Magyarországra látogatott a BBC, hogy kiderítse: tényleg működik a magyar családpolitika?

A fejlett világ országainak többsége ma ugyanazzal a problémával küzd: egyre kevesebb gyermek születik, miközben a társadalmak gyors ütemben öregszenek. Magyarország azonban az elmúlt másfél évtizedben egy rendkívül ambiciózus és költséges kísérletbe kezdett a demográfiai hanyatlás megállítására.

A BBC The Global Story című podcastjának stábja Budapestre látogatott, hogy közelebbről megvizsgálja a magyar családpolitikai modellt. A műsor címe már önmagában felveti a legfontosabb kérdést: „Hungary pays couples to have babies: Does it work?” – vagyis: Magyarország fizet a pároknak a gyermekvállalásért, de vajon működik-e ez a stratégia?

A cél: népességnövekedés bevándorlás nélkül

A BBC szerint a magyar modell alapja Orbán Viktor 2010 után megfogalmazott demográfiai stratégiája volt. A kormány célja a népességfogyás megállítása, ám ezt nem a bevándorlás ösztönzésével, hanem a hazai gyermekvállalás támogatásával kívánta elérni.

A műsorban felidézett beszédrészlet jól összefoglalja ezt a szemléletet:

A cél érdekében a magyar állam nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő összegeket fordít családtámogatásokra. A BBC szerint a rendszerre fordított összeg a GDP 4–5 százalékát is elérheti.

A támogatási csomag része többek között:

• a babaváró hitel,
• a gyermekek után járó adókedvezmények,
• a hosszú, fizetett szülői szabadság,
• különböző lakhatási támogatások,
• valamint az autóvásárlási és otthonfelújítási programok.

Kik profitálnak leginkább a rendszerből?

A riportban megszólal egy háromgyermekes, a budapesti agglomerációban élő család is, amely jelentős mértékben részesül az állami támogatásokból. Számukra a rendszer kézzelfogható előnyöket jelent: maximálisan kihasználják az adókedvezményeket, és a jövőben akár teljes személyi jövedelemadó-mentességet is élvezhetnek.

A BBC ugyanakkor arra is rámutat, hogy a támogatási rendszer nem mindenki számára egyformán hozzáférhető.

Ez automatikusan kizárja azokat, akik az informális gazdaságban dolgoznak vagy bizonytalan munkaerőpiaci helyzetben vannak.

Stephanie Hegarty népesedési tudósító szerint a rendszer egyik legfontosabb sajátossága, hogy minél magasabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb előnyökhöz juthat.

A kulcskérdés: növeli-e a gyermekvállalási kedvet?

A podcast központi kérdése természetesen az, hogy a jelentős állami támogatások valóban több gyermek születéséhez vezetnek-e.

A BBC által megszólaltatott szakértők szerint a kép vegyes. Egyes demográfusok úgy vélik, hogy a támogatások segítettek azoknak a pároknak, akik elsősorban anyagi okok miatt halasztották a gyermekvállalást. A termékenységi ráta bizonyos időszakokban valóban emelkedett.

Hegarty azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a csoport viszonylag szűk.

Mint fogalmaz:

A riportban megszólaló egygyermekes városi pár tapasztalata is ezt támasztja alá. Bár igénybe vették az állami támogatásokat, egyértelműen kijelentették: a pénzügyi ösztönzők nem befolyásolták a gyermekvállalási terveiket.

A BBC szerint ez az egyik legfontosabb tanulság: az emberek többsége él a rendelkezésre álló támogatásokkal, de ezek ritkán változtatják meg alapvetően a családtervezéssel kapcsolatos döntéseiket. A rendszer így gyakran inkább pluszforrásként szolgál azok számára, akik egyébként is gyermeket vállaltak volna.

Amikor a támogatás teherként nehezedik a családokra

A riport legsúlyosabb része azokkal a párokkal foglalkozik, akik egészségügyi okok miatt nem tudják teljesíteni a támogatásokhoz kapcsolódó gyermekvállalási feltételeket.

A babaváró hitel egyik alapvető feltétele, hogy a házaspár meghatározott időn belül gyermeket vállaljon. Ellenkező esetben a támogatás jelentős részét vissza kell fizetni, kamatokkal együtt.

Barbara és Levi története ezt a problémát személyes oldalról mutatja be. A BBC stábja akkor találkozott velük, amikor már a harmadik lombikprogramon voltak túl. Bár az állam támogatja a meddőségi kezeléseket, a folyamat gyakran hosszadalmas és bürokratikus.

Barbara egy vastag dokumentációt vezet, amelyben minden orvosi igazolást és hivatalos iratot megőriz. Attól tart, hogy sikertelen kezelés esetén bizonyítania kell majd: mindent megtettek a gyermekvállalás érdekében.

A riport szerint a harmadik beültetés sem járt sikerrel. Ha a pár végül nem tud gyermeket vállalni, törlesztőrészletük akár a többszörösére is emelkedhet, ami komoly anyagi terhet jelentene számukra.

Barbara szavaival:

Bár az elmúlt időszakban kormányzati oldalról is felmerült a szabályok felülvizsgálata az önhibájukon kívül gyermektelen párok esetében, a riport szerint jelenleg továbbra is sok család él ebben a bizonytalanságban.

Már csak egy a kérdés: mi a válasz?

A BBC riportjának végkövetkeztetése szerint a magyar családpolitika kétségtelenül egyedülálló léptékű kísérlet a demográfiai problémák kezelésére. A rendszer jelentős segítséget nyújt számos családnak, különösen azoknak, akik stabil jövedelemmel és biztos egzisztenciával rendelkeznek.

Ugyanakkor a műsor azt is hangsúlyozza, hogy a pénzügyi ösztönzők önmagukban nem feltétlenül képesek tartós demográfiai fordulatot előidézni. Miközben sok család számára valódi támogatást jelentenek, mások számára – különösen a meddőséggel küzdő párok esetében – komoly anyagi és lelki terhet is jelenthetnek.

Nyitókép: Pixabay