Amikor megérkezik a meghívólevél, vagy felvillan az értesítés, ne toljuk félre. A szűrés nem ellenünk, hanem értünk van, és minél többen élünk vele, annál egészségesebb lesz az ország.
„A rendszeres időközönkénti átvizsgálás és a szükséges karbantartások elvégzése rendkívül fontos! A teljes körű állapotfelmérés során időben észlelhetők akár az apróbb meghibásodások is, így elkerülhetők a nagyobb problémák, fenntartható a kornak megfelelő, jó állapot. Odafigyeléssel nagyon sokat tehetünk az egyik legnagyobb értékünk hosszú élettartamáért, optimális működéséért.” Látszólag egy autószerviz hirdetését idézem, pedig a testünkről van szó. Olvassuk csak el még egyszer figyelmesen!
A magyar lakosság mintegy fele egyáltalán nem jár rákmegelőző szűrésekre, miközben Skandináviában e vizsgálatokon a részvételi arány 80 százalék körül alakul. Magyarországon 2019 és 2021 között az emlőrákszűrésnél a részvétel 39-ről 30 százalékra esett, a méhnyakrákszűrésnél 26, a vastagbélszűrésnél pedig 10 százalék alatt van. Az autónkra jobban vigyázunk: egy 2024-es reprezentatív hazai kutatás szerint a hölgyek 54, a férfiak 70 százaléka legalább kétévente elviszi szervizbe a járművét. Fontosabb tehát az autónk, mint az egészségünk?!
A vizsgálatokra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint valami kellemetlen kötelességre: majd holnap foglalunk rá időpontot, majd jövőre foglalkozunk vele. S hogy miért is alakult ki az ellenállás? Az egyik ok az egészségértés alacsony szintje. Az egészségértés azt jelenti, hogy értem a saját testem működését, a betegségek logikáját, és azt is, hogyan működik az egészségügyi rendszer, amely végső soron engem szolgál. Nyugaton, ahol az egészségértés szintje csak néhány fokkal magasabb, a társadalom hozzáállása látványosan jobb, és ennek kézzelfogható hozadéka van: több korán felfedezett betegség, rövidebb kezelések, jobb életminőség, kevesebb halálozás.
A másik ok a bizalomhiány. A médiában és a közösségi oldalakon az egészségügyről szóló negatív hírek vannak túlsúlyban. Ha valaki egészséges, gyakran nincs személyes tapasztalata az ellátórendszerről; a hírfolyamból pedig egy torz, sötét kép épül fel. Mindez különösen akkor árt, amikor épp nincsen panaszunk, hiszen szűrésre nem akkor kell menni, amikor már baj van, hanem amikor még nincs problémánk. Ha nincs bizalom, a meghívólevél az asztalfiókban marad, és még az EgészségAblak szűrővizsgálatra figyelmeztető értesítése után sem kattintunk tovább. Pedig a páciensek visszajelzéseiből az látszik: amikor személyes tapasztalatot szereznek, az esetek döntő többségében elégedettek az ellátással.
A harmadik tényező a félelem az ismeretlentől. A vizsgadrukk egészségügyi megfelelője a félelem az esetleges rossz hírtől. Az emberi psziché pedig ösztönösen menekül ettől az érzéstől. De az orvostudomány bizonyítékalapú álláspontja az, hogy a rossz hírt akkor is magunkban hordozzuk, ha nincs róla tudomásunk; ez esetben később súlyosabb formában látjuk majd az első „találkozás” alkalmával.
Tájékozódjunk.
A javasolt szűrővizsgálatokat életkor és nem szerint összeállítva megtaláljuk az EgészségAblak Szűrővizsgálatok / Szűrési tájékoztatók menüpontjában.
Vezessünk „szűrésnaptárt”. A javasolt vizsgálatok időpontját írjuk be előre.
Beszéljünk róla! A jó példa könnyen terjed, egy közös munkahelyi szűrési nap vagy munkáltatói támogatás (extra szabadnap, költségtérítés) sokakat átbillent a halogatásból a cselekvésbe.
Alakítsunk ki egyszerű, megjegyezhető rutinokat. Minden év ugyanazon időszakában intézzük az ellenőrző vizsgálatokat.
