A biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal vendége volt.
A Frontvonal legújabb adásában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő volt az Index vendége. Az adásban szó esett Donald Trump Putyinnak címzett, „végsőnek” nevezett ultimátumáról, az Egyesült Államok Ukrajnának átadni tervezett fejlett fegyverrendszereiről, valamint a magyar–ukrán kapcsolatok fokozódó feszültségéről is.
Tarjányi hangsúlyozta: bár Trump gondolkodása sokak számára különcnek tűnhet,
ultimátumait komolyan kell venni, mert egy szuperhatalom vezetője lép fel ilyen módon.
Véleménye szerint a Kreml is figyel rá – Oroszország ugyanakkor profi titkosszolgálati és diplomáciai módszerekkel igyekszik lassítani az amerikai döntéshozatalt. Tarjányi szerint az orosz gazdaságot és külkereskedelmet a háború és az európai szankciók egyre inkább Ázsiához — például Kínához, Indiához és Kazahsztánhoz — kötik; ezekkel az országokkal olaj- és gázüzleteket köt alacsonyabb árakon.
Tarjányi kifejtette, hogy emiatt Trump viszontválaszai között vámok, „sarcok” bevezetése szerepel,
célzottan azokra az országokra, amelyek Oroszországgal együttműködnek.
A magyar–ukrán viszony kapcsán Tarjányi elmondta: Ukrajna kitiltott magas rangú magyar katonai tisztviselőket, és állításuk szerint magyar drónok is megsértették az ukrán légteret. (Ezeket a magyar hatóságok cáfolták). A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, a határ menti incidensek – legyenek technikai jellegű „áthallások” vagy csempészethez kapcsolódó feszültségek – gyorsan eszkalálódhatnak, és a diplomácia ilyenkor gyakran kölcsönösen „rossz színben” tünteti fel a másikat.
Tarjányi szerint az, hogy Trump éppen tárgyalásokat folytat a magyarok és szlovákok orosz energiaimportjáról, szintén hozzá járulhat a romló viszonyhoz.
A beszélgetés végén Tarjányi megosztott egy, a műsorban „összeesküvés-elméletként” említett felvetést is: ez arról szól, hogy egyes hangok szerint 2026-ban nem lenne választás, mert egy Ukrajnával való összetűzésre hivatkozva szükségállapotot lehetne bevezetni.
„Az utóbbi hetekben felerősödött, hogy valójában 2026-ban nem lesz választás. Azért nem lesz választás, mert abban érdekelt a kormányzat, hogy valamilyen fajta összetűzésbe keveredjen Ukrajnával, és emiatt szükségállapotot kelljen kihirdetni” – fogalmazott.
A szakértő szerint ez ugyan konteó, de – mint mondta – nem zárható ki, hogy jogi eszközként felhasználható lenne a hatalom megtartására.
Gulyás Gergely ezt a felvetést a ma reggeli Harcosok Órájában cáfolta.
Leszögezte: „A rendkívüli jogrend és a választások lebonyolítása között semmilyen összefüggés nincsen. A választások lebonyolítására a háborús veszélyhelyzet semmilyen kihatással nincs.”
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszter szerint az ellenzék hálás lehet Lipótmező bezárásáért Gyurcsány Ferencnek, mert több pártelnök és politikai szereplő – Hadházy Ákostól Magyar Péterig – most ott beszélgetne.
Nyitókép: képernyőfotó
A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.
Franciaország a Kínával folytatott párbeszédét arra használja fel, hogy sürgesse Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni háború beszüntetésére.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban, határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben, három hónap az uniós pénzekért, újjáépített szövetségi rendszerek.
Zelenszkij üzent az oroszoknak, megnevezte az eszkaláció előfeltételét is.
A szlovák miniszterelnök szerint inkább a nyugat-balkáni államokat kellene integrálni.
A jövő hét keddi és szerdai parlamenti ülések témáiról is beszélt a házelnök.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
