Zajlanak az egyeztetések az alakuló parlamentről, kiderülhet mennyire lesz „nagyvonalú” a Tisza az ellenzékével

Április 17-én, pénteken délelőtt 10 órakor kezdetét vették az egyeztetések a parlament alakuló üléséről az Országházban – közölte a Telex. A találkozó több okból is izgalmas lesz a lap szerint, hiszen most először ülhetnek közös asztalhoz a Tisza Párt, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom képviselői. 

Kiderülhet többek között, hogy ki lesz Kövér László utódja az Országgyűlés élén, milyen parlamenti bizottságokat szeretne a Tisza Párt, és mennyire lesz „nagyvonalú” az ellenzékével.

A jelenlegi állás szerint a Tisza Pártnak 137, a Fidesz–KDNP-nek 56, a Mi Hazánk Mozgalomnak 6 képviselője lehet a következő parlamentben. A   külképviseleti és átjelentkezéses szavazatok megszámlálása azonban ezen még változtathat.

Sulyok Tamás köztársasági elnök az egyeztetésekről közösségi oldalán is beszámolt. Mint fogalmazott, „a parlamenti pártok elnökeivel folytatott egyeztetéseimnek megfelelően a felkérésemre ma megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai”. 

Az újonnan megalakuló parlament hivatali munkáját megalapozó megbeszéléseket a hagyományoknak megfelelően a Sándor-palota főigazgatója nyitja meg és az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója vezeti.

„Eredményes, előremutató, Magyarország javát szolgáló munkát kívánok mindannyiuknak!” – zárta bejegyzését az államfő.

Kiemelt fókuszt kap a bizottsági rendszer átalakítása

A Telex cikkében kitért arra is, hogy a pénteki egyeztetésen talán kiderülhet az is, hogy a Tisza Párt hány alelnöki posztot enged az ellenzéknek, és beleszólnak-e abba, hogy a pártok kit jelöljenek erre a pozícióra. 

Kiemelték, hogy a tárgyalások fontos témája lehet a bizottsági rendszer átalakítása. A bizottságokban döntenek ugyanis például arról, hogy mely törvényjavaslatok kerüljenek a plenáris ülés elé, de később ott vitatják meg a módosításokat, és a szakbizottságokban hallgatják meg a ciklus elején, majd minden évben egyszer a minisztereket. 

2022-ben az Országgyűlés hivatalos oldala szerint 17 bizottság állt fel, 

Az elmúlt négy évben az alábbi bizottságok működtek:

• Törvényalkotási Bizottság  
• Gazdasági Bizottság
• Kulturális Bizottság    
• Költségvetési Bizottság    
• Népjóléti Bizottság 
• Igazságügyi Bizottság     
• Külügyi Bizottság         
• Mezőgazdasági Bizottság    
• Európai Ügyek Bizottsága       
• Fenntartható Fejlődés Bizottsága         
• Honvédelmi és Rendészeti Bizottság    
• Nemzeti Összetartozás Bizottsága  
• Vállalkozásfejlesztési Bizottság   
• Mentelmi Bizottság     
• Nemzetbiztonsági Bizottság    
• Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága    
• valamint az Állami Számvevőszék elnökét jelölő eseti bizottság, mely 2022. június 21-e és 2022. július 4-e között működött.

Magyar Péter ismertette az eddigi döntéseiket

Az első egyeztető ülést követően Magyar Péter leendő miniszterelnök rövid sajtótájékoztatót tartott, mely során ismertette, hogy abban állapodtak meg, hogy több alelnöki pozíciója lesz az országgyűlésben az ellenzéknek, mint korábban volt 

Továbbá az is elhangzott, hogy a jövőben 20 bizottság kezdi majd meg munkáját. Van amit átneveznek, van, amit egyszerűsítenek, illetve a kormányzati struktúrához igazítanak. 

A jövőbeli kormányfő azt ígérte, hogy még a pénteki napon elküldik a bizottsági felsorolást az Országgyűlés főigazgatóságának.

Itt vannak a Mi Hazánk első követelései

A tárgyalások kezdete előtt Novák Előd, a Mi Hazánk frakció tagja Facebook-oldalán azt írta, pártja fontosnak tartja, hogy a szakbizottságok mellett vizsgálóbizottságok is alakuljanak főként a korrupció feltárása, a politikusbűnözők elszámoltatása érdekében. 

„Szükségesnek tartjuk pl. az MNB-vagyon eltüntetését vizsgáló bizottság létrehozását (mivel egy évnyi nyomozás ellenére még gyanúsított sincs), valamint a túlárazott honvédségi beszerzéseket vizsgáló bizottság megalakítását, mely Ruszin-Szendi Romulusz milliárdos szolgálati villájának felelőseit is meg kellene állapítania”.

Javasolják továbbá a mentelmi jog eltörlését, az egy háztartásban (vagyonközösségben) élő közeli hozzátartozók titkosított vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalát visszamenőlegesen is, a házelnöki bírságolási jogkör megszüntetését, valamint a képviselők kettős állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát – sorolta, hozzáfűzve, hogy mindezek a  Mi Hazánk Mozgalom régi követelései.

Nyitókép: Facebook