Így még nem nézett ki magyar kormány – de vajon kié lesz a valódi hatalom?

Rengeteg a kérdés a hamarosan hivatalba lépő kabinet kapcsán. Megnéztük milyen modellek voltak eddig Magyarországon.

Egy darabig még bajosan lehet számonkérni a májusban monstre felhatalmazással hivatalba lépő Tisza-kormányon a vállalásait, noha akad néhány, amit már a nyárra ígértek. Addig is: folyamatban az átadás-átvétel.

Alig néhány nap telt el a kétharmados Tisza-győzelmet hozó parlamenti választás után, máris megdőlt az egyik kiemelt ellenzéki téma. A Green-
peace által végzett ellenőrzés a magyarországi akkumulátorgyárak környezetszennyezését vette górcső alá, egyebek mellett a Samsung gödi és az SK Innovation komáromi üzeménél, s egyik mintában sem találtak határértéket meghaladó, egészségügyi szempontból jelentős szennyezést.
Ugyancsak kampánytéma volt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar választás kimenetelét számára előnyös irányba terelő szándékkal nem engedte újraindítani a Barátság kőolajvezetéket. Az eredmény tükrében azonnal jelezte, hogy a héten újra fogják indítani a vezetéket.
Szintén nem mellékes körülmény, hogy az Európai Bizottság kijelentette, a feltételek teljesítése esetén megindítják a visszatartott uniós forrásokat, e célból tárgyalókat is küldtek Budapestre. Ursula von der Leyen elnök egyébként egy minapi fórumon alig leplezve utalt arra, hogy politikai célzattal voltak szigorúak az Orbán-kormánnyal. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy az elvárásaik nem változtak. Ebből kiolvasható: az új kormányzatnak a migráció, a háború és a genderügyek tekintetében is olyan lépéseket kell majd tennie, amelyek a kampányban népszerűtlenségük okán aligha kerülhettek volna terítékre. Ugyancsak árnyalja az ígéreteket, hogy Kármán András leendő pénzügyminiszter jelezte, valamikor mindenképp kivezetik az árstopot.

Az elszámoltatást, sőt fejeket követelő ellenzéki nyilvánosságban még tart a végül 141 Tisza-mandátumot hozó voksolás okozta eufória, a Fidesznél pedig zajlik a gyászmunka és a felkészülés az ellenzéki létre. Lapzártánkig még nem nevezték meg, hogy a 10 egyéni mandátumot szerző képviselő mellett ki lesz az a 42 politikus a 279 nevet tartalmazó listáról, aki beül a parlamentbe. Orbán Viktor szerint nem azok, akik befutó helyen voltak, mert az új helyzet újragondolást igényel.
A győztes pártnál lesznek képviselői sasszék. Az európai parlamenti és a fővárosi frakcióból két-két képviselő ül be az Országgyűlésbe, az összeférhetetlenségi szabályok miatt eddigi mandátumukról le kell mondaniuk. Kulja András és Lakos Eszter EP-képviselők a fővárosi frakcióba is beülnek, a fővárosi képviselő Molnár Dániel és a Tisza EP-listájának kilencedik helyéről Weisz Viktor pedig az Európai Parlamentbe megy.
Kiderült az is, hogy Forsthoffer Ágnes lesz a t. Ház elnöke, a frakciót pedig Bujdosó Andrea vezeti majd, aki eddig a Fővárosi Közgyűlésben látott el hasonló feladatot.