Már nem olyan fontos a tisztség tekintélye? Hiába tagadta korábban, mégis élne a megfosztási eljárással Magyar Péter

2026. július 11. 10:16

A miniszterelnök június elsején még nem akarta a megfosztási eljárást, mondván, meg akarja tartani a köztársasági elnöki tisztség tekintélyét. Most azzal fenyegette meg Sulyok Tamást, hogy megindítják ellene, ha nem írja alá saját, alkotmányba írt elmozdítását.

2026. július 11. 10:16
null

Alig több mint egy hónap alatt gyökeresen megváltozott a kormányfő álláspontja a köztársasági elnök elmozdításának közjogi eszközeiről. Miközben 

 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Ezt is ajánljuk a témában

Június elsején Magyar Péter még a tisztség tekintélyére és a jogállami normák helyreállítására hivatkozva vázolta fel a kormány terveit. Akkor újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy 

bár a hatályos Alaptörvény lehetővé teszi a megfosztási eljárás elindítását, a kabinet az elnöki hivatal tekintélyének védelmében nem ezt az utat választja. 

A miniszterelnök ekkor egyértelműen megígérte, hogy az alkotmányos berendezkedés helyreállítását nem személyre szabott jogalkotással fogják végrehajtani, és becslése szerint a teljes átmeneti folyamat nagyjából egy hónapot vesz majd igénybe. Azóta kiderült, a Tisza beleírná az Alaptörvénybe, hogy a jelenlegi államfő megbizatása megszűnik, amivel kapcsolatban több jogász is úgy vélekedett, ez igenis személyre szabott jogalkotás, akármit is ígért korábban Magyar Péter.

Végül Magyar Péter másik állítása is megdőlt. Ugyan korábban azt ígérte, nem fognak élni ezzel az eszközzel, a miniszterelnök a NATO-csúcsot követő törökországi pihenése alatt közzétett Facebook-bejegyzésében figyelmeztette az államfőt, hogy a hétfői parlamenti döntés után öt napja lesz az Alaptörvény-módosítás aláírására, és ha ezt nem teszi meg, azonnal megindítják ellene a megfosztási eljárást.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 104 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rasdi1
2026. július 12. 12:54
Folyt.11:37-es kommentem: Ha a parlament a 2/3-os szavazással megszavazza "az alkotmány- vagy törvény ellenes tudatosan elkövetettek" miatti menesztését, avvall kimondja, hogy a közt. elnök BŰNCSELEKMÉNYt követett el. Ha viszont bűncselekményt követett el, akkor azért bíróság előtt kell felelnie. Azaz mivel a bíróság előtt az államot az ügyész képviseli, a főügyésznek ki kell jelölnie egy ügyészt, aki hivatkozva a parlamenti döntésre, megteszi afeljelentést. Következik egy bírósági büntető eljárás, és a bíróságnak kell döntenie. Mi lesz, ha a bírósági döntés szerint a közt. elnök ártatlan? Természetesen hatalmas botrány, a közt. elnököt vissza kell helyezni a pozícióba, és megfelelően kártalanítani is kell. Nem volna célszerű felcserélni a két eljárást? Ennek kizárása érdekében célszerű volna a bírósági eljárást a parlamenti eljárás előtt lefolytatni. Annál is inkább, mert a parlamenti eljárás esetén nincs Ennek a lehetőségnek a kizárása
Válasz erre
0
0
andrew-307
2026. július 11. 20:50
Jut eszembe! Az országgyűlési képviselők az alakuló ülésen esküt tettek. "„Én, ... (az esküt tevő parlamenti képviselő neve) ... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom. Országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom” 141 esküszegő van a parlamentben!
Válasz erre
1
0
templar62
2026. július 11. 18:51
Hazug Tróger .
Válasz erre
3
0
templar62
2026. július 11. 18:50
Tiszás agyhalottak . Agyhalott tiszások .
Válasz erre
2
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!