Navracsics Tibor elmondta, mennyi pénzre lenne szükség a Balaton környezeti fenntarthatóságához

A Kormány döntése alapján folytatni kell a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását – erről beszélt az Inforádió kérdésére Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki emlékeztetett, jó néhány év kimaradt a rendszeres kotrási munkák sorában, ugyanis teljes és szisztematikus kotrómunkát utoljára a 2000-es évek elején végeztek a Balatonban. 

„Voltak ugyan azóta kisebb, helyi jelentőségű kotrások, jobbára turisztikai célból, de általános és széles körű nem történt. Ez kezdődik most újra” – mondta le a miniszter.

„A szakemberek egyetértenek abban, hogy 

– jelentette ki a miniszter. Ha a sok vízbe került anyag, például a naptejekből származó foszfor és más vegyületek leülepednek, az erősítheti az algásodást, ami magával hozhatja az újabb árvaszúnyog-inváziókat is. Tehát azok, amiket az elmúlt években elszigetelt eseményekként tapasztalunk, a jövőben rendszeressé válnának, ezt lehet megelőzni az általános kotrással – tette hozzá. 

A kormányhatározat szerint október 31-ig el kell kezdeni a kotrási munkálatokat, ami egy meglehetősen feszített tempót jelent – ismerte el Navracsics Tibor, aki ugyanakkor bízik benne, hogy a mostani rövidtávú megoldást rövidesen követni fogja egy közép- és hosszútávú kotrási terv is. 

A mostani kotrási munkákhoz 1,5 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amit a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell hazai forrásból biztosítania, mert ehhez EU-s forrás nem áll rendelkezésre.

Az előzetes kalkulációk alapján

természetesen évekre lebontva. Ám ha mindez megvalósul, a Balaton fenntarthatóság szempontjából rendbe kerül – szögezte le a miniszter.

Navracsics arról is beszélt, hogy a tó környékén élők és tartózkodók száma az idegenforgalom miatt folyamatosan változik: szezonon kívül körülbelül 200 ezren laknak a Balaton közvetlen közelében, ám a turisztikai szezonban a lélekszám ennek a 3-4-szerese. Ez is egyfajta speciális problémát jelent, hiszen a turizmus mind a természeti környezetre, mind az infrastruktúrára nézve jelentős és nem kiegyenlített terhelést jelent. 

Fotó: MTI/Katona Tibor