Abszolút casting: napokon belül kiderül, ki vezeti majd a vagyonvisszaszerzési hivatalt

Kilencvenhat – kilencvenhat! – jelölt pályázott eddig a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elnöki posztjára, eddig öt jelölt neve vált ismertté.

Az Alaptörvény 17. módosítása után, amely kijelölte a szuperhatóság alkotmányos helyét, a megalapításáról szóló törvényjavaslatot július 10-én nyújtották be a parlamenthez, amely július 28-án fogadtak el.

A jogosítványai olyan komolyak voltak – a közvagyont érintő visszaélések feltárása, valamint a jogellenesen kikerült közvagyon felkutatása, biztosítása és visszaszerzése érdekében nem csak a közbeszerzéseket vizsgálhatják, hanem feltárhatják a pénzmozgásokat, szerződéses és tulajdonosi láncokat, eljárásokat kezdeményezhetnek, nyomozhatnak, sőt közvádlóként is felléphetnek – hogy arra még a Helsinki Bizottságnál is összevonták a szemöldöküket.

Ami pedig az elnökjelölteket illeti, a felmerülő nevek eddig is izgalmasak voltak, például köztük volt a Kulcsár-ügyből is ismert Molnár Csaba, aki korábban a kolumbiai drogmaffia embereit védte, továbbá

• Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója,
• Gerő Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnöke,
• Francsics Imre büntetőjogász,

valamint Steiner Gábor, a Questor-ügy büntetőbírója, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke is.

Az Index közben összeszedte, hogyan is zajlik a kiválasztás.

Eszerint az Országgyűlés választja meg az elnököt és négy (közpénzügyi, nyomozati, vádemelési és fellebbviteli) helyettesét, a pályázat augusztus 16-án zárult.

• A három legmagasabb pontot kapott pályázót automatikusan meghívják, továbbá minden parlamenti képviselőcsoport további egy jelölt meghívását kezdeményezheti.
• A nyilvános meghallgatásokat augusztus 25-26-án tartják, 
• az Országgyűlés (tiszás többsége) augusztus 27-én választja meg az elnököt és az alelnököket.

A piszkos anyagiak is érdekesek, ugyanis a hivatal vezetőinek illetményét nem a minimálbérhez vagy az átlagbérhez kötik, mint a képviselékét (akiknek a juttatása az előző évi átlagbér másfélszerese), hanem a bírói illetményhez.

Az elnökhelyetteseké a bírói illetményalap 5,5-szöröse, 4 millió forint lesz (ez sem rossz pénz, hat évre csaknem 300 millió forint).

Kapnak emellé autót, egészségügyi ellátást, továbbá évi 20, illetve 15-15 nap pótszabadságot (ez praktikusan a normál szabadság felett majdnem egy hónap, illetve három-három hét). 

Nyitókép: Parlament, képkivágás