A legutóbbi országgyűlési választás előtt háború tört ki a szomszédunkban, ami alapjaiban határozta meg a kampányt. A konfliktus azóta sem jutott nyugvópontra. A Fidesz Magyarország biztonságának és szuverenitásának jelszavával vívja a választási harcot, eközben új ellenzék született.
A Fidesz–KDNP-nek 2010-es kormányra kerülése óta többféle egymásba torkolló válság kezelésével kellett megbirkóznia: 2010 és 2014 között a pénzügyi-gazdasági világválság és a balliberális kormányzás okozta károk elhárítása, 2014 és 2018 között a bevándorlási válság, 2018 és 2022 között a koronavírus-járvány, 2022 után pedig az ukrajnai háborút kísérő biztonsági, pénzügyi és gazdasági kihívások kezelése okozta a legtöbb fejtörést a kormányzatnak. Mindemellett az Európai Uniót föderális birodalomként elképzelő brüsszeli politikai elit tagállami szuverenitást csökkentő törekvéseinek való ellenállás is folyamatosan próbatétel elé állította a kormányt.
A 2022. február 24-én kirobbanó ukrajnai háború a legsúlyosabb külső válság, amellyel eddig szembe kellett néznie a Fidesznek, nem véletlen, hogy e konfliktus hatásainak kezelése kötötte le a kormányzat energiáinak nagy részét a ciklusban. A kabinet már az orosz agresszió napján világossá tette, hogy a magyar emberek biztonsága az első, és Magyarországnak ki kell maradnia a háborús konfliktusból. A nyugati világ – élén a liberális politikai elit vezette uniós intézményekkel és a Joe Biden elnökölte Amerikai Egyesült Államokkal – a diplomácia helyett a katonai segítségnyújtás eszközéhez nyúlt: az USA és az Európai Unió tagállamainak többsége fegyverszállításba kezdett, majd elindult Ukrajna hadi kiadásokra is kiterjedő finanszírozása.
Az Európai Bizottság becslése szerint a tagállami támogatásokkal együtt már 69,3 milliárd eurót tett ki az ukrán hadseregnek nyújtott teljes uniós finanszírozás, és 2025 február elejéig mindent egybevéve 193 milliárd eurót adott Európa Ukrajnának. Mindemellett az európai vezetők számos alkalommal kijelentették: Oroszország nem győzhet, Ukrajnát a harctéren kell győzelemhez segíteni. A háború eszkalációját kockáztató nyugati alapállással szemben a magyar kormányzat már 2022 tavasza óta következetesen hangsúlyozza a béke és az ahhoz vezető tűzszünet fontosságát.
A miniszterelnök Magyarország befolyását meghaladó intenzitással igyekezett elősegíteni az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus diplomáciai rendezését:
a tűzszünet és a béke mellett állt ki az EU és a NATO döntéshozatali fórumain, valamint a 2024-es magyar uniós elnökség idején is próbált lépéseket tenni az ügyben. Számos magas rangú találkozót is szentelt a témának a kormányzat: Orbán Viktor többek között Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Ferenc pápával is tárgyalt a háború befejezéséről. A magyar kormány diplomáciai rendezésre vonatkozó álláspontját számottevő ellenállás kísérte a nyugati szövetségesi rendszerben, ám Donald Trump amerikai elnökké választásával Washington álláspontja is a diplomáciai rendezés irányába fordult. Orbán Viktor ennek nyomán többször is tárgyalt a béke lehetőségéről az időközben fontos politikai szövetségesévé váló régi-új amerikai elnökkel, 2025 végén pedig elvi megállapodás született arról, hogy Budapest adhat otthont egy Trump–Putyin-találkozónak.
A magyar kormányzat Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásának terve kapcsán is konfliktusba került a nyugat-európai liberális elittel, a magyar álláspont szerint ugyanis a háború kiterjedésébe torkollna a hadban álló ország NATO- és EU-integrációja. Orbán Viktor 2025 nyarán kijelentette: Ukrajna NATO- felvétele egy harmadik világháborút előidéző katonai konfliktushoz vezetne Oroszországgal, az uniós csatlakozásról pedig úgy vélekedett, hogy ha fölvesszük Ukrajnát, akkor fölvesszük a háborút is.
