Lezárult az a korszak, amikor a háborúkról kizárólag frontvonal-logikában gondolkodtunk. Mutatjuk, mi változott az elmúlt egy évben – és közben hogyan fejlődött a Magyar Honvédség. Úgy tűnik, Magyarország rég nem látott veszélyhelyzetbe került.
Magyarország rég nem látott veszélyhelyzetbe került. 2025-ben forrongott a világ: Oroszország és Ukrajna háborúja mellett összeakasztotta a bajuszát két atomhatalom, Pakisztán és India; Irán és Izrael egymást bombázta; fellángolt Thaiföld és Kambodzsa határvitája; Afrikában továbbra is polgárháborúk dúlnak, Latin-Amerikában pedig drogháborúk zajlanak. Mindeközben szárnyalnak a fegyvergyártó vállalatok részvényei, miután sorra érkeznek a védelmi iparhoz kapcsolódó megrendelések. Ebben a környezetben a magyar hadiipar is érezhetően felpörgött.
2025 mindazonáltal vízválasztó: lezárult az a korszak, amikor a háborúkról kizárólag frontvonal-logikában gondolkodtunk. A haditechnika és a hadviselés rendszerszinten olcsóbbá, gyorsabbá, valamint az új piaci szereplők megjelenésével decentralizáltabbá vált. Az adatfeldolgozás és -kezelés, a drónfejlesztés, a szenzorfúzió vagy a logisztikai optimalizálás területén egyre gyakrabban nem a hagyományos hadiipari óriásvállalatok diktálják a tempót, hanem a rugalmas, kockázatvállaló technológiai cégek.
Ezt is ajánljuk a témában
Bevetésen a Mandiner. A Mi–24 lezárta csaknem ötvenéves magyarországi pályafutását, és végleg legendává vált a honvédség és a hazai katonai repülés történetében.
Ezt is ajánljuk a témában
Jön a legújabb, legmodernebb Leopard harckocsi Magyarországra, érkezik az első H225M típusú helikopter Szolnokra, de 2023-ban áll fel a légvédelmi rakétaműveleti központ, illetve legördülhet a zalaegerszegi futószalagról az első magyar Lynx is – tudta meg a Mandiner a szaktárcától.
Magyarország – szigorúan a védelmi képességek kiépítése és fenntartása érdekében – tíz esztendővel ezelőtt koncepciózus haderőfejlesztési programba kezdett, amelynek eredményei most kezdenek beérni. A kérdés az, miként tudunk alkalmazkodni az új helyzethez.
Miről van szó? Az úgynevezett technológiai fölény ma már nem kizárólag állami monopólium, hanem egyre inkább szervezési, alkalmazkodási és ipari kérdés – írja az Euronews minapi elemzése. Ez a felismerés legalább akkora stratégiai jelentőséggel bírhat, mint bármely új fegyverrendszer kifejlesztése és megjelenése a harctereken. Még inkább leegyszerűsítve:
egy fejlett félvezető (chip) – akár mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldás – integrálása bizonyos katonai eszközökbe, illetve egy szoftverfejlesztés vagy -frissítés jóval olcsóbb és hatékonyabb lehet, mint egy drága vadászbombázó bevetése a frontvonal mögött.
Ráadásul ezek fejlesztési ciklusai nagyságrendekkel rövidebbek a hagyományos védelmi beszerzésekhez képest.
Ezzel párhuzamosan stratégiai kulcskérdéssé vált a modern hadviselésben, hogy ahol csak lehetséges, az emberi jelenlétet csúcstechnológiás megoldásokkal váltsák ki. A pilóta nélküli eszközök, autonóm szenzorok és távirányított rendszerek nemcsak hatékonyabbá teszik a hadműveleteket, hanem csökkentik a politikai és katonai döntéshozók kockázati küszöbét is, mivel olyan feladatok végrehajtását teszik lehetővé, amelyekhez korábban katonákat kellett volna közvetlen életveszélynek kitenni.
Hosszabb távon az a fél kerül előnybe, amely kevesebb humán veszteséggel képes tartós nyomást gyakorolni ellenfelére, és ezáltal nagyobb mozgástérrel rendelkezik a konfliktus gyorsabb lezárásában.
Ezt is ajánljuk a témában
Előrehaladott tárgyalásokat folytat Magyarország az amerikai HIMARS rakétatüzérségi rendszer beszerzéséről. A nagy hatótávolságú, precíziós fegyverrendszerrel a honvédség képességei stratégiai szintű bővülést érhetnek el, új korszakot nyitva a magyar rakétatüzérségben.
Ezt is ajánljuk a témában
Bemutatjuk a Honvédség legújabb „macskáját”, a Lynxet. A harcjármű kategóriája egyik legjobbja, szakmai fórumokon előrébb rangsorolják amerikai, dél-koreai, svéd, illetve orosz riválisainál. Idehaza kétszáztizennyolc darabot terveznek rendszeresíteni; százhetvenkettő lánctalpas Zalaegerszegen fog készülni.
Jó példa erre a harctéri egészségügyi ellátás átalakulása. Miután a drónok gyakorlatilag átláthatóvá tették a harcmezőt, jelentősen módosult a klasszikus „aranyóra” fogalma, vagyis a sebesültek túlélésének időbeli korlátja. A frontvonalak közelében telepített előretolt traumacsoportok és a felgyorsított egészségügyi ellátási láncok érdemben javítják a súlyos sérültek túlélési esélyeit. A mentőrobotok képesek életveszélyes zónákból kimenekíteni a sebesülteket anélkül, hogy egészségügyi személyzetet tennének ki további kockázatnak, valamint életmentő gyógyszereket és eszközöket is célba tudnak juttatni.
