
Ruszin-Szendi a honvédelmi bizottság előtt: Vissza kell építeni a katonák megbecsülését
Nemsokára feláll Magyar Péter kormánya. Hétfőn Ruszin-Szendi Romulusz mutatta be, hogyan képzeli a Magyar Honvédség jövőjét.

Hétfőn megkezdődtek az újonnan felálló Magyar Péter vezette kabinet miniszterjelöltjeinek meghallgatásai. A Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság előbb Ruszin-Szendi Romuluszt honvédelmi, majd Pósfai Gábor belügyminiszter-aspiránst hallgatta meg. Hat igen, kettő tartózkodás és egy nem szavazat mellett a bizottság támogatta a miniszteri kinevezést.

Ruszin-Szendi Romulusz a honvédelemről
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának meghallgatásán mutatta be elképzeléseit Ruszin-Szendi Romulusz, akit elsőként a KDNP-s Simicskó István, majd a fideszes Takács Árpád és a Mi Hazánk képviselője, Novák Előd kérdezett. A felvetésekre a miniszteraspiráns részletes válaszokat adott.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

Ruszin-Szendi nyitóbeszédében hangsúlyozta: több mint harmincéves katonai pályafutás, missziós, parancsnoki, törzs- és nemzetközi tapasztalat áll mögötte. Úgy fogalmazott, a honvédelemnek „nemzeti minimumnak” kell lennie, a haderőfejlesztést pedig társadalmi támogatottsággal kell folytatni.
A leendő miniszter szerint elsőként a problémákat kell azonosítani. Kijelentette: a szövetségesi bizalom devalválódott, a magyar katonák megítélése romlott a NATO-ban, miközben szerinte a honvédséget is „hátrahagyta” az előző kormány. Bírálta azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé tették külföldi állampolgárok vagy akár büntetett előéletű személyek katonai szolgálatát, illetve azt is kifogásolta, hogy indoklás nélkül el lehetett bocsátani katonákat.
Beszélt a katonák alacsony moráljáról, a bérezési problémákról és az infrastruktúra hiányosságairól is.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar katonák a migrációs válság, a koronavírus-járvány és az árvízi védekezések idején is bizonyítottak.
Ruszin-Szendi szerint a jövőben az emberközpontú haderőfejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt. A Tisza-kormány tervei között említette:
- a sorkatonaság visszaállításának elutasítását,
- a magyar katonák külföldi szerepvállalásának korlátozását,
- a magyar védelmi ipar és KKV-k erősítését,
- valamint a kibervédelem és az űrképességek fejlesztését.
A KDNP-s Simicskó István elsősorban a leendő minisztériumi stábról és a drónképességekről kérdezte a miniszteraspiránst. Erre nem érkezett konkrét válasz, de fontos szakterületnek nevezte a fejlesztési irányt. Ruszin-Szendi későbbi válaszában azt mondta: a stáb összeáll, de neveket még nem kíván mondani. Hozzátette, a Zrínyi haderőfejlesztési programot folytatni kell, mivel a honvédelmi fejlesztéseknek nincs kijelölhető végdátuma.
A fideszes Takács Árpád többek között a fegyverszállításokról, az ötszázalékos NATO-védelmi vállalásról, a tartalékos rendszerről és a vezérkar jövőjéről kérdezett. Ruszin-Szendi leszögezte: nem szállítanának fegyvert Ukrajnába, az ötszázalékos védelmi kiadás elérését pedig 2035-ig, a gazdasági teljesítmény függvényében tartja reálisnak. Kiemelte, hogy a tartalékos rendszerre „rendkívül büszkék lehetünk”, a kadétprogramot pedig folytatnák.
A Mi Hazánk politikusa, Novák Előd a honvédségi létszámhiányról, a védelmi beszerzések esetleges túlárazásáról, az ukrán katonák kiképzéséről, valamint a sajtóban korábban megjelent „luxusvillaügyről” is kérdezte a miniszterjelöltet.
Ruszin-Szendi a villával kapcsolatban azt mondta: a vezérkari főnök számára szükség van olyan reprezentatív és biztonsági szempontból megfelelő épületre, ahol külföldi delegációkat fogadhat. Hangsúlyozta: az ingatlan állami tulajdonban maradt. A túlárazott beszerzések ügyében vizsgálatot ígért, míg az ukrán katonák kiképzéséről azt mondta: arra még az előző kabinet adott engedélyt.
A meghallgatás végén kiemelte: a vezérkar függetlenségét fenn kell tartani, a honvédségből távozott katonák visszatérését pedig lehetővé kell tenni, ha ismét szolgálni szeretnének. Ennek függvényében visszaállítják a Petőfi laktanyát.
Képek forrása: Facebook
Az 53 éves Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy többévtizedes katonai karrierrel és tapasztalatokkal a háta mögött lehet Magyarország új honvédelmi minisztere. Az aktív katonai évek és külföldi missziók után szerepet vállalt az előző kormányzatban: 2019 tavaszától Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, és 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. Alig két évvel később, 2023 áprilisában aztán váratlanul felmentették a posztjáról. A döntés okát akkor nem árulták el, de sokak szerint Ruszin-Szendi is annak a „fiatalításnak” lett az áldozata, amihez vezérkari főnökként addig ő maga is asszisztált.







