Ledobták az ékszíjat a Telexnél: már annyira más világban élnek, hogy kocsonyás térdekkel rettegnek attól, hogy meg sem tartják a választást

Mint már beszámoltunk róla, a Washington Post Magyarországot lejárató cikkének szerzője budapesti körökkel egyeztetett a cikk megírása előtt. Egy rendezvényt szervezett a brit nagykövetség és a Political Capital közösen, amely három héttel megelőzte a lap cikkének megjelenését.

Az eseményt „gondolatébresztő beszélgetésként” hirdették meg Oroszország globális és európai befolyásáról. A panelbeszélgetés résztvevői között volt: 

• Catherine Belton, a későbbi cikk szerzője, 
• Krekó Péter, a Political Capital vezetője, 
• valamint Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság kutatója,
• az eseményt pedig Justin McKenzie Smith brit nagykövet nyitotta meg.

Három héttel a budapesti rendezvény után jelent meg a Washington Post cikke, amelyben Catherine Belton egy állítólagos orosz hírszerzési feljegyzésre is hivatkozott.

miszerint „minden jel arra mutat, hogy április 12-én választani fogunk, és bár a hatalom nem leválthatatlan, a végeredménytől függetlenül fontos rögzíteni, hogy olyan körülmények között jutunk el a választás napjáig, amely során az esélyegyenlőség a legkevésbé sem érvényesül(t).”

És most jön a legdurvább rész, a szerintük, amikor bemutatják azon forgatókönyvek sokaságát, amelyeket a Political Capital a legfontosabbnak talált:

1. A választás elhalasztása

„A legszélsőségesebb forgatókönyv a választás elhalasztása vagy akadályozása volna. A jelenlegi kétharmados kormánypárti többség közjogi lehetősége megvan arra, hogy valamilyen rendkívüli állapotra, például háborús veszélyhelyzetre vagy terrorfenyegetésre hivatkozva elhalassza a választást (lásd a Washington Post értesülését az orosz Külső Hírszerző Szolgálat [SZVR] által felvetett Orbán Viktor elleni önmerényletről)” – írják.

2. A választás kiürítése

„A második lehetőség a választás kiüresítése vagy megfosztása annak politikai jelentőségétől. Ebben az esetben a választás formálisan megtörténik ugyan, de anélkül, hogy a választóknak valódi döntési lehetőségük lenne. Ezt úgy lehetne elérni, ha például hirtelen, egy tollvonással az egész politikai rendszert átalakítanák elnöki rendszerré, vagy ha Magyar Pétert, a pártját, illetve annak jelöltjeit ellehetetlenítenék, akár lejáratással, akár jogi eljárásokkal, akár másfajta nyomásgyakorlással. A Direkt36 által feltárt és egy rendőrnyomozó által is megerősített Tisza elleni titkosszolgálati akció után okkal feltételezhető, hogy volt ilyen szándéka a hatalomnak, csak eddig nem járt sikerrel” – véli a László Róbert és Juhász Attila szerzőpáros.

3. A választás megtartása viszonylag szabad, de nem tisztességes körülmények között

„A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy lesz választás április 12-én, de – ahogy eddig is láttuk – a lebonyolítása nem teljesen tisztességes körülmények között történik majd” – írják.

1. Kétharmados Fidesz-többség,
2. Egyszerű Fidesz-többség
3. Kétharmados Tisza-többség
4. Egyszerű Tisza-többség
5. Nincs egyértelmű győztes – a Mi Hazánk felértékelődése

Majd azt a konklúziót vonják le: „1990-hez hasonlóan Magyarország szekere nagyon eltérő irányokat vehet április 12-e után. Orbán Viktor hatalomban maradásával az ismert úton haladnánk tovább, ahonnan belátható ideig aligha lenne visszaút. Egy jelentősebb Tisza-győzelem pedig az elmúlt 16 évet reparáló változásra adna lehetőséget, szinte minden téren. Egy Magyar Péter vezette kormány nem engedhetné meg magának az Orbán-rezsimhez hasonló autokratikus irány tartását. ”

Nyitókép: Facebook