A háborúra adott európai uniós válasz, illetve Ukrajna NATO- és EU-csatlakozása a sokadik olyan téma, amelyben éles ellentét van a brüsszeli intézmények és Magyarország között. A bevándorlási válság kezelése, a genderügy, a rezsicsökkentés vagy éppen a hazai politikai rendszer felépítése hosszú ideje vitatémát ad. Sőt, az EU vezetése még növelte is a magyar kormányzatra nehezedő nyomást, hiszen közvetlenül a 2022-es választás után életbe léptette Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust, amely alapján már nagyjából 8000 milliárd forintnyi európai uniós forrást függesztettek fel. Bár az EU intézményei a jogállamisági elvek megsértésével és a korrupció kockázatával indokolják a pénz visszatartását, számottevő politikai nyomásgyakorlási szándék is áll a döntés mögött. Ez utóbbira több uniós politikus is utalt az elmúlt években, ráadásul a brüsszeli elit által támogatott ellenzéki erők is beismerték, hogy érdekükben áll megakadályozni a magyar gazdaság szempontjából fontos források folyósítását. Az ellenzék 2024 előtti de facto vezetője, Gyurcsány Ferenc például arról beszélt egy 2023-as interjúban, hogy pártja európai parlamenti képviselői sokat dolgoztak az Európai Bizottság embereivel az uniós pénzek visszatartására szolgáló feltételrendszeren. Állítása szerint az Európai Unió azt mondta, hogy akkor kapnak pénzt a magyarok, ha fölszámolják a NER-t.
Az ellenzék 2024 utáni vezető erejének EP-képviselői is utaltak rá, hogy politikai nyomásgyakorlás áll az EU-s források felfüggesztése mögött. A Tisza párti Kollár Kinga arról beszélt az EP egyik bizottsági ülésén, hogy szerinte hatásos az uniós pénzek visszatartása, mert a beruházások és a kórházfelújítások elmaradása révén hátráltatja a magyar gazdaságot. A dolog pozitívumaként említette, hogy a magyarok életminőségének romlása erősíti az ellenzéket. „E tekintetben nagyon optimista vagyok a 2026-os választással kapcsolatban” – jelentette ki a korábban az Európai Bizottságnál is dolgozó politikus. Szavait megerősítette képviselőtársa, a szintén a bizottságnál pallérozódó Gerzsenyi Gabriella, amikor egy hasonló ülésen kijelentette: „tudjuk, hogy politikai okoknál fogva az EU-s források nagy része fel van függesztve Magyarország számára”.
Az uniós elit a pénzek visszatartásán túl további költségvetési károk okozásával is próbált politikai nyomást gyakorolni a magyar kormányzatra.
Az Európai Unió Bírósága 2024 nyarán a menekültügyi szabályok megsértése miatt napi 1 millió eurós bírságot és 200 millió eurós átalányösszeget szabott ki Magyarországra.
Érdemes kiemelni, hogy a fenti viták gyökere a szuverenitásért vívott küzdelemben keresendő. A magyar kormányzat továbbra is a szuverén tagállamokra épülő nemzetek Európája modellben képzeli el az Európai Uniót – ami az ország 2004-es csatlakozása idején is így volt –, a brüsszeli intézmények birodalmi gondolkodást képviselő vezetői viszont egy széles központi hatáskörrel rendelkező, föderális EU felé törekednek. Ez utóbbi elképzelhetetlen a tagállami szuverenitás csökkentése nélkül, és a hatalmi pozícióban lévő liberális elit képviselői erre a célra is felhasználják az Európát sújtó válságokat: a pénzügyi-gazdasági világválság, a bevándorlási hullám és a koronavírus-járvány után az ukrajnai háborút kísérő krízisre is a „több Európa” a válaszuk. Bár ma már az EP harmadik legnagyobb frakciója a Fidesz bábáskodásával 2024-ben létrejött Patrióták Európáért pártcsalád,
a még mindig többségben lévő liberális elit továbbra is a tagállami szuverenitás kárára változtatná meg az EU működési szabályait.
