét. Közös érdekünk, hogy ez a száz évre tervezett beruházás optimális módon, a kerületi és fővárosi polgárok többségének megelégedésére valósuljon meg.
Sajnos a Fővárosi Közgyűlés és a Közbeszerzési Bizottság legutóbbi döntései szinte kizárólag az árvízvédelemre koncentrálnak, és még a főpolgármester úr által többször is emlegetett Országos Vízügyi Főigazgatóságának (OVF) Tudományos Tanácsának ajánlásait is csak részben veszik figyelembe. A partmenti védmű terve ellentétes a Főváros által is elfogadott Duna Stratégia koncepciójával is.
Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a főpolgármestert nekünk kell figyelmeztetnünk arra, hogy Óbuda-Békásmegyer és a budapestiek az árvízvédelem biztosítása mellett abban is érdekeltek, hogy az árvízi védekezés minimális környezetkárosítással valósuljon meg, a jelenleg elhanyagolt Római-part élhetőbbé váljon a gyalogosok és a kerékpárosok számára is, és a helyi lakosok és a civil szervezetek is érdemben kifejezhessék véleményüket a végső döntés előtt.
Külön aggodalomra ad okot, hogy a Fidesz egy törvénymódosítással úgy kívánja kiemelt állami beruházássá tenni a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi beruházását, hogya közvélemény továbbra sem tudja, mi lesz a védmű nyomvonala, mekkora környezeti károkkal járhat a megvalósítás, mennyibe fog kerülni a projekt, és hogy fog kinézni a Római-part a beruházás után.
Tegnapi sajtóközleményében Ön megerősítette, hogy személyesen kezdeményezte a projekt kiemelt állami beruházássá nyilvánítását. Ön az engedélyezés leegyszerűsítésére és felgyorsítására hivatkozik, ám azt elhallgatja, hogy épp emiatt nem lesz lehetőség a lakossági és a civil vélemények figyelembe vételére.
Ezért kérjük, hogy:
- a tervezéskor vegyék figyelembe az OVF ajánlását, miszerint »a műszaki és a tájépítészeti terveket együtt kell a közvéleménnyel megismertetni«! Informálják a III. kerületi testületet és a Fővárosi Közgyűlést a közvélemény tájékoztatásának tervezett módjáról és rendszeresen értesítsék a képviselőket a tervezési folyamat fejleményeiről!
- A tervezéskor maximálisan vegyék figyelembe az OVF minimális környezetkárosításra és a védmű kerítések vonalában történő felépítésére vonatkozó ajánlását. A Római-part megóvandó közös természeti értékünk, ezért mindent meg kell tennünk a part természetközeli állapotának megőrzéséért és azért, hogy minél több partmenti fa megmaradhasson.
Elfogadhatatlan szembeállítani egymással az árvízvédelmet és a természetvédelmet!
- A tervezésnél kiemelten vegyék figyelembe Óbuda-Békásmegyer és a budapestiek érdekeit, egyeztessenek a Fővárosi Közgyűlés képviselőivel arról, milyen legyen a part kialakítása, elválasztják-e a sétányt a kerékpárúttól, lesz-e futópálya a parton!
- Készüljön környezetvédelmi hatástanulmány a belvízszint várható változásáról!
- A társadalmi igazságosság jegyében vizsgálják meg, hogy az érintett nagyértékű ingatlanok tulajdonosai milyen formában vonhatók be a költségviselésbe!
- Készüljön koncepció a partmenti mobilgátra, a kerítések mentén kialakítandó nyomvonalra, valamint az eddigi Királyok útja-Nánási úti gátra. Mindhárom terv egybevethető módon tartalmazza a várható költségeket, (ezen belül mobilgát esetén az érintett ingatlanok tulajdonosainak önrészét azok forrásait (lehet-e EU-s támogatást kérni a projekthez), és a várható környezeti károkat is!
- Döntés a beruházásról, illetve a nyomvonalról csak a tervek átlátható összehasonlítása, valamint a kerületi lakosokkal és a civil szervezetekkel történő konzultáció után születhessen!
Tisztelt Főpolgármester Úr!
Ön is csatlakozott Áder János köztársasági elnöknek az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés elleni felhívásához, amely az Al Gore egykori amerikai alelnök által indított világméretű klímavédelmi akció részeként indult.
Egyetértünk Önnel abban, hogy a környezeti ártalmak ügye a jövőnk egyik legfontosabb problémája. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a fenti állásfoglalás hitelessége azon áll vagy bukik, hogy helyben hogyan viszonyulunk a környezetünkhöz, hisz sok helyi környezetkárosítás okozza a globális problémát. Ezért nyomatékosan kérjük, hogy a Csillaghegyi-öblözet ─ ismertebb nevén a Római-parti mobilgát ─ árvízvédelmének megoldásakor is hasonló elkötelezettséggel álljon ki a környezet megóvásáért.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A parlamenti képviselő Telegramon írta meg a pletykát.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A kormánnyal kötött ötéves megállapodásnak köszönhetően évente összességében 80–90 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
A számok nem hazudnak: a reálbérek is kilőttek, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és az anyák támogatásának – mutatjuk, pontosan mennyivel visznek haza többet a magyar dolgozók, mint egy évvel ezelőtt.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
