A ló döglött, leszállhatsz róla!

Nagyon jólesett kacagni Blognyeső szociállatain és a vicceken!

Kohn hosszabb időre külföldre utazik, ezért megkéri a rabbit, rábízhatná e a pénzecskéjét, meg az ékszereít, amíg visszajön. Legyen, mondja a rabbi, de hívjuk ide a bóchereket, legyenek ők a tanuk. Kohn átadja az értékeit a bócherek előtt. Egy év mulva úgy adódik, hogy visszatér és felkeresi a rabbit, adná vissza neki a megörzött javait. A rabbi felháborodik: miféle ékszereket, miféle pénzecskédet. -De rabbi, hát a bócherek is látták ők tanusíthatják.Odahívják a bóchereket, akik tagadnak ,ők nem láttak semmit,nem tudnak semmiről. Kohn sírva indul el kifelé amikor a rabbi visszahívja és eléteszi az ékszereit, meg a pénzét. Konh megkönnyebbül és azt kérdezi:de rabbi, csak azt nem értem miért tetted ezt velem. Mire a rabbi: tudod fiam, nem árt ha megtanulod kikkel vagy körülvéve.

"Két ember, aki – különböző mértékben ugyan – de érintett a holokausztban. Schiffer András, mai magyar politikus és egy holt költő: Füst Milán. Kínos rokonság van kettejük között, amely egyébként a származáshoz csak érintőlegesen tapad. Annál is rosszabb, mindjárt elmesélem, miért. Schiffer az ATV-ben „túlméretezett hisztériának” nevezte a Szabadság éri megszállás-emlékmű elleni tiltakozást, mondván, ő ugyan a legkisebb mértékben sem ért egyet a szoborállítással, DE a demokratikus ellenzéknek nem ilyesmikkel, hanem önnön meg az ország szorító gondjaival kéne foglalkoznia ehelyett. És valóban, érdemes mérlegelni, hogy mikor mi a fontos vagy mi fontosabb: az egyik vagy a másik. Mindenesetre 1937-ben a magyar íróértelmiség krémje (ideértve Illyés Gyulát, Féja Gézát is) döntött: kiáltványban tiltakozott a mesterségesen szított antiszemitizmus miatt, noha zsidótörvény – az első –csak évre rá született. Ezt a kiáltványt, amelyet Déry Tibor fogalmazott, egyidejűleg fordulva szembe a „keresztény” és a „zsidó” fajvédelemmel, s kiállva a szegénynép mellett, a (zsidó) Füst Milán nem volt hajlandó aláírni. Ő ugyan túlméretezett hisztériáról nem beszélt Dérynek írt, döntését indokló levelében (forrás: Ítélet nincs, Déry, 1971), de szellemében, sőt szóhasználatában szinte ugyanazokkal a fordulatokkal élt, mint most Schiffer. Idézném akkor: „Van zsidókérdés, ez talán meg is oldható, de távolról sem ez az ország legfontosabb kérdése, mert van sokkal égetőbb is… és nem engedem, hogy minden bajunk a zsidókérdés címén elsinkófáltassék. Hogy ez tétessék valamennyi helyébe, s ezzel tereltessék el a nép figyelme attól a kis ténytől, hogy ő maga nyomorog.” Ceterum censeo: „marhaságokat nem írok alá”. Írta tehát a kiváló költő, dráma- és regényíró, Déry szerint puszta különcködésből, szerepjátszásból, amely amúgy is meghatározó jegye volt a személyiségének. Az Ítélet nincs szerzőjének ezt a síron túli üzenetét ajánlom Schiffer András figyelmébe, aki egy antifasiszta tiltakozást ugyanazzal a logikával nevezett hisztériának mint, amellyel Füst Milán elhatárolódott attól a bizonyos 1937-es kiáltványtól."

A Bandi-györöknek humora is van? Nem hittem vóna.