Újabb nemzetközi kimutatás látott napvilágot. Itt a friss erősorrend: így áll Magyarország.
Nemzetközi kimutatás bizonyítja: Budapest megkerülhetetlen szereplő akkor is, ha békefenntartásról van szól. Kijött a Global Firepower (GFP) 2026-os listája, amely alapján Magyarország a vizsgált 145 ország között az 57. helyen áll. (Tavaly az ötvenötödik, az azt megelőző két évben az ötvennegyedik, 2022-ben az ötvenhatodik, 2017-ben a hatvanharmadik helyre rangsoroltak minket.) Hazánk mostani „powerindexe” 1,0429, miközben a mögöttünk lévő, 63. helyen tartózkodó Szerbiáé 1.2938; a 67. helyen álló Ausztriáé 1.3759; a 69. pozícióban lévő Szlovákiáé 1.3911; a 73. helyre rangsorolt Horvátországé pedig 1.5432. Magyarország előtt végzett Románia az ötvenkettedik és Csehország az ötvenötödik helyen. Bukarest „powerindexe” 0.9558, Prágáé 1.0313. Itt a friss erősorrend: így áll Magyarország.
A GFP módszertana több mint 60 komponenst vizsgál: sorra veszi az adott ország népességét, természeti adottságát, erőforrásait, földrajzi helyzetét és költségvetését, valamint számításba veszi az államok hivatásos (plusz tartalékos) katonai humánerőforrásait, szárazföldi, légi és vízi eszközállományait.
Viszont az index nem mér operatív kiképzettséget vagy hadműveleti tapasztalatot közvetlenül; ezért a rangsor hasznos összehasonlításokra, de nem helyettesíti a szakpolitikai-stratégiai értékelést. A GFP készítői maguk is arra figyelmeztetnek, hogy a trendeket óvatosan kell értelmezni.
Magyarország az utóbbi években egyértelműen visszatért a közép-európai élmezőnybe, azonban a GFP-helyezések 2023–2026 között kisebb ingadozásokat mutatnak. A 2026-os eredmény egyáltalán nem jelent drasztikus gyengülést – hiszen számos haderőfejlesztési projekt zárult le a 2025-ös esztendőben, például a Leopard-tankok beszerzése és leszállítása és a KC–390 Millenium szállítórepülők megérkezése –, a háttérben adatkorrekciók és a GFP-modell finomhangolása is állhat.
Mint láttuk és látjuk: Szerbia, Ausztria, Szlovákia és Horvátország, de még Bulgária is Magyarország mögött áll, viszont ezen országok is jelentős lépéseket tesznek védelmi képességeik fejlesztésében. Modernizációs programokat hajtanak végre.
Ugyanakkor, ha azt vizsgáljuk, hogy az Európai Unió huszonöt tagállama között hol áll hazánk, kiderül, Magyarország a tizennegyedik pozícióba került – Csehország a 13., Románia a 12. helyen áll.
A teljes uniós listát alább tekinthetik meg:
Képek forrása: Facebook
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az emberek magyarázatot várnak Ausztriától és Ukrajnától.
A Barátság kőolajvezeték elzárása a gyakorlati példája annak, hogyan működik együtt a nagytőke és a politikai elit a közelgő magyar választás előtt.
Az ukrán elemző nyíltan elismeri, hogy Ukrajna politikai okokból nem nyitja újra a kőolajvezetéket.
A magyar miniszterelnök videóüzenetben utasította vissza Zelenszkij katonai fenyegetését.
Roger Köppel, a Die Weltwoche főszerkesztője: Miközben Kijevben elszabadult a megalománia, a nyugati média mélyen hallgat a botrányról.
Elfogadhatatlan Ukrajna zsarolása és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halálos fenyegetése.
Egy szentendrei ház ablakából lőtt a támadó.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
