Mi lesz a hőhullám ára? Országszerte gondot okozott az idei első kánikula az elektromos infrastruktúrában és a vízhálózatban

„Egyik péntek délután gyenge lett nálunk a víznyomás, alig jött valami a csapból. Mi még egész szerencsések voltunk, a helyi Facebook-csoportban többen arra panaszkodtak, hogy egyáltalán nincsen náluk víz” – mesélte a Mandinernek egy mendei családapa. 

Idén a Pest megyei település volt az egyik első, ahol a kánikulában egyes háztartások nem jutottak ivóvízhez. A trópusi hőség ott már június 19-én fennakadásokat okozott a vízszolgáltatásban. 

A lapunknak nyilatkozó lakos elmondása szerint a probléma vasárnapra megoldódott, igaz, egy ideig még zavaros víz jött a csapból. A családapa arra is panaszkodott, hogy nem csak a vezetékes víz volt zavaros, hiszen nem igazán kaptak világos tájékoztatást, egymásnak ellentmondó információk jutottak el hozzájuk. A vízművek és az önkormányzat ugyanis azt állította, műszaki hiba okozta az akadozást, amit már elhárítottak, a település vezetője azonban hétfőn locsolási tilalmat rendelt el. 

„Tilos a locsolás, medencefeltöltés, gépkocsimosás és minden nem szociális célú vízhasználat mindennap 6.00 és 22.00 között. Ezen intézkedés célja a vízhálózat terhelésének csökkentése, mivel a nagy meleg miatt olyan mértékű vízfogyasztás alakult ki, amely elérte az ivóvízhálózat teljesítőképessége határát” – olvasható Kaszanyi József polgármesternek a Mende című honlapon közzétett tájékoztatójában. 

A Mandinernek nyilatkozó mendei családapa rámutatott, a településen évek óta visszatérő probléma, hogy nyáron akadozik az ivóvízellátás, annak ellenére, hogy a polgármester állítása szerint elvégezték a fontos fejlesztéseket a hálózaton. Sokan arra gyanakszanak, hogy a környéken épült új lakópark a ludas, a helybeliek nemrég petíciót is indítottak, amelyben többek között azt kérték, hozzák nyilvánosságra, milyen fejlesztések történtek, valamint mutassák be, hogy az új lakóparkok és fejlesztések milyen módon befolyásolják a település vízellátását. 

Bármi okozta is a víznyomás csökkenését Mendén, nem csak ott akadozik a legnagyobb nyári melegben az ivóvízellátás. Ennek okaira később visszatérünk, előbb azonban foglaljuk össze, milyen nehézségeket hozott az idei első hőhullám Magyarországon. 

Országszerte gondot okozott a kánikula 

„A helyzet rendkívüli, és most egy dologra különösen figyelnünk kell: az ivóvízre. Országszerte nincs csapadék, a hőség pedig egyszerre terheli az embereket, a vízközműrendszert, a közlekedést, az egészségügyet és az energetikai infrastruktúrát. A legkritikusabb helyzet jelenleg a vízellátásban alakult ki” – mondta a miniszterelnök június 29-én közzétett Facebook-videójában. 

Tájékoztatójából kiderült, hogy a DMRV Dunamenti Regionális Vízmű Kft. szolgáltatási területén 120 településen volt addigra érvényben másodfokú vízkorlátozás. 

Felcsúton, Mányban, Alcsútdobozon és Tabajdon vízhiány alakult ki, mintegy 7000 embert érintve. Maszadán a hálózat túlterhelése miatt pedig egyszerűen elfogyott a vezetékes ivóvíz. 

A Nemzeti Vízművek Zrt., a katasztrófavédelem és a honvédség végezte a beavatkozást: vízszállító járművek cirkáltak a kritikus településeken, és honvédségi tartálykocsik szelték az utakat, hogy a lakosság vízellátását biztosítsák. 

Csakhogy a kormány úgy ítélte meg, hogy a lajtoskocsik munkába állítása és a helyenkénti kötelező korlátozás nem elég. A kormányfő ugyanis önkorlátozást is elvárt az ország lakosságától arra hivatkozva: ha nem csökken a fogyasztás, további településeken alakulhat ki súlyos vízhiány. 

ne használjanak ivóvizet olyan célra, amely elhalasztható. „Most az a feladatunk, hogy legyen elég víz ivásra, főzésre, tisztálkodásra, a kórházaknak, az idősotthonoknak, a kritikus intézményeknek és a tűzoltásra” – hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a következő két napban minden el nem pazarolt liter víz számít. Minden egyes ember döntése számít. „Ha most fegyelmezettek vagyunk, ha odafigyelünk egymásra, és ha csak arra használjuk az ivóvizet, amire valóban szükség van, akkor meg tudjuk védeni az alapellátást.” 

