Orbán: Csökkenhet a bankadó

Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-i budapesti látogatása alatt tető alá tudja hozni a hosszú távú gázszállítással kapcsolatos megállapodást. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette: az idén lejár az a hosszú távú gázszállítási szerződés, amelyet korábban az oroszokkal kötött Magyarország. Így „ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom” – közölte, jelezve, hogy a Putyin-látogatás előkészítésének keretében folynak erről a szakértői egyeztetések. Orbán Viktor úgy összegzett: nagyon bízik abban, hogy az ezt a helyzetet megoldó megállapodást tető alá tudja hozni az orosz elnök látogatása alatt.

Az Oroszországgal szembeni szankciókról úgy nyilatkozott: ezek éles ellentétben állnak Magyarország érdekeivel, ugyanakkor Magyarország tagja az Európai Uniónak, az egységes fellépés pedig érték, és az európai egység fenntartása segíti a konfliktus megoldását, ezért Magyarország ezidáig alárendelte a saját érdekeit a közös európai álláspontnak.

Orbán örülne az eurázsiai együttműködésnek

A miniszterelnök a rádióban beszélt arról is: nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben, a kapcsolatrendszer adatai fantasztikusak. A vizit szerinte felhívja a figyelmet a két ország, a két nép közötti régi, tartós és valószínűleg a jövőben is fennálló barátságra, stratégiai együttműködésre. Németországot az Európai Unió legsikeresebb országának nevezte, hozzátéve, Angela Merkel „sziszifuszi munkát végez”, hogy az orosz-ukrán konfliktus Európának kedvező módon oldódjon meg, valamint hogy egybetartsa Európát.

Arra a kérdésre, hogy számít-e tőle kritikára, a miniszterelnök egy másik kérdéssel válaszolt: „hogyan fordulhatna az elő, hogy bármely ország, amely egy közösséghez tartozik, kritizálja a másikat?” „Azért, mert valaki nagy, a lehetőség nem adatik meg. Az hogy nézne ki, ha mi (...) egy országra nézve kritikai megjegyzéseket tennénk?” – fogalmazta meg véleményét.

Orbán Viktor arról is beszélt, egyedül a németeknek van olyan tervük, amely elég nagyszabású, hogy új kereteket adjon az Európa jövőjéről szóló vitáknak, ez pedig az eurázsiai gazdasági együttműködési terv. A kormányfő ebben nagy lehetőségeket lát Magyarország számára, ezért – mint mondta – „nekünk érdekünk, hogy ez a német terv napirendre kerüljön, minél hamarabb megvalósuljon. Ez megoldaná a problémáinkat, sőt a korábbi helyzetnél is szélesebb távlatokat nyitna a számunkra”. Kijelentette: ez a legjobb terv, amit Magyarország számára ki lehet agyalni. Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, Magyarország kapu a kelet-nyugati viszonyban.

Csökkenhet a bankadó

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban elképzelhetőnek nevezte a bankadó fokozatos csökkentését a következő években. A különadó esetleges mérséklésével kapcsolatban a kormányfő felidézte azt a korábbi vállalásukat, hogy miután sikerül megmenteni az országot az összeomlástól, azt követően ezt az adónemet lecsökkentik olyan szintre, amely „nem ismeretlen Európában”. A magyar gazdaság ma jól teljesít, ezért fel lehet vetni ésszerű módon, hogy a kormány visszatérjen erre a korábbi vállalásra a következő években fokozatosan, tervezett módon – közölte.

Arra a felvetésre, hogy több kritika is érte a magyar kormányt német üzletemberek részéről – például a reklámadó miatt –, Orbán Viktor úgy reagált: „ahol össze tudjuk egyeztetni Magyarország pénzügyi érdekeit az ő (az üzletemberek) gazdasági érdekeikkel, ott mindenhol megállapodásra törekszünk”. Ahol viszont ez nem lehetséges, „ott elsőbbséget kell adni a magyar emberek érdekének” – mondta.

Orbán: A természetes életösztön javítja a foglalkoztatási mutatókat

A rendszerváltás ősbűne elfogadni a munkanélküliséget mint természetes állapotot – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban. A foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a magyar emberek dolgozni akarnak, a magyar büszke nép, ha lehetősége van rá, nem akar más kegyelemkenyerén élni, hanem a saját munkájából akar megélni. A mostani kormány partnere ebben az embereknek, így ez a „természetes életösztön” azonnal megjavítja a foglalkoztatottsági, munkanélküliségi mutatókat – tette hozzá. A szegénység elleni küzdelem legfontosabb eszközének nevezte a munkahelyteremtést a kormányfő.

Nem kellenek a gazdasági bevándorlók

A bevándorlás kérdéséről szólva Orbán Viktor a 180 perc című műsorban ismét kifejtette: tömegével érkeznek Magyarországra olyan emberek, akik nyilvánvalóan nem menekültek, nem üldözik őket otthon, a megélhetés reményében jönnek el, Magyarországon azonban – a kedvezőbb elbírálás érdekében – politikai üldözöttnek nyilvánítják magukat. Megjegyezte, ezek az emberek nagyon gyakran tovább is állnak innen. A párizsi merényletek után azonban – folytatta – azok az országok, ahová Magyarországról mennek a megélhetési bevándorlók, szigorítani fogják a szabályaikat, így itt fognak rekedni, ám „ezt nem akarom, és szerintem a magyarok többsége sem akarja”. „Mi nem akarunk a megélhetési bevándorlók célországa lenni” – jelentette ki.

A miniszterelnök új európai bevándorláspolitikát szorgalmazott, megismételve: szerinte nincs értelmes érv amellett, hogy miért kellene beengedni az országba más kultúrából, civilizációból érkező emberek tömegeit, akik kizárólag a megélhetéséért jönnek ide. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az unión belüli, „munka céljából történő mozgásoknál” nem lehet bevándorlási kategóriákat használni, hiszen „mi európai polgárok vagyunk, egész Európa a mienk”.

Orbán: Pezsgőzhettek a devizahitelesek

Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint nem alaptörvény-ellenesek az úgynevezett első devizahiteles törvénynek a bíróság által kifogásolt szakaszai, Orbán Viktor úgy fogalmazott: csütörtök este „jó oka volt sok százezer magyar családnak, hogy pezsgőt bontson”. Megjegyezte, nem volt könnyű megtalálni a jó megoldást a devizahitelesek ügyében, öt évbe telt e helyzet megoldása, amit az előző kormányok felelőtlen politikája idézett elő.

Arra a kérdésre, hogy a jegybanknál a forintosítással keletkező profittal mit lehet kezdeni, a miniszterelnök azt felelte: a nemzeti bank függetlensége kizárja, hogy bármely kormánytisztviselő érdemi vitát kezdeményezzen a nyilvánosság előtt a jegybanki nyereségről vagy veszteségről. Ezt a legutóbbi kormányülésen is világossá tette – közölte. Annyit azonban megjegyzett, ésszerűnek tartja azt a jegybanki politikát, amely szerint a központi bank tartalékokat képez a nyereséges években a veszteséges évekre, hogy ne a költségvetésből kelljen a majdani veszteséget finanszírozni.

A családi csődvédelem KDNP-s előterjesztéséről Orbán Viktor úgy tájékoztatott: a kereszténydemokraták most egyeztetnek az Igazságügyi Minisztériummal, hogy a kormány számára tárgyalható formába hozzák a javaslatot.