A 2022-ben kezdődő ciklus egyik legnagyobb ilyen jellegű vitája a tagállami vétó korlátozása, illetve eltörlése körül zajlik. Brüsszel közös hitelfelvétellel is növelné befolyását.
A föderalista liberális elit szuverenitáscsökkentő lépéseit szintén támogatja a hazai ellenzék mindenkori vezető ereje. A Demokratikus Koalíció a 2024-es EP-választás előtt az európai egyesült államok koncepciójával kampányolt, a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter pedig másfél éve kijelentette, hogy le kellene mondani „egy nagyon pici szuverenitásról”.
Az ukrajnai háború jelentős negatív pénzügyi és gazdasági hatást gyakorolt a koronavírus-járványból éppen csak kilábaló Európára, s ennek kezelése nagy kihívás elé állította a kormányt. A fegyveres konfliktust kísérő energiaválság hatásait Ukrajna uniós finanszírozása és az Oroszországra kivetett szankciók csak növelték. 2022. február 24-e óta tizenkilenc szankciós csomagot fogadtak el, melyektől a brüsszeli vezetés Oroszország gazdasági kimerülését és ezáltal a Kreml háborús gépezetének meggyengülését remélte. A magyar kormány viszont azzal érvelt, hogy visszafelé sültek el a szankciók, hiszen nem vittek közelebb a háború végéhez, de az infláció növelésével szegényebbé tették Európát. Magyarország esetében a károk 7500 milliárd forintot tettek ki 2022 és 2025 között.
A kormányzatnak már néhány hónappal a háború kitörése után lépnie kellett a költségvetési nehézségek orvoslása és az ország stabil energiaellátásának biztosítása érdekében. Ekkor döntöttek a Fidesz egyik évtizedes szimbólumának számító rezsicsökkentés átalakításáról is. Az új szabályozás értelmében a háztartások 2022. augusztus 1-je óta már csak az átlagfogyasztásig vehetik igénybe a védett árat – ez alól csak a 2026. januári rendkívüli hideg miatt tért el a kormányzat –, s a cégek közül már csak a mikrovállalkozások kis része élhet a kedvezménnyel. Érdemes hangsúlyozni, hogy a módosítás ellenére az Európai Unióban jelenleg is Magyarországon a legkisebb a háztartási rezsi.
2100 milliárd forintnyi állami beruházást is felfüggesztett a kormány az árak megugrása miatt, és jelentősen szűkítették a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata) jogosultak körét, ami a Magyar Nemzeti Bank 2022. szeptemberi becslése szerint 150-200 milliárd forint többletbevételt hozott a költségvetésnek. A kormányzat extraprofitadót is kivetett a legjobban jövedelmező szektorok cégeire, ennek bevételét a költségvetés egyensúlyának megőrzésére, a rezsicsökkentés fenntartására és a honvédelmi képességek fejlesztésére fordította.
A háború gazdasági hatásai a piaci szereplőket és a lakosságot is erőteljesen sújtották: 2022-ben 14,7, 2023-ban 17,6 százalékos volt az infláció. A kormányzat számos, részben a koronavírus-járvány idején is alkalmazott eszközt vetett be az áremelkedés csökkentésére. Alapvető élelmiszerekre vonatkozó árplafon, üzemanyagárstop, kamatstop, kötelező akciózás és árfigyelő rendszer lépett életbe, később pedig banki díjstopot, árréskorlátozást is bevezettek. Bár az árak összességében 2023 után sem estek vissza, a bázishatás és a kormányzati intézkedések ismét elviselhető szintre csökkentették a pénzromlás ütemét: 2024-ben 3,7, 2025-ben 4,4 százalékon alakult az éves infláció, a 2026 januárjára vonatkozó adat pedig már csak 2,1 százalékot mutatott.