Drónhadviselés: a pilóta nélküli rendszerek fejlődése szintén látványos, hiszen a hangsúly fokozatosan áttevődött az emberi operátorról a fedélzeti döntéshozatalra.
A célazonosítás, az útvonal-korrekció és a támadási döntések egyre gyakrabban magán az eszközön születnek meg.
Ennek eredményeként csökkent a reakcióidő, mérséklődött az emberi hibák szerepe, miközben egyetlen kezelő több platform irányítására is képessé vált. Ezzel egy időben az elektronikai hadviselés már nem kiegészítő képességként, hanem elsődleges csapásmérő eszközként jelenik meg a konfliktusokban: a műholdas navigációs jelek zavarása és megtévesztése, valamint a kommunikációs hálózatok célzott bénítása mindennapos gyakorlattá vált.
Versenyfutás: a szuperszonikus és hiperszonikus fegyverrendszerek fejlesztése nem pusztán a sebességről szól, hanem arról a felismerésről, hogy a hagyományos lég- és rakétavédelmi rendszerek reakcióideje, döntési ciklusa és elfogási logikája egyre kevésbé képes lépést tartani a gyorsan és kiszámíthatatlan pályán érkező fenyegetésekkel. Ebben az összefüggésben a sebesség elsődlegesen a védekezésre rendelkezésre álló idő csökkentését jelenti.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar légierő jelenleg tizennégy Gripennel rendelkezik, ez a flotta bővül négy újabb vadászgéppel. Most lencsevégre kapták a honvédség legújabb csúcsfegyverét.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarország után Szlovákia is L–39NG Skyfoxok vásárlását fontolgatja.
A többrétegű légvédelem logikája: a modern hadviselésben szintén új szemlélet érvényesül. A hadviselő felek már nem a teljes körű légvédelem illúzióját kergetik, hanem a túlélés optimalizálására törekednek. Ennek oka, hogy a klasszikus elfogórakéták sem katonai, sem gazdasági értelemben nem tarthatók fenn a tömegesen alkalmazott, olcsó támadóeszközökkel szemben. A hangsúly így a kritikus infrastruktúra védelmére, valamint arra helyeződik át, hogy bizonyos csapásokat tudatosan „átengedjenek”, miközben a stratégiai jelentőségű célpontok védelme megmarad.
A legfrissebb harctéri tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden bejövő fenyegetést kell – vagy lehet – azonos módon kezelni: a drónok, rakéták és tüzérségi eszközök ellen eltérő költségszintű és képességű védelmi rétegek alkalmazása indokolt.
Hasonlóképpen átalakult a lopakodás jelentősége is. Napjainkban már nem a teljes észrevétlenség a cél, hanem az időnyerés: percek, órák vagy akár napok biztosítása, amelyek alatt egy egység manőverezhet, csapást mérhet vagy elkerülheti a megsemmisítést. Ebben az értelemben a lopakodás nem egy végállapot, hanem folyamatos alkalmazkodás egy olyan harctéren, ahol a felderítés sebessége és pontossága minden korábbinál nagyobb.
Magyarország hadereje, a Magyar Honvédség az elmúlt egy évtizedben jelentős fejlődésen és átfogó szemléletváltáson ment keresztül – a fenti szempontokat is figyelembe véve, a békéhez ugyanis erő kell.
A Lynx-program számottevő előrelépést jelent a honvédség számára, a zalaegerszegi Lynx-gyár pedig hosszú távon is komoly stratégiai előnyt biztosíthat.
Ugyanakkor egyes szakértők szerint a teljes körű hadrafoghatóság eléréséhez további személyi képzésre, az alkatrész-logisztika fejlesztésére, valamint az aktív védelmi rendszerek integrációjára is szükség van.
Képek forrása: Facebook
Ezt is ajánljuk a témában
E hét elején megérkezett az első kettő Airbus H225M típusú helikopter a szolnoki helikopterdandárhoz. Nézzük, mit tudnak!
A baloldali elemzők politikai célból felsrófolták a Tisza-előnyt, de már látják, hogy mi a valóság, és elkezdték ehhez közelíteni a számaikat – értékelt a szakértő.
Az AfD kártérítést követelne a borzalmas károkért, amit az ukránok okoztak Németországnak.
Az Osztrák Szabadságpárt nem adná egy korrupt rendszernek az osztrákok pénzét.
A csernobili atomerőmű helyreállítása csak a katonai konfliktus lezárását követően várható.
Újabb nemzetközi kimutatás látott napvilágot. Itt a friss erősorrend: így áll Magyarország.
Hiába került karnyújtásnyira a béke, az ukrán elnök álláspontja változatlan: Ukrajna semmilyen körülmények között nem engedi át Donbaszt Oroszországnak.
Áram és fűtés nélkül maradt tömegek küzdenek a túlélésért.
Az AfD kártérítést követelne a borzalmas károkért, amit az ukránok okoztak Németországnak.
Íme, a „független-objektív” beszámolók.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az AfD kártérítést követelne a borzalmas károkért, amit az ukránok okoztak Németországnak.
Az Osztrák Szabadságpárt nem adná egy korrupt rendszernek az osztrákok pénzét.
„Kijev hatalmas ellenséges támadás alatt áll” – mondta Vitalij Klicsko.