A jó hír az, hogy a legtöbb szűrés nem fájdalmas, gyors, és nagy általánosságban megnyugtató eredményt ad, miközben kiszűri azokat, akiknek segítségre van szükségük. A szűrés tehát valójában kontrollt ad a kezünkbe, s a lényege éppen az, hogy „a betegség előszobájában kapcsoljuk fel a villanyt”.
A daganatos betegségek szűrésénél ez különösen igaz: a vizsgálat nemcsak azt mondja meg, hogy pozitív vagy negatív a lelet, hanem képes azokat az elváltozásokat is jelezni, amelyek még a tünetek megjelenése előtt kezelhetők. Az egészségnyereség hatalmas még akkor is, ha probléma merül fel:
rövidebb terápia, kevesebb mellékhatás, nagyobb esély a teljes gyógyulásra.
A bizonyítottan hatékony szűrések az állami ellátásban hozzáférhetők. A tüdőszűrést mindannyian ismerjük – felesleges tartani a sugárzástól, hiszen a vizsgálat során a dózis minimális. A bőrgyógyászati ellenőrzés 30 év fölött különösen ajánlott, egy új, gyanús anyajegy megjelenése már önmagában alapos ok a vizitre. A hölgyeknél a mammográfia az érintett korcsoportban szervezetten elérhető, a meghívólevél nem csak formaság. A vastagbélszűrés 50 év körül válik széles körben ajánlottá, de a gasztroenterológusok ma már azt látják, hogy a vastagbélrák megjelenése fiatalabb korban is gyakoribbá vált, már csak az életmódbeli okok (ultrafeldolgozott ételek fogyasztása, kevés zöldség-gyümölcs az étrendünkben, krónikus, kezeletlen stressz, kevés alvás) miatt is.
A gyermekeknél a szűrés a születés első percében kezdődik. Az újszülöttek többlépcsős, jól szervezett vizsgálati rendszerbe kerülnek, a védőnői hálózat az óvodától az iskoláig figyel és jelez. És van egy fegyverünk, amely a szűrést kiegészíti: a védőoltás. A szűrővizsgálat megmutatja, mivel kell foglalkoznunk, az oltás pedig sok betegség esetében megelőzi a problémát.
A hozzáférés kulcskérdés, ezért lelkes támogatója vagyok a szűrőbuszoknak: a vizsgálatot oda visszük, ahol az emberek élnek. Tapasztalatom szerint ha a távolság csökken, a részvételi hajlandóság nő. Könnyebb elsétálni a sarkon álló buszhoz, mint mondjuk beutazni a járási központba, főleg annak, akinek a mobilitása korlátozott, vagy aki halogató típus. A mobil szűrőkapacitás nem luxus, hanem hatékony, nagyszerű eszköz. A digitalizáció is a szövetségesünk. Ma már nem csak levélben hívjuk vizsgálatra a polgárokat: az EgészségAblak értesít, visszajelzést ad, a rendszer látja, hogy a szűrővizsgálatról szóló meghívó megérkezett.
Végül térjünk vissza a kiindulási ponthoz: az autó karbantartása a mi felelősségünk. Természetesen ez is fontos, ne feledkezzünk meg róla! De az egészségünket nem tudjuk pótolni, nem tudunk másikat venni helyette. Az egészségügyi szűrés közös ügyünk. Ha egészségesek maradunk, nyer a családunk, a munkahelyünk, a közösségünk, még a gazdaság is.
A szerző gyermektraumatológus, miniszterelnöki biztos
Nyitókép: Shutterstock
Egyre több a súlyos baleset az elektromos rollerek miatt – a Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert arról beszélgetnek, hogyan tehetnénk biztonságosabbá ezt a népszerű közlekedési eszközt.
A digitalizáció a kórházi folyosóktól a háziorvosi rendelőkig, sőt a betegek nappalijáig kísér bennünket. Olyan változás, amely alapjaiban formálja át az egészségügyet. Nézzük meg, hogyan! Kőnig Róbert írása.
Több millió magyar embernek segíthet a változás.
Ezután ugyan megilletődött a srác, de láthatóan elgondolkodott a dolgon.
Frappáns választ adott a kormányfő a hazafelé tartó úton.
A BBC vezetői a 2021 január 6-i események félrevezető ábrázolása miatt mondtak le.
A Gömböc „atyjával”, Domokos Gábor professzorral beszélgettünk. Interjúnk.