A gazdasági gyengélkedést Magyarország esetében a német autóipar válsága és az országnak járó 8000 milliárd forintnyi európai uniós forrás visszatartása is súlyosbította. A kormány az ukrajnai békétől, a fogyasztás élénkülésétől, a hitelezés helyreállásától, a beruházási aktivitás növekedésétől és a tiltakozások közepette létesített akkumulátorgyárak működésétől remélt fordulatot, ám stagnálás jellemezte a gazdaságot. A 2022-es 4,2 százalékos növekedés után 2023-ban 0,7 százalékos csökkenést, 2024-ben 0,6, 2025-ben pedig 0,3 százalékos javulást produkált a gazdaság. A 15–64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája viszont egy hónapban sem csökkent 74 százalék alá a ciklus kezdete óta. A reálbérek 2024-ben 9 százalékkal emelkedtek, és a még hiányzó 2025-ös adat várhatóan szintén számottevő reálbér-növekedést mutat majd – a harmadik negyedévi 5 százalékos emelkedés például a régió legjobbja volt. A reálbérek stabil emelkedéséhez a 2022-höz képest 61,4 százalékkal emelkedő minimálbér és a 43,5 százalékkal növekvő garantált bérminimum húzóhatása mellett az ágazati béremelések is hozzájárultak: a kormányzat az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban, a kulturális ágazatban, a rendvédelemben, valamint a honvédelemben is béremeléseket hajtott végre az elmúlt négy évben, a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők ráadásul hathavi fegyverpénzben is részesültek 2026 elején.
A kormány a gazdasági nehézségek ellenére a mostani ciklusban is hangsúlyt helyezett a főbb társadalmi csoportok támogatására.
Többek között a családi adókedvezmény megduplázásával, az édesanyák többfajta szja-kedvezményével, illetve -mentességével, a csed, a gyed és az örökbefogadói díj szja-mentességével, otthonteremtési támogatásokkal, a 25 év alattiak szja-mentességének fenntartásával, munkáshitellel, inflációkövető nyugdíjemelésekkel, 13. havi nyugdíjjal, majd a fokozatosan bevezetendő 14. havi nyugdíjjal segítette a lakosságot. A gazdasági nehézségektől szintén sújtott kis- és középvállalkozások támogatása sem maradt el. A gazdák érdekeit képviselve a kormányzat az európai uniós költségvetés vitájában az agrártámogatások – és így a földalapú támogatások – megőrzése mellett állt ki.
A Fidesz–KDNP története legnagyobb országgyűlési választási győzelmét érte el 2022-ben. Az 54,13 százalékos eredménynek megfelelő 3 060 706 listás szavazat 135 mandátumot jelentett. A kormányzó pártszövetség a szomszédos háború, Ukrajna EU-csatlakozása, az európai uniós szankciók, a szuverenitásvédelem és a gazdaság ügyében is igyekezett választói támogatást szerezni a politikája mögé, ez többek között nemzeti konzultációkban, véleménynyilvánító szavazásban, nemzeti petíciókban, aláírásgyűjtésekben öltött testet.
Az ellenzék lényegében összeomlott a 2022-es választás után.
A 2021 végén még reménységként ünnepelt miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter elvesztette országos politikai jelentőségét, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd az eljelentéktelenedés útjára lépett, a Jobbik ugyancsak elveszítette társadalmi bázisát, akkori elnöke, a ma már a DK támogatásával induló Jakab Péter pedig létrehozta a választókat láthatóan hidegen hagyó Nép Pártján „mozgalmat”. A választás utáni hónapokban az ellenzék a közvélemény-kutatások szerint lényegében négy életképesnek tűnő pártra szűkült: a stabil 5 százalék feletti támogatottsággal rendelkező radikális jobboldali Mi Hazánkra, a baloldali protestszavazatokból táplálkozó Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, valamint a brüsszeli ideológiába belesimuló Demokratikus Koalícióra és Momentumra. Utóbbi kettő közül a harsány baloldali szólamokat hangoztató Gyurcsány-párt tűnt erősebbnek, a Donáth Anna vezetésével markáns liberális irányba mozduló Momentum a néhai SZDSZ szerepét töltötte be. A DK egy Dobrev Klára vezette árnyékkormány felállításával is jelezte, hogy az ellenzék vezető erejeként tekint magára, ez azonban nem hozott áttörést: bár 2024 elején a Demokratikus Koalíció volt a legerősebb az ellenzéki térfélen, a támogatottsága a 15 százalékot sem érte el a mértékadó felmérések szerint.
