Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Egy ekkora közösség életében 10 milliárd forint helyben megjelenő kereslet tíz év alatt óriási jelentőségű. És ezt nem egy akkumulátorgyár vagy egy vasmű, hanem egy ötnapos zenei fesztivál termelte ki. Eddig.

Egy idegenforgalomból élő térség szerencsés esetben több lábon áll: minőségi, magas kategóriájú szállodákra ugyanúgy szükség van, mint olcsóbb kempingekre, ifjúsági táborokra, komolyzenei rendezvényekre és laza, sok vendéget vonzó nyári fesztiválokra, múzeumokra, kiállítóhelyekre, ajándékboltokra, ha pedig a táj megengedi, hangulatos pincékre, borászatokra. Mindezek néha átmeneti kellemetlenséget okoznak azoknak, akik nem nyaralni vagy egy hétvégi kiruccanásra mennek az ilyen térségekbe: a megnövekedett zaj, a tömeg, a hosszabb sorok a boltokban, a kereszteződésekben, a vasúti átkelőkben, az orvosi ügyeleteken mind-mind ilyenek. Ám a közvetett haszon, a települések megugró adóbevételei miatt a terheket azoknak is érdemes elfogadniuk, akik nem közvetlenül a turisztikai ágazatból élő vállalkozók vagy munkavállalók. Ráadásul jó esetben egy fesztivál, egy nyári színház, egy színvonalas tárlat nemcsak a turistáknak, hanem a helyieknek is vonzó kínálatot nyújthat.
Szinte mindegyikre találunk példát a Velencei-tó térségében, ezért is rettenetesen káros az a propaganda, amely szerint a tó rendkívül alacsony vízszintje miatt nem érdemes a desztinációba utazni. Ugyanis a tóban való fürdésen és a hajókázáson kívül még ezer dolog várja a látogatókat a Velencei-tónál az agárdi termálfürdőtől a Fischer Emil Múzeumig, a pákozdi arborétumtól a Bence-hegyi kilátóig. Miközben elengedhetetlenül fontos a vízgazdálkodás – évek óta hiába várt – korszerűsítése, a tó „megmentése”, a sok károgónak is fel kellene ismernie, ennek a megoldása hosszú évekbe fog telni a szándékát egyértelműen kinyilvánító új kormánynak, és a térségnek addig is boldogulnia, élnie, fejlődni kellene. Ha azt is elfogadjuk, hogy a mi szikesedésre hajlamos tavunk változása egy természetes, évmilliók óta létező ciklikus folyamat része, akkor könnyebb belátni, hogy a cselekvési tervnek nem pusztán a vízügyi megoldásokról kellene szólnia, s a tóról a nyilvánosságban megjelenő híreknek a sok-sok értéket is fel kellene mutatniuk, nem elüldözve, hanem minimum megtartva a látogatókat.

Különösen fájdalmas a tizenegy éve a tónál otthonra lelő EFOTT elüldözése.
A környezetvédelmi okok nem valósak, az egy hétig tartó zaj-, tömeg- és megnövekedett szemétterhelést pedig el lehet viselni, hiszen a szervezők minden évben több mint félmilliárd forintnyi megbízást adnak a tó környéki vállalkozásoknak, számtalan helyi lakost alkalmaznak, területeket, szálláshelyeket, eszközöket bérelnek. Ez tíz év alatt 5 milliárd forint, Velence városának nagyjából az egyéves költségvetése. A szervezők minden évben sok tíz millió forint értékben adtak ingyenjegyet a helyieknek, fesztiválélményhez juttatva azokat is, akik nem tudnak tízezrekért elutazni Budapestre vagy Orfűre. Ráadásul az EFOTT köztudomásúlag az egyik legbiztonságosabb zenei fesztivál. A koronavírus-járvány időszakától eltekintve minden nyáron 120 ezer fesztiválnapot töltöttek itt a fiatalok, vásároltak a fesztivál területén kívül, kibérelték az összes létező fizetőszálláshelyet, amiből jelentős idegenforgalmiadó-bevétel keletkezett. És ami a legfontosabb, több mint egymillió vidám velencei-tó-parti este emlékét vitték haza magukkal azok a fiatalok, akiket később a családjukkal várnánk vissza térségünkbe. Ez is számszerűsíthető, számoljunk csak 4000 forinttal egy napot, akkor is horribilis összeg jön ki, még 5 milliárd forint az, amit a fesztivál nélkül máshol költenének el.
A Velencei-tó körül 25 ezer ember él. Egy ekkora közösség életében 10 milliárd forint helyben megjelenő kereslet tíz év alatt óriási jelentőségű. És ezt nem egy akkumulátorgyár vagy egy vasmű, hanem egy ötnapos zenei fesztivál termelte ki. Eddig. Meglátjuk, az ellenzők mivel kívánják pótolni a kiesést, vagy melyik adónem emelésére tesznek javaslatot. És mit mondanak annak a sok-sok helyi fiatalnak, akitől elvették a fesztiválozás örömét.
A szerző író, kultúrpolitikus
Nyitókép: Valkisz MIlán a Valmar együttes produkcióján az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) 50. születésnapja alkalmából tartott koncerten a Velencei-tó melletti Sukorón a fesztivál első napján, 2026. július 8-án.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
