3-4-5 UEFA-licences stadion kell az országnak

2013. szeptember 18. 11:45

Mesterházy Attila
Parlament.hu
Magyarországon jelenleg nincs, és a stadionrekonstrukciós program lezárásával sem lesz UEFA-licences stadion. Elképzeléseink szerint nagyon fontos, hogy 3-4-5 ilyen stadionnal rendelkezzen Magyarország. (Parlamenti felszólalás, 2004.)

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Valóban, ez az első alkalom, amikor a kormány megfogalmaz egy olyan átfogó létesítményfejlesztési koncepciót, ami a magyar sportlétesítmény-helyzeten kíván hosszú távon és szisztematikus lépésekkel javítani. Hiszen Magyarországon két probléma van a sportlétesítményekkel, az egyik az, hogy nincsenek, a másik az, hogy nagyon leromlott állapotban vannak ott, ahol léteznek ilyen létesítmények.

Ezért egyértelmű, hogy hasznos és fontos kezdeményezés az, amit a tárca elindított pár héttel ezelőtt, a kormány döntése alapján. Valóban öt pillére van ennek a Sport XXI. létesítményfejlesztési programnak. Az első az olimpiai központok fejlesztése. Ez azért kiemelten fontos, mert az olimpiai felkészüléshez, az élsport támogatásához mindenféleképpen meghatározóak ezek a létesítményfejlesztési programok, és ezt a kormánynak fel kell vállalnia.

A másik ilyen fontos kérdés, amit képviselő úr is említett, a második pillér annak a bizonyos stadionrekonstrukciós programnak a befejezése és további stadionkorszerűsítési program elindítása, hiszen Magyarországon jelenleg nincs, és a stadionrekonstrukciós program lezárásával sem lesz UEFA-licences stadion. Elképzeléseink szerint nagyon fontos, hogy 3-4-5 ilyen stadionnal rendelkezzen Magyarország, ezzel ki tudjuk szolgálni a futball számára fontos létesítményeket.

A harmadik ilyen fő pillér a nagyobb önkormányzati beruházások. Ez jelenthet multifunkcionális sportcsarnokot, de jelenthet fedett műjégpályát vagy akár 50 méter hosszú uszoda megépítését is. Ezt mindig az adott önkormányzatra bíznánk, hogy mi a helyi közösség számára a legfontosabb létesítményfejlesztési célkitűzés.

A negyedik pillér a 2500 fő alatti települések sportlétesítmény-fejlesztése. Itt 5-10 millió forintos beruházással is már komoly eredményeket lehet elérni, hiszen a kistelepüléseken elsősorban a futballpályákhoz kötődő öltözők, létesítmények fejlesztéséről van szó. Ezt a tárca szintén kiemelten támogatni kívánja.

Az ötödik pillér, ami, azt gondolom, a legnagyobb jelentőségű mindezek közül, a tornaterem-, tornaszoba- és tanuszoda-építési program. Ma Magyarországon körülbelül 250 tornaszoba hiányzik, és 400 olyan település van, 400 olyan iskola, ahol egyáltalán semmiféle tornaterem nincs. Első lépésben ezeket szeretnénk felszámolni, és aztán természetesen továbblépni, és egy olyan irányban is elindulni, ahol nem megfelelő létesítmények vannak, azokon a területeken is tudjunk úgy fejleszteni, hogy ezeket a gondokat meg tudjuk oldani.

Az elmondottakból is következik az, hogy nagyon nagy a lemaradás, éppen ezért nem lehet két-három év alatt vagy akár egy kormányzati cikluson belül pótolni ezeket a hiányosságokat. Ezért ez a Sport XXI. egységes, átfogó létesítményfejlesztési program 15-20 évre tekint előre, éppen ezért a program finanszírozását is ezt figyelembe véve határoztuk meg.

A program finanszírozása a következő két évben, tehát a 2004-2006 közötti időszakban mintegy 53,7 milliárd forintot tesz ki, és ennyi a szükséges forrás. Ez három helyről fog előállni: első helyen kormányzati, központi költségvetési támogatással, másodsorban önkormányzati beruházással, harmadsorban pedig a magánerő, a magánforrások bevonásával. Természetesen az állam nem áll meg itt a finanszírozás tekintetében, hanem egy új konstrukciót, az úgynevezett PPP-konstrukciót szeretné alkalmazni, amelynek az a lényege, hogy az állam hosszú távon szolgáltatást vásárol garantáltan azoktól a létesítményektől, ahol e beruházás megtörtént, és ezzel biztosítja ezeknek a létesítményeknek a megtérülését, és így szolgálja tulajdonképpen a magyar szabadidősport, iskolai, diáksport és versenysport érdekeit.

Azt gondolom, ha ezt a programot végig tudjuk vinni, és a következő 15-20 évben konzekvensen haladunk ezen az úton, akkor fel tudjuk számolni azokat a hiányosságokat, amelyek ma Magyarországon a sportlétesítmények területén megfigyelhetőek.

Köszönöm szépen a figyelmet.”