A 2024. február elején kirobbanó kegyelmi ügy felforgatta az erőviszonyokat. A Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit országgyűlési képviselő, EP-listavezető lemondásához vezető botrány morális és politikai krízishelyzetet okozott. A június 9-ei önkormányzati választáson ennek és a gazdasági nehézségeknek dacára a kormánypártok nyerték el a legtöbb önkormányzati tisztséget, az európai parlamenti választáson pedig az összes szavazat 44,82 százalékát szerezték meg. A kegyelmi ügy paradox módon leginkább a balliberális pártoknak okozott politikai károkat, hiszen a 2022 óta apátiában lévő ellenzéki szavazók egy új reménységet kaptak Magyar Péter személyében, akinek pártja néhány hónap alatt a második legerősebb erővé vált. A Tisza Párt 29,6 százalékot szerzett az európai parlamenti választáson, az MSZP-vel és a Párbeszéddel közösen induló DK pedig mindössze 8,03 százalékra volt képes. Az 5 százalékos parlamenti küszöböt rajtuk kívül a Mi Hazánk ugrotta meg 6,71 százalékos eredménnyel. A Momentum és az MKKP a 4 százalékot sem érte el, a többi párt pedig még az 1 százalékot sem.
Az eredmények alapján számos baloldali szavazó sorakozott fel a Tisza Párt mögé. Az a tény, hogy azonnal támogatni tudtak egy NER-ből érkező és számtalan botrányos ügyet generáló politikust, jól mutatja, hogy szinte kizárólag az Orbán Viktor vezette kormány leváltása motiválja őket. A Tisza Párt ennek megfelelően a „Nincs jobb, nincs bal, csak magyar!” szlogen mögé bújtatott ideológiamentességgel, a közszolgáltatások színvonalával kapcsolatos „nem működik az állam” kommunikációval és erős digitális fókusszal kampányolt eddig. A kormánypártok „A biztos választás” jelmondat sugallta stabilitással, fiatalítással, 41 új egyéni képviselőjelölt csatasorba állításával és a közösségi médiás jelenlét erősítésével – például a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök létrehozásával – reagáltak erre.
A Tisza ideológiamentességét mutatja az is, hogy meglehetősen heterogén gárda gyűlt össze a párt vezetésében. Az ív egykori Fidesz-közeli funkcionáriusoktól (Magyar Péter, Ruszin-Szendi Romulusz, Orbán Anita, Kármán András, Kulcsár Krisztán) nemzetközi vállalatok korábbi vezetőin (Kapitány István, Dávid Dóra, Bujdosó Andrea, Tanács Zoltán) és brüsszeli intézmények egykori munkavállalóin (Kollár Kinga, Gerzsenyi Gabriella) át a balliberális kötődésű személyekig (Nagy Ervin, Radnai Márk, Bódis Kriszta) húzódik. A Tisza egyéni országgyűlési képviselőjelöltjei között is feltűnnek balliberális identitású személyek, a rendezvényeken pedig rendszeresen előadnak a 2010 előtti kurzus megmondóemberei, például Kéri László, Petschnig Mária Zita, Surányi György, Magyar Bálint. E csoportok közös halmazát a kormányváltás igénye mellett a brüsszeli elvárások iránti nyitottság jellemzi, amit az is bizonyít, hogy
az Európai Néppárt (EPP) az európai parlamenti választás után azonnal felvette tagjai közé a Tisza Pártot.
