Alkotmányos patthelyzet következik?

A Tisza Párt parlamenti többsége hétfőn szavazta meg az alaptörvény 17. módosítását, amely többek között arról is rendelkezik, hogy megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása. Az ügy abszurditását mutatja, hogy az elfogadott törvényjavaslatot az államfőnek kell szentesítenie ahhoz, hogy hatályba lépjen, így Sulyoknak jelen esetben azt a módosítást kellene aláírnia, ami véget vet a megbízatásának. Az alaptörvény-módosítás elfogadása után Magyar Péter sajtótájékoztatón közölte: amennyiben az államfő nem írja alá az alaptörvény módosítását, szembemegy a jogszabályokkal, és az alaptörvény rendelkezései szerint el kell indítani a megfosztási eljárást. A Sándor-palota erre reagálva felhívta a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására, óva intett a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől. Jelenleg kevéssé valószínű, hogy Sulyok aláírja az alaptörvény-módosítását, így viszont a Tiszának további jogi trükközésekre lehet szüksége ahhoz, hogy eltávolítsa az államfőt a hivatalából.

A Magyar Nemzet megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta, hogy a köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számított öt napon belül alá kell írnia az elfogadott alaptörvény-módosítást és el kell rendelnie a kihirdetését. Az alkotmánybírósághoz pedig kizárólag akkor fordulhat, ha úgy ítéli meg, hogy az elfogadásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelményeket nem tartották be. Ha ezt az alkotmánybíróság nem állapítja meg, akkor az elnöknek haladéktalanul alá kell írnia törvényt. Eszerint tartalmi kifogásokra – például a módosítás célzott jellegére vagy a hivatalban lévő elnök személyére történő utalásra – hivatkozva az államfő nem tagadhatja meg a módosítás aláírását. 

– jegyezte meg ifj. Lomnici.

A házelnök gyakorolhatná az államfői jogokat

A szakértő jelezte, hogy az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti az államfővel szemben a megfosztási eljárást. Ebben az esetben arra hivatkozhatnak, hogy az elnök szándékosan megsérti az alaptörvényt vagy a tisztségével összefüggő törvényt. A megindításhoz az Országgyűlés kétharmadának titkos szavazata szükséges. A rendelkezés kulcseleme, hogy az Országgyűlés határozatától a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. Ebben az időszakban a hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja, így ő írhatja alá és hirdetheti ki az alaptörvény-módosítást. 

– hívta fel a figyelmet a furcsa jogi helyzetre ifj. Lomnici.

Kiemelte, hogy amennyiben az alkotmánybíróság megállapítja a közjogi felelősséget, megfoszthatja az államfőt a tisztségtől. Azonban hangsúlyozta, hogy ilyen közjogi szempont Sulyok Tamás vonatkozásban a megválasztása óta nem merült fel, így egy esetleges megfosztási eljárás minden jogi alapot nélkülöz. Az alkotmányjogász szerint alternatív vagy kiegészítő – jelenlegi állás szerint szinten abszurdnak tűnő – eszköz az átmeneti akadályoztatás megállapítása. Ezt az Országgyűlés egyszerű többséggel állapíthatja meg a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely képviselő kezdeményezésére. Ebben az esetben szintén az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői hatásköröket, lehetővé téve a módosítás gyors kihirdetését.

A kormány megkerüli a mandátumvédelmet

Ifj. Lomnici szerint az alkotmánybíróság szerepe mindkét esetben speciális, ugyanis az alaptörvényt és annak módosításait kizárólag az alkotmányos eljárási követelmények – a megalkotás és a kihirdetés – tekintetében vizsgálhatja felül. Ezt a korlátozást a negyedik alaptörvény-módosítás vezette be, és az alkotmánybíróság gyakorlata következetesen fenntartja, hogy tartalmi felülvizsgálatra nincs hatáskör. A kihirdetés után harminc napon belül bizonyos indítványozók fordulhatnak az alkotmánybírósághoz eljárási hiba miatt, de ez nem akadályozza meg a hatálybalépést.

A szakértő megjegyezte, hogy az uniós jogi dimenzió is releváns, hiszen Magyarország az Európai Unió tagjaként köteles tiszteletben tartani az EU-ról szóló szerződésben rögzített értékeket, köztük a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a Velencei Bizottság korábbi véleményeiben többször hangsúlyozta az alkotmánymódosítások során a kellő konzultáció, az átláthatóság és a jogbiztonság követelményét, valamint óvatosságra intett a hivatalviselők célzott, átmeneti rendelkezésekkel történő eltávolításával kapcsolatban.

Az alkotmányjogász nyomatékosította, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt öt évre választják. Emellett rögzíti a megbízatás megszűnésének okait és a megfosztási eljárás szabályait. 

– vélekedett.
 Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI