Ezzel a támogatott vállalkozások száma közel duplájára, 852-re nőtt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az eddigi 452 mellett újabb 400 hazai mikro- kis és középvállalkozás támogatásáról hozott pozitív döntést a 130 milliárd forintra emelt keretösszegű Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében – olvasható a kormany.hu-n.
Ezzel a támogatott vállalkozások száma közel duplájára 852-re nőtt, a most megítélt 29,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással összességében pedig már 73,5 milliárd forintot kapnak fejlesztéseik megvalósításához.
„A kormány döntött, a hazai kkv-k érdekeit szem előtt tartva az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretét az eredeti 48 milliárd forintról 130 milliárd forintra emelte, így kerülhetett sor a mostani kifizetésre is. Június végéig így már 73,5 milliárd forint értékű fejlesztési forrás biztosításáról született döntés, amely révén 852 vállalkozás vághat bele a technológiai és digitális megújulásba” – emlékeztetett Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írja: a mostani döntési körben 297 mikro- és kisvállalkozás és 103 középvállalkozás kapott támogatást,
az átlagos támogatás összeg a mikro- és kisvállalati körben 60,5 millió forint, középvállalkozások esetén 108,5, volt.
A megítélt támogatásokkal továbbra is a felzárkózást kívánja segíteni a kormány, a most értesített vállalkozások 84 százaléka a négy legkevésbé fejlett a régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) fejleszt majd.
A 400 nyertes pályázatból a legtöbb sikeres pályázat az építőiparból és a fémfeldolgozás területéről érkezett: 36-36 vállalkozás nyert támogatást.
Ezeket a közúti áruszállítás és a mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás követte. A támogatási összegek tekintetében is az építőipar és a fémfeldolgozás dominált: ez a két terület együtt a teljes 29,14 milliárdos támogatás közel 20 százalékát lefedte.
A közlemény azt is kifejti, hogy a mikro- és kisvállalkozások, illetve a középvállalatok között némi eltérés látszik: míg a mikrovállalkozásoknál szignifikánsan magas volt az érdeklődés az építőipari-, műanyagipari és a bútoripari fejlesztések iránt, addig a középvállalatok súlypontja inkább a nagyobb léptékű fémipari és közműépítési tevékenységekre esett.
Ez a vállalati méretekből következő kapacitás- és projektkülönbségeket tükrözi.
„A kormány tovább dolgozik a hazai kkv-k versenyképességének erősítésén, méretugrásuk elősegítésén, és a jövőben is mindent megtesz beruházásaik támogatása érdekében” – fogalmaz az NGM.
Nyitókép: illusztráció / Shutterstock
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Kiderült, mire számíthatnak a nyugdíjasok.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A KGB utódszervének dolgozó férfit fogtak az ukránok.
Csaknem négyéves veretlenségi sorozat szakadt meg.