Bár Budapesten nem lépett fel vízhiány, a legnagyobb hőség idején ezrek maradtak áram nélkül a fővárosban, amit egyesek szerint a túlterhelés okozott, egyebek mellett a légkondicionálók fokozott használata miatt. Nem véletlen, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hasonló kérést fogalmazott meg a lakosoknak, mint Magyar Péter, csak ő az áramfogyasztást illetően. „Különösen az esti, 18 és 21 óra közötti időszakban érdemes odafigyelni az áramfogyasztásra. Ha tehetjük: ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat. Ugyanígy érdemes a különböző eszközök (laptopok, telefonok, elektromos autók) töltését, illetve a nagyobb energiaigényű háztartási gépek működtetését későbbi órákra, 21 óra utánra időzíteni” – szólt a miniszter felhívása június 25-én. 

Nem a vizünk kevés 

Az Euronews a napokban arról írt, hogy az Euro­stat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint Magyarország azon európai országok közé tartozik, ahol viszonylag alacsony az édesvízkészletek kihasználtsága, mégis sok embernek jelent problémát a megfelelő minőségű ivóvíz elérése, ami elöregedett infrastruktúrára és az ellátórendszerek hiányosságaira utal. 

Attól függetlenül tehát, hogy Magyarországnak évről évre egyre nagyobb kihívást jelent az éghajlatváltozás, az ivóvízellátás nem azért akadozik, mert nincs elég vizünk. A problémát inkább az okozza, hogy időszerű lenne a hálózat fejlesztése. Az előző években közmondásossá vált, hogy ebből a szempontból a Budapest körüli agglomeráció szenved a legjobban, az egyik legtöbbet emlegetett vízhiány négy évvel ezelőtt Solymáron tört ki. 

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor megragadta az alkalmat, hogy kifejtse, szerinte zsákutca az „agglomerálódás”. Solymártól Ráckevéig a múltban is több Budapest környéki településen okozott gondot a kánikula idején kialakuló vízhiány. A főváros népessége ennek ellenére hullámokban, de egyre fogy. Miközben az agglomerációja hízik, zabálja fel a város körüli zöld gyűrűt – fogalmazott Facebook-posztjában. Azt is hangoztatta: 

Gönczi Gábornak, a Fővárosi Vízművek gépészmérnökének Agglomerációs vízválság Budapest térségében című elemzése azonban némileg árnyalja a képet. Gönczi ugyanis a 2022-es vízhiány után született írásában arra jutott, az agglomeráció megnövekedett lakossága önmagában még nem lenne baj. „Tévesnek bizonyult a hipotézis, miszerint a népességváltozás a kulcs és a legfontosabb változó, amely befolyásolja a vízfogyasztást. A lakosságszám és a vízfogyasztás között nincs közvetlen lineáris kapcsolat” – fejtette ki. Mint fogalmazott, a vízfogyasztás mesterségesen szabályozott környezete a fogyasztói magatartás változását okozta. A vízgazdálkodás hiányosságai megakadályozták az agglomeráció vízellátási problémájának elhárítását, megelőző intézkedés nem volt végrehajtható. A jövőben a döntéshozóknak több társadalmi-gazdasági változót is figyelembe kell venniük a várható vízfogyasztás elemzésekor és meghatározásakor. Emellett újra meg kell ismertetni a lakossággal a fenntartható vízfogyasztás fogalmát. 

