Így módosítanák az alkotmány-tervezetet

2011. március 28. 18:28
A kormánypártok hétfőn mintegy száz módosító javaslatot nyújtottak be a korábban általuk készített alaptörvény-tervezethez. Ezeket vette száma az Origo. Ebből kiderül, hogy egyebek mellett lemondanának a vármegye névről, megnövelnék az Alkotmánybíróság létszámát, de megmagyaráznák az alaptörvényben például a nemzeti zászló színeinek jelentését is.

A benyújtott módosító indítványok alapján változhat az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása költségvetést és adókat érintő kérdésekben. A korlátozás a közpénzügyi fejezetbe kerülne át, azzal a megjegyzéssel, hogy csak akkor érvényes, ha az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát. Külön pontba került az Ab-nek az a jogköre, amely szerint konkrét bírói ítéleteket vizsgálhat felül abból a szempontból, hogy az megfelel-e az alaptörvénynek, erre pedig nem vonatkozna a korlátozás. Igaz, ebben az eljárásban nem a jogszabályt, hanem csak a bírói döntést semmisíthetné meg a testület, de például konkrét adóügyekben lehetne az Ab-hoz fordulni jogorvoslatért. Egy módosító a jelenlegi 11-ről 15 főre emelné az Alkotmánybíróság létszámát. Bővülhet az előzetes normakontroll lehetősége is.

A módosító javaslatok között van olyan, amely betenné az alkotmányba a magyar zászló színeit megmagyarázó passzust. Egy másik módosító hat helyről kivenné a tervezetben szereplő vár szót, vagyis a megyéket ezentúl is megyéknek neveznék, és nem vármegyéknek. Változik a sajtóra vonatkozó rész is. Míg az eredeti szövegben az szerepelt, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot, az új szövegben az lenne, hogy védi „a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Pontosítanák a médiafelügyeletre vonatkozó szövegrészt is. Az egyik másik módosítóval bekerülne a jogos védelem lehetősége az alaptörvénybe. Azt is rögzítenék, hogy tényleges életfogytiglani börtönbüntetést ki lehet szabni. A bírók kinevezéséhez pedig alsó korhatárt szabnának.

Módosul, egészen pontosan kibővülhet az alaptörvény alapvetés című részének a határon túli magyarokról szóló része. Egy módosító szerint az alaptörvény hangsúlyosabban kifejezi majd a kisebbségi nyelvek és a jelnyelv védelmét. A Nemzeti Hitvallás részbe bekerülhet, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek „a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”. Ez így szerepel a jelenlegi alkotmányban is. Módosulhat ez az egészséghez való jogról szóló rész is. A szöveg úgy szólna: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.” Eredetileg csak a testi és lelki egészségük megőrzéséhez való jog szerepelt a tervezetben. Módosulhat az alaptörvény ombudsmanról és helyetteseiről szóló része is. A módosító szerint az alapjogi biztosnak kötelező lesz helyetteseket kineveznie a kisebbségek és jövő nemzedék érdekeinek védelmére.

Elismernék a második magyar köztársaságot

A Nemzeti hitvallást is módosítanák. Bekerülhet ugyanis, hogy a parlament „megbecsüléssel értékeli” a rövid életű második köztársaságot, és a polgári demokráciát kinyilatkoztató 1946. évi I. törvényt.E gy módosító szerint mégsem írnák oda az alaptörvény végére az igennel szavazó képviselők nevét. Bekerülhet az alkotmányba az is, hogy ki terjeszthet be a jövőben alkotmánymódosító javaslatot vagy új alkotmányjavaslatot, ami eddig nem szerepelt a szövegben. A miniszterelnök már korábban bejelentette, most hivatalosan is kikerülhet egy módosítónak köszönhetően a gyerekek utáni extra szavazati jog lehetősége. Változhat a közteherviselésről szóló rendelkezés is. Egy módosító szerint a „gazdaságban való részvételének megfelelően” kell a jövőben hozzájárulni a közterhekhez.

Több, környezetvédelmi jellegű pontosítás, illetve bővítés is szerepel az egyik módosító indítványban. Rögzítik, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Bekerül az is, hogy a környezetben kárt tevők megfizetik a kár költségeit, vagy helyreállítják azt. Bekerül az erdők és a honos növény- és állatfajok védelme is. Több más kifejezést is pontosítanak a módosítók, például a jogegyenlőség elősegítése helyett az „esélyegyenlőség elősegítése” kifejezés használatát javasolják, illetve a nők, idősek és fogyatékkal élők mellé a gyermekek védelmét is beveszik a szövegbe. Módosul az a mondat, hogy „a hatalom forrása a nép”. Helyette az szerepel majd, hogy „a közhatalom forrása a nép”. Az Alapvetés fejezetbe pedig külön alfejezetként bekerült, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés