Íme a magyarázat: ezért tombolt olyan brutális kánikula június végén

Több szempontból is rendhagyó időjárási körülmények vezettek a június végi, európai rekordokat döntögető hőhullám kialakulásához – derül ki a HungaroMet Zrt. honlapján közzétett elemzésből.

A tanulmány szerint már június közepén megfigyelhető volt egy-egy kiterjedt forró légtömeg Nyugat-Szahara, illetve az Arab-félsziget és Irán térségében. Mindkét régióból nyugat felé indult a meleg levegő, az Arab-félsziget felől érkező légtömeg azonban gyorsabban haladt, utolérte a nyugat-szaharai áramlatot, így Nyugat-Afrikában egy különösen intenzív melegközpont alakult ki.

A Délnyugat-Európa felé tartó forró légtömeg június 18-án érte el Spanyolországot, majd észak felé haladva megerősítette a Franciaország felett elhelyezkedő anticiklont. Az erős napsütés tovább melegítette – vagy legalábbis nem engedte lehűlni – az északra sodródott szaharai levegőt, amely az anticiklonban zajló folyamatokkal együtt egy úgynevezett hőkupolát hozott létre.

Az alsó légrétegekben porördögök alakultak ki, az anticiklon peremén pedig – a megnövekedett nedvesség hatására – rövid életű, klasszikus hőzivatarok fejlődtek ki.

Az anticiklon és a hőkupola ezt követően lassan kelet felé terjedt, Németországon keresztül egészen a Kárpát-medencéig. Emiatt Magyarországra június 27-én a megszokott délnyugati helyett ezúttal északnyugati irányból érkezett meg az afrikai eredetű hőhullám magja.

A térségben már az ezt megelőző napokban is rendkívül meleg volt. Ehhez jelentősen hozzájárult a száraz levegő és a szinte zavartalan napsütés, így június 26-án több helyen is 37 Celsius-fok fölé emelkedett a nappali csúcshőmérséklet. Június 27-én már sokfelé 39 fokot mértek, egy nappal később pedig több helyen a 40 fokot is elérte vagy meghaladta a hőmérséklet.

Június 29-én több helyen 41 fok feletti értékeket regisztráltak, az Aszódon mért 41,8 Celsius-fok azonban még 0,1 fokkal elmaradt a 2007. július 20-án Kiskunhalason felállított, 41,9 fokos országos rekordtól.

A hőhullám utolsó napján, június 30-án az anticiklon gyengülni kezdett, és a Bécsi-medence felől az éjszaka folyamán néhány fokkal hűvösebb levegő áramlott a Dunántúlra. Ennek hatására a térség nyugati részén nappal már nem emelkedett 40 fok fölé a hőmérséklet. A hűvösebb levegő ugyanakkor kedvezett a zivatarok kialakulásának, így a Dunától keletre a zivatarok miatt a hőmérséklet már csak kevéssel haladta meg a 41 fokot.

Délután még úgy tűnt, hogy az országos melegrekord ismét néhány tized fokkal érintetlen marad, ám 15 órakor a szécsényi meteorológiai állomás az Ipoly mentén 42,0 Celsius-fokot jelentett. Egy órával korábban ugyanitt még 41,4 fokot mértek, de egy közeli zivatarfelhő átmeneti árnyékoló hatása miatt rövid időre visszaesett a hőmérséklet. Ezt követően mindössze tíz perc alatt 40,3 fokról 42,0 fokra emelkedett, 

A HungaroMet elemzése szerint a hirtelen hőmérséklet-emelkedésben valószínűleg szerepet játszott egy közelben feloszló zivatar is. A zivatar kiszáradó leáramlási zónájában felmelegedő levegő éppen elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy új országos hőmérsékleti rekord szülessen.

(MTI)

Nyitókép: A rendőrség a tömegoszlatásra használt vízágyúkkal hűsíti a járókelőket a nagy hőségben a Hősök terén 2026. június 30-án. A június 27-én elrendelt legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást július 1-jén éjfélig az ország egész területére meghosszabbították
Fotó: MTI/Kovács Márton