Magyarországon jelenleg nincs, és a stadionrekonstrukciós program lezárásával sem lesz UEFA-licences stadion. Elképzeléseink szerint nagyon fontos, hogy 3-4-5 ilyen stadionnal rendelkezzen Magyarország. (Parlamenti felszólalás, 2004.)
„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Valóban, ez az első alkalom, amikor a kormány megfogalmaz egy olyan átfogó létesítményfejlesztési koncepciót, ami a magyar sportlétesítmény-helyzeten kíván hosszú távon és szisztematikus lépésekkel javítani. Hiszen Magyarországon két probléma van a sportlétesítményekkel, az egyik az, hogy nincsenek, a másik az, hogy nagyon leromlott állapotban vannak ott, ahol léteznek ilyen létesítmények.
Ezért egyértelmű, hogy hasznos és fontos kezdeményezés az, amit a tárca elindított pár héttel ezelőtt, a kormány döntése alapján. Valóban öt pillére van ennek a Sport XXI. létesítményfejlesztési programnak. Az első az olimpiai központok fejlesztése. Ez azért kiemelten fontos, mert az olimpiai felkészüléshez, az élsport támogatásához mindenféleképpen meghatározóak ezek a létesítményfejlesztési programok, és ezt a kormánynak fel kell vállalnia.
A másik ilyen fontos kérdés, amit képviselő úr is említett, a második pillér annak a bizonyos stadionrekonstrukciós programnak a befejezése és további stadionkorszerűsítési program elindítása, hiszen Magyarországon jelenleg nincs, és a stadionrekonstrukciós program lezárásával sem lesz UEFA-licences stadion. Elképzeléseink szerint nagyon fontos, hogy 3-4-5 ilyen stadionnal rendelkezzen Magyarország, ezzel ki tudjuk szolgálni a futball számára fontos létesítményeket.
A harmadik ilyen fő pillér a nagyobb önkormányzati beruházások. Ez jelenthet multifunkcionális sportcsarnokot, de jelenthet fedett műjégpályát vagy akár 50 méter hosszú uszoda megépítését is. Ezt mindig az adott önkormányzatra bíznánk, hogy mi a helyi közösség számára a legfontosabb létesítményfejlesztési célkitűzés.
A negyedik pillér a 2500 fő alatti települések sportlétesítmény-fejlesztése. Itt 5-10 millió forintos beruházással is már komoly eredményeket lehet elérni, hiszen a kistelepüléseken elsősorban a futballpályákhoz kötődő öltözők, létesítmények fejlesztéséről van szó. Ezt a tárca szintén kiemelten támogatni kívánja.
Az ötödik pillér, ami, azt gondolom, a legnagyobb jelentőségű mindezek közül, a tornaterem-, tornaszoba- és tanuszoda-építési program. Ma Magyarországon körülbelül 250 tornaszoba hiányzik, és 400 olyan település van, 400 olyan iskola, ahol egyáltalán semmiféle tornaterem nincs. Első lépésben ezeket szeretnénk felszámolni, és aztán természetesen továbblépni, és egy olyan irányban is elindulni, ahol nem megfelelő létesítmények vannak, azokon a területeken is tudjunk úgy fejleszteni, hogy ezeket a gondokat meg tudjuk oldani.
Az elmondottakból is következik az, hogy nagyon nagy a lemaradás, éppen ezért nem lehet két-három év alatt vagy akár egy kormányzati cikluson belül pótolni ezeket a hiányosságokat. Ezért ez a Sport XXI. egységes, átfogó létesítményfejlesztési program 15-20 évre tekint előre, éppen ezért a program finanszírozását is ezt figyelembe véve határoztuk meg.
A program finanszírozása a következő két évben, tehát a 2004-2006 közötti időszakban mintegy 53,7 milliárd forintot tesz ki, és ennyi a szükséges forrás. Ez három helyről fog előállni: első helyen kormányzati, központi költségvetési támogatással, másodsorban önkormányzati beruházással, harmadsorban pedig a magánerő, a magánforrások bevonásával. Természetesen az állam nem áll meg itt a finanszírozás tekintetében, hanem egy új konstrukciót, az úgynevezett PPP-konstrukciót szeretné alkalmazni, amelynek az a lényege, hogy az állam hosszú távon szolgáltatást vásárol garantáltan azoktól a létesítményektől, ahol e beruházás megtörtént, és ezzel biztosítja ezeknek a létesítményeknek a megtérülését, és így szolgálja tulajdonképpen a magyar szabadidősport, iskolai, diáksport és versenysport érdekeit.
Azt gondolom, ha ezt a programot végig tudjuk vinni, és a következő 15-20 évben konzekvensen haladunk ezen az úton, akkor fel tudjuk számolni azokat a hiányosságokat, amelyek ma Magyarországon a sportlétesítmények területén megfigyelhetőek.
Köszönöm szépen a figyelmet.”
(Mesterházy Attila gyermek-, ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár felszólalása 2004. június 21-én, via Deutsch Tamás)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Kabaréba illő gólok és hihetetlen történetek.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
A hazai sportági szövetségek ismét megválasztották az esztendő legjobbjait.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Drámai és megható pillanatok az interneten: a miniszterelnök személyesen kért segítséget, hogy megtalálja a fehér inges, kalapos kisfiút, akinek a szegedi tömegben nem tudta aláírni a zászlaját. A DPK közössége azonnal megmozdult, és csodával határos módon előkerült az édesanya.
A miniszterelnök nem fogta vissza magát: a szegedi fórumon egymás után lőtte el a poénokat, amikről most videós összeállítás is készült.
