A kotrási munkálatokat október 31-ig el kell kezdeni.
A Kormány döntése alapján folytatni kell a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását – erről beszélt az Inforádió kérdésére Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki emlékeztetett, jó néhány év kimaradt a rendszeres kotrási munkák sorában, ugyanis teljes és szisztematikus kotrómunkát utoljára a 2000-es évek elején végeztek a Balatonban.
„Voltak ugyan azóta kisebb, helyi jelentőségű kotrások, jobbára turisztikai célból, de általános és széles körű nem történt. Ez kezdődik most újra” – mondta le a miniszter.
„A szakemberek egyetértenek abban, hogy
a tó vízminősége továbbra is kitűnő, azonban ha ezt a jövőben is meg szeretnénk őrizni, akkor szükségesnek tartják a rendszerszintű kotrás újrakezdését”
– jelentette ki a miniszter. Ha a sok vízbe került anyag, például a naptejekből származó foszfor és más vegyületek leülepednek, az erősítheti az algásodást, ami magával hozhatja az újabb árvaszúnyog-inváziókat is. Tehát azok, amiket az elmúlt években elszigetelt eseményekként tapasztalunk, a jövőben rendszeressé válnának, ezt lehet megelőzni az általános kotrással – tette hozzá.
A kormányhatározat szerint október 31-ig el kell kezdeni a kotrási munkálatokat, ami egy meglehetősen feszített tempót jelent – ismerte el Navracsics Tibor, aki ugyanakkor bízik benne, hogy a mostani rövidtávú megoldást rövidesen követni fogja egy közép- és hosszútávú kotrási terv is.
A mostani kotrási munkákhoz 1,5 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amit a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell hazai forrásból biztosítania, mert ehhez EU-s forrás nem áll rendelkezésre.
Az előzetes kalkulációk alapján
a közép- és hosszútávú munkálatokra mintegy 40 milliárd forintra lesz szükség,
természetesen évekre lebontva. Ám ha mindez megvalósul, a Balaton fenntarthatóság szempontjából rendbe kerül – szögezte le a miniszter.
Navracsics arról is beszélt, hogy a tó környékén élők és tartózkodók száma az idegenforgalom miatt folyamatosan változik: szezonon kívül körülbelül 200 ezren laknak a Balaton közvetlen közelében, ám a turisztikai szezonban a lélekszám ennek a 3-4-szerese. Ez is egyfajta speciális problémát jelent, hiszen a turizmus mind a természeti környezetre, mind az infrastruktúrára nézve jelentős és nem kiegyenlített terhelést jelent.
Fotó: MTI/Katona Tibor
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
Somogyi Győzővel nagy formátumú, pótolhatatlan alkotót, mestert és példaképet veszített el a magyar nyilvánosság és kulturális élet.
A szakemberek szerint az aszály stratégiai kezeléséhez hasonlóan a Balaton jövőjéhez is egyrészt egy mindent átfogó, holisztikus szemléletű terv megalkotására, másrészt egy felettes döntéshozói szerv létrehozására van a legnagyobb szükség.
A Balaton körül minden strand kiváló vagy jó minősítést kapott.
Rendkívül kritikus szintre süllyedt a Velencei-tó vízállása.
Van tartalék a közösségben, de még nem dőlt el, hogy az új hangok és vélemények tudnak-e érvényesülni – véli a volt miniszter. Maradhat-e Orbán Viktor hosszú távon a Fidesz elnöke? Mi lesz a migrációs paktummal és Sulyok Tamással? Lesznek-e előrehozott önkormányzati választások? Ezekről is kérdezte Kacsoh Dániel a politikust.
A lengyel külső hírszerzés vezetője szerint Moszkva a katonai kudarcok miatt újabb provokációkkal tesztelheti a NATO-t, különösen a balti államok térségében.
Belgiumon vasárnap hajnalban pusztító vihar söpört végig: egy ember meghalt, több fesztivált ki kellett üríteni, a közlekedés megbénult, és országszerte jelentős károk keletkeztek.