Más világ jöhet, aminek súlyos ára lehet 

Ez elsőre furcsán hangozhat, de a 2010 és 2026 közötti Orbán-kormányok érdemei és hiányosságai egyszerre alakították ki azt a helyzetet, hogy az elmúlt években több településen is vízhiány lépett fel nyáron. Miközben a legutóbbi nagy közműfejlesztés a hetvenes években zajlott le, az átlagos életszínvonal és azzal együtt a fogyasztás nagyot nőtt az előző másfél évtizedben. Az agglomerációs népességnövekedést több tényező is fokozza, mint például a térség társadalmi átalakulása, amelynek során a városközpontból az agglomerációba költöznek, amihez a kormány állami támogatású lakáshitelei is hozzájárulnak. Az egyedülálló rezsi-árpolitika is ennek a környezetnek a jellemzője: a vízdíjakat 2012-ben rögzítették, ami jelentősen befolyásolja a fogyasztói viselkedést – mutatott rá elemzésében Gönczi. Posztjában Bardóczi Sándor viszont az alacsony vízdíjakat már nemcsak a fogyasztói viselkedéssel, hanem a közműhálózat állapotával is összekötötte. Szerinte ugyanis 

A Telex is ebbe az irányba hangolja a közvéleményt. Egy napokban megjelent cikkében a kormánypárti portál úgy fogalmazott, az ivóvízhálózat rendkívül elöregedett, a víz 22-25 százaléka egyszerűen elfolyik, de vannak olyan helyek, ahol a veszteség jóval nagyobb. A hálózat felújításához, kijavításához pénzre lenne szükség. Csak Budapesten 120 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a legégetőbb problémákat, amelyek a rendszer elöregedéséből adódnak, kezelni lehessen. Az Orbán-kormányok azonban 2012-ben befagyasztották a lakossági vízdíjat, a kieső összeget pedig nem pótolták, sőt később kétféle különadóval sújtották a szolgáltatókat. Így nemhogy fejlesztésre, de a hálózat működésének szinten tartására sem maradt pénzük. 

Magyar Péter nemrég bejelentette: átfogó programot indítanak a vízközműhálózat megújítására, hogy megszüntessék azt „az elfogadhatatlan állapotot”, amelyben minden negyedik-ötödik liter ivóvíz elvész, mielőtt eljutna az emberekhez. 

Arról egyelőre nem szólnak a hírek, hogy emelkedik-e a lakossági vízdíj, a cégeknek azonban máris többet kell fizetniük a vízért. Nekik Gajdos László élő környezetért felelős miniszter rendelete alapján július 1-jétől 26 forinttal emelkedett a víz köbméterenkénti díja. 

Bár a kormány egyelőre nem jelentett be általánosan érvényes áremelést sem a villany, sem a víz esetében, üzenetértékű, hogy a kormánytagok a polgárokat szólították fel fogyasztásuk korlátozására. Kapitány István kérése internetes mémmé vált, de az is az emlékezetes pillanatok közé tartozik, amikor Gajdos László a Telexnek elmagyarázta, tudják, hogy sokan a kérésük és a tiltásuk ellenére locsoltak vezetékes vízzel, mivel az elfogyasztott mennyiség nem jelent meg a szennyvízhálózatban. 

A kormány ezzel kapcsolatos kommunikációjára Schiffer András az Öt YouTube-csatornáján érzékletes kifejezést használt: „zöldszégyenítés”. Az egykori zöldpolitikus úgy fogalmazott: „a zöldszégyenítés évtizedek óta kedvelt eszköze a rendszernek, mármint a globális kapitalizmusnak. Hogy véletlenül se Kapitány István korábbi munkahelyét, a Shellt kérdezzük fel, hogy hogy áll a természeti erőforrások kímélő használatával. Itt belföldön se a Tisza-kormányt kérdezzük fel, hogy hogyan fogja mondjuk az akkumulátorgyárakat visszaszorítani, kiszorítani ebből az országból. És még véletlenül se Bóna Szabolcsot és Raskó Györgyöt (…) kérdezzük meg, hogy mondjuk a nagybirtokrendszer és a vízvisszatartás hogyan viszonyul egymáshoz, és egyáltalán a vízkincs védelme és a nagybirtokrendszernek a csúcsra járatása hogyan állnak egymással harmóniában”. Schiffer András szerint a zöldszégyenítés a rendszernek egy szándékos terelési, elcsatornázási hadművelete. „Gondold el azt, hogy terajtad múlik a bolygó pusztulása, miközben azok, akik tényleg pusztulásba hajtják a bolygót, röhögnek a markukba, és éppen egy újabb marketingkampányon törik a fejüket.”

Nyitókép: Egy férfi vizet tölt Szadán 2026. június 30-án. Amikor a honvédség és az önkormányzat ivóvízszállítással segíti a lakosokat
Fotó: MTI/Kovács Márton