(Mesterházy Attila gyermek-, ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár felszólalása 2004. június 21-én, via Deutsch Tamás)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 62 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Aha.
Azóta változtak az idők, az erkölcsök (oh!) és az emberek is, ugye, Attila?

nocsak - nocsak

erről aaaa, ez jut eszembe:

"a számból vetted ki a szót"

:DD

Közlemény
Dr. Schafhauser Franz
Nyomtat PDF

A Pető főiskola és az általa fenntartott gyakorló terület vezetése nevében köszönetünket fejezzük ki az elmúlt napokban a Pető Intézet nevével összefüggésben megjelent médianyilatkozatok hatására érkezett jó szándékú érdeklődésekért, támogatásokért.

Örömmel és megnyugvással mondhatjuk, hogy elkezdődött az új tanév, minden erőnket küldetésünkre, neveltjeink konduktív fejlesztésére és hallgatóink képzésére fordíthatjuk.

2005-től kezdődő gondjaink megoldása érdekében folytatjuk a már megkezdett egyeztetéseinket a szakhatóságokkal, bírjuk a kormányzat támogató együttműködését.

Jelen közleményben elhatárolódunk attól és tiltakozunk az ellen, hogy a Pető Intézet nehéz helyzetét megoldhatatlannak és válságosnak állítsák be úgy hazánkban, mint külföldön.

Dr. Schafhauser Franz
rektor

Forrás: http://www.peto.hu/hu/index.ph..

"A program finanszírozása a következő két évben, tehát a 2004-2006 közötti időszakban mintegy 53,7 milliárd forintot tesz ki, és ennyi a szükséges forrás. Ez három helyről fog előállni: első helyen kormányzati, központi költségvetési támogatással, másodsorban önkormányzati beruházással, harmadsorban pedig a magánerő, a magánforrások bevonásával. Természetesen az állam nem áll meg itt a finanszírozás tekintetében, hanem egy új konstrukciót, az úgynevezett PPP-konstrukciót szeretné alkalmazni, amelynek az a lényege, hogy az állam hosszú távon szolgáltatást vásárol garantáltan azoktól a létesítményektől, ahol e beruházás megtörtént, és ezzel biztosítja ezeknek a létesítményeknek a megtérülését, és így szolgálja tulajdonképpen a magyar szabadidősport, iskolai, diáksport és versenysport érdekeit.

Azt gondolom, ha ezt a programot végig tudjuk vinni, és a következő 15-20 évben konzekvensen haladunk ezen az úton, akkor fel tudjuk számolni azokat a hiányosságokat, amelyek ma Magyarországon a sportlétesítmények területén megfigyelhetőek." - mondja Mesterházy

Mindez ígéret maradt, akkor amikor Gyurcsány szerint forrásbőség volt és mindenki bennünket irigyelt.

Lemaradt.

Meg azt is mondta Gyurcsány Ferenc; "hazudtunk reggel, délben, este". Ha másban nem, ebben következetesek.

Hazugság, hogy "98-02 között nem támogatta a kettős állampolgárságot.

"2001. május
Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának nyilatkozva kifejtette, nincs kifogás kormányán belül a kettős állampolgársággal szemben, de nem elsősorban Magyarországon múlik, hogy megadja-e ezt."

"2003. július 25.
A tusnádfürdői nyári diáktábor fórumán Orbán kijelentette: a Medgyessy-kabinet ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig ez az intézmény az EU-ban jogszerű, és a szerb kormány is jelezte, kész róla tárgyalni. “Nincs a világon olyan nemzet, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni”, mondta a Fidesz-MPSZ elnöke."

"2003. július 28.
Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő nyilatkozata szerint a magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével, figyelembe véve az európai realitásokat, a közelgő EU-tagságot és azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kedvezménytörvénnyel szerzett. Úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kettős állampolgárság kérdésével, mely problémákat generálhatna, márpedig "a magyar külpolitika a régió stabilitásának, nem pedig a problémák generálásának irányába halad".

"2003. augusztus 1.
- Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as magyar állampolgársági törvény nem engedélyezi, és az EU rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak. Kifejtette: "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen".

A stb. (kettős állampolgárság) kronológiai sorrendben itt olvasható:

http://www.kettosallampolgarsa..

Ehhez hasonló hazugság a többi állításod is.

Rendben, csak akkor ne tessék morális fölénnyel "elhajtani" ezt a bandát, ha a másik se jobb (minimum).

Gratulálok a Mandinernek ehhez az emlékeztetőhöz.

Akár minden napra lehetne egyet-egyet kiválogatni a "klasszikusok"-tól.

Micsoda ragyogó szembesítés a maffiabalolal köpenyegforgató hablatyából.

Nem akad olyan téma, és olyan politikai celeb, aki korábban már ne exponálta volna magát az éppen időszerű ügyekben. Csak le kell porolni a parlamenti jegyzőkönyveket, nb. a Népszabadságot vagy a Népszavát és a HVG-t.

Hemzsegnek bennük az aranyköpések.

Martonyi János nem a FIDESZ. Martonyi János a saját véleményét mondta. Te viszont azt a látszatot kelted, mintha az Országgyűlés napirendjén szerepelt volna, de a FIDESZ leszavazta. Ezért hazugság az állításod.

Most meg mellébeszélsz.
Az általam adott linken kronológia sorrendben van szedve a történet. A kettős állampolgárság megadását a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, mint ahogy a népszavazást is. A FIDESZ melléállt, az MSZP-SZDSZ pedig különböző hazugságokkal ellenezte.

Miért nem terjesztette be az ellenzék?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés