Az euro előnyei és hátrányai

„Az euro bevezetésénél még azt remélték, hogy a közös valuta idővel az amerikai dollárral egyenrangú világkereskedelmi fizetőeszköz és tartalékvaluta lesz. Az euro sokat fejlődött, de nem tudta a zöldhasút letaszítani trónjáról. 2024-ban a világkereskedelem 17 százalékát bonyolították euroban, 2025 negyedik negyedévében a világ devizatanrtlékának ötödét tartották euroban. 

Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek. Azért van ok a reményre: a bizottság 2025 tavaszán indította el a Megtakarítási és Befektetési Unió (SIU) programot, ami egybenyitná a 27 tagország tőkepiacát, hogy a nagy európai cégek az európai tőzsdéken több tőkét tudjanak akkumulálni és ne kelljen az USA-ba vagy a New Yorki tőzsdére (NYSE)  vándorolniuk, ha felsőbb ligába akarnak lépni.

Az euro jövője előtt több út áll: mivel egyre szegényebb országok csatlakoznak hozzá és az EU ipari termelése tovább csökken, a német gazdasági erő porladásával felvetődik az eurozóna kettéválásának lehetősége, ami — Angela Merkel korábban idézett szavaival — az általunk ismert EU végét is jelentené. Brüsszelben és Frankfurtban más utat járnának: Jövőre be akarják vezetni a digitális eurot, amivel ki tudnák szorítani a két meghatározó amerikai kártyás fizetési rendszert az EU-ból és egy olyan gazdaságélénkítő eszközt kapnának, amivel a remények szerint be tudják indítani az uniós országok gazdaságát. További lehetőség a még több közös adósság és az előre menekülés, amire a Draghi-terv évi 800 milliárd euro beruházási hitel felvételét javasol.

A magyar euro bevezetésénél érdemes a referenciának és regionális versenytársnak számító Cseh- és Lengyelország döntését is figyelni, mert szimbolikusan vonzó lehet ugyan a »nyugathoz tartozás kézzelfogható jeleként« tekinteni az eurora, ám a szimbolikus mezőn túl érdemes az eurozóna déli országainak sorsát is szem előtt tartani.”

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP

***