Az EPP elnöke, Manfred Weber azóta kijelentette, hogy ő győzte meg Magyar Pétert a csatlakozásról, s hozzátette, hogy csak olyan pártokkal dolgoznak együtt, amelyek Európa-pártiak, támogatják Ukrajnát, és kiállnak a jogállamiság mellett. A Tisza részéről a „választást kell nyerni, utána mindent lehet” kijelentéséről elhíresült Tarr Zoltán alelnök 2024 őszén megerősítette Weber szavait, amikor szerelmi kapcsolathoz hasonlította pártja EPP-csatlakozását, és kijelentette, hogy sok szempontból kötelezettségük a néppárti álláspontra támaszkodni. Tarr később azt is elmondta: „elképesztő módon vágyja már az unió, hogy legyen egy olyan partner, akivel lehet értelmesen beszélni”. A brüsszeli liberális elit mellett Ukrajna is a kormányváltásban – tehát a Tisza Párt győzelmében – érdekelt, amire a Barátság kőolajvezeték újraindításának blokkolása egyértelmű bizonyítékot szolgáltat.
Az amerikai McLaughlin & Associates február elején közzétett közvélemény-kutatása szerint a Fidesz–KDNP 43, a Tisza Párt pedig 37 százalékot szerezne egy most vasárnapi parlamenti választáson, s a két nagy párt mellett az 5 százalékra mért Mi Hazánknak és DK-nak, illetve a 4 százalékon álló MKKP-nak van esélye mandátumszerzésre. Érdekesség, a Momentum 2025 nyarán bejelentette, hogy a Tisza Párt győzelmének elősegítése érdekében nem indul, majd később az LMP és a Párbeszéd is visszalépett.
A 2022-es ellenzéki kampányt segítő kutatócégek ezzel szemben már jó ideje jelentős Tisza-előnyt mutatnak, ennek ellenére a párt az utóbbi két év időközi országgyűlési és önkormányzati választásain nem vett részt. A Tisza és a balliberális holdudvar is elkezdte építeni a csalásnarratívát, azaz láthatóan érdemben számolnak a kormány hivatalban maradásával. E narratíva részeként
Magyar Péter ősszel bejelentette, hogy párhuzamos szavazatszámlálással készülnek,
hiszen bár jól állnak, „az aljas hatalom nem fogja könnyen adni magát”. A Tiszát támogató jogszociológus, Fleck Zoltán arról beszélt egy januári interjúban, hogy a kormányzat folyamatosan a választási csalás állapotában van, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig úgy fogalmazott, hogy le fogják állítani az országot, ha a Fidesz „nem hagy fel a csalással”, és úgy nyeri meg a választást. Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász szintén hasonló véleményt fogalmazott meg nemrég, kijelentette, hogy tömegfelvonulás, sztrájk, útlezárás is lenne, ha a Fidesz elcsalná a választást.
A csalásról szóló narratívát külföldön is elkezdték építeni, az európai liberális fősodorhoz sorolható lengyel kormány külügyminisztere például a brüsszeli beavatkozás lehetőségét is felvetette a Fidesz győzelme esetére. Radosław Sikorski kijelentette: „remélhetőleg tisztességes lesz a magyarországi választás, mert ellenkező esetben az Európai Uniónak keményebb eszközökhöz kell nyúlnia (…), nem lehet kizárni olyan eszközöket sem, mint a szavazati jog felfüggesztése”. Ezek után akárhogy alakul is az április 12-ei választás, a jelek szerint az eredmény még jó ideig foglalkoztatni fogja a hazai és a nemzetközi közvéleményt.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher
A hét, amikor megtudtuk: Magyar Péter zárt ajtók mögött nagyon nagy háborúra készül, a nyilvánosságban ezt persze tagadja a Tisza. Mi fog dönteni vasárnap? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A kedves vezető akkor is úgy viselkedik mint egy diktátor, ha nincs hatalma.
Amennyiben nyernek, akkor azért, amennyiben nem, akkor meg azért.
Egyszerű a választás.
A miniszterelnök országjárása valamennyi állomásán hangsúlyozta, hogy csak a Fidesz a biztos választás, és ez a szövetség tudja Magyarországot kívül tartani a háborúból.
A kedves vezető akkor is úgy viselkedik mint egy diktátor, ha nincs hatalma.
Amennyiben nyernek, akkor azért, amennyiben nem, akkor meg azért.
A gyűlésre menet a miniszterelnök egy lángososnál is megállt.
