Gigabotrány a fővárosban: távozik a BKV vezérigazgatója

Bolla Tibor nem tudott választ adni rá, miért nyaralt és bulizott együtt rendszeresen a BKV-t milliárdokkal megkárosító bűnszervezet fejével.

Alulfinanszírozottság, az infrastruktúra fejlesztésének elmaradása és kérdéses premizálás is szerepel a hiányosságok között.
Rendkívül tanulságos és érdekes jelentést adott ki a minap az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely 107 oldalon keresztül foglalkozott a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-vel, a Budapesti Közlekedési Zrt.-vel, valamint ezek tulajdonosával, a Budapest Főváros Önkormányzatával.
Az ellenőrzés célja annak vizsgálata volt, hogy az önkormányzat megfelelően érvényesítette-e a tulajdonosi jogait és teljesítette-e kötelezettségeit a közfeladat-ellátásban résztvevő BKK Zrt.-nél, valamint, hogy a BKK megfelelően érvényesítette-e jogait és teljesítette-e kötelezettségeit a közfeladat-ellátásban résztvevő BKV Zrt.-nél.
Ezt is ajánljuk a témában
Bolla Tibor nem tudott választ adni rá, miért nyaralt és bulizott együtt rendszeresen a BKV-t milliárdokkal megkárosító bűnszervezet fejével.
Az ellenőrzés a tulajdonosi joggyakorlást fókuszáltan, többek között az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi és vagyongazdálkodása, az utaselégedettség biztosításához és a panaszkezeléshez kapcsolódó tevékenység, valamint a közszolgáltatási díjak megalapozottsága tekintetében vizsgálta.
Az ÁSZ-ellenőrzés a Budapest közösségi közlekedési rendszerének átalakítására vonatkozó koncepcióban
hiányosságok és anomáliák egy részét állapította meg, és annak jövőben fennálló kockázatát is azonosította.
Az ÁSZ továbbra is hiányosságként jelölte meg a teljes mértékű finanszírozás megoldatlanságát, a nem megfelelő tulajdonosi kontrollt, a közösségi közlekedés infrastruktúrája fejlesztésének elmaradását és az ügyfélorientált szolgáltatási kultúra teljeskörűségének hiányát.
Szintén hiányosság, hogy részben fennmaradt a „szervezetek között jellemzővé vált egymásra mutogatás” a panaszkezelésben.
A BKK Zrt. életre hívásakor kitűzött cél ellenére
a finanszírozás megoldatlansága az ellenőrzött időszakban sem szűnt meg, mivel a közösségi közlekedés jelentősen megnövekedett költségeit az önkormányzat annak ellenére vállalta magára mind nagyobb mértékben, hogy azokra a forrásokat nem biztosította teljeskörűen.
Az önkormányzattól többletfinanszírozást igényelt a Covid19-járvány és a kapcsolódó intézkedések, majd az energia- és nyersanyagárak, a piaci kamatok és az infláció növekedése, azonban a romló likviditási helyzetében nem biztosította szükséges mértékben a gazdasági társaságok finanszírozását.
Ezt is ajánljuk a témában
Senki sem akar politikai céltáblává válni a csődközelbe sodródott főváros cégének az élén.
Ennek következménye volt, hogy a BKK Zrt. 2019-2020 között, a BKV Zrt. pedig a teljes ellenőrzött időszakban alulfinanszírozottá vált, és ennek mértéke folyamatosan növekedett.
Az önkormányzat bevételét 2022-től mintegy évi 1,1 milliárd forinttal csökkentette a 14. életévüket be nem töltött tanulók ingyenes utazási lehetőségéről szóló 2021. évben meghozott, nem megfelelően előkészített közgyűlési döntés – hívta fel a figyelmet az ÁSZ.
Az önkormányzat a helyi közösségi közlekedési feladat támogatására évente változatlan, 12 milliárd forint összegű kiegészítő állami támogatásban részesült, amely a jelentősen megnövekedett költségek egyre kisebb hányadát fedezte.
A belső szolgáltató BKV Zrt. működésében jelenlévő folyamatos és növekvő mértékű alulfinanszírozás gazdálkodási terhe következtében
a gazdasági társaság eszközeinek karbantartása, felújítása, új eszközök beszerzése elmaradt az indokolttól,
így az eszközök elhasználódási szintje, átlagos életkora és használhatósági foka romlott.
Az ÁSZ-ellenőrzés megállapította, hogy a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozási gyakorlata a jogszabályi előírásokkal ellentétes és kockázatos volt, ennek folytatása pedig a jövőben veszélyeztetheti az üzemszerű működést és a szolgáltatás minőségének romlásához vezethet.
Az ÁSZ vizsgálata szerint a gazdasági társaságok felső vezetői részére a 2021 februárjától hatályos Javadalmazási szabályzat előírása alapján
jutalom nem volt megállapítható.
Karácsony Gergely a felsővezetőit 2021-től nem kizárólag előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján részesítette prémiumban, mivel a prémiumfeladatokat a 2021. és 2022. évek vonatkozásában 2021. december 6-án, illetve 2022. december 19-én határozta meg, amikor azok már teljesültek vagy a teljesítésük előrehaladott volt.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka