Mélyebb problémákra is rámutat a Kneecap-botrány sajtótálalása

A Kneecap zenekar körül kialakult botrányról készített médiakörképet a Transzparens Újságírásért Alapítvány, emlékeztetve arra, hogy az ír együttes fellépésének megakadályozása a Sziget Fesztiválon, illetve a banda Magyarországról való kitiltása élénk visszhangot váltott ki a hazai médiában. 

A Transzparens tíz online hírportál – a Telex, az Index, a Pesti Srácok, a 24.hu, a Mandiner, a 444.hu, a Magyar Nemzet, a Magyar Hang, az Origo és a HVG – beszámolóit hasonlította össze a téma kapcsán. 

Mint írták, a Magyar Nemzet több cikkben is követte az ügy fejleményeit, elsőként tudósítva a kitiltásról, majd később megerősítve azt a hivatalos idegenrendészeti határozat alapján. A lap következetesen a kormányzati kommunikáció keretei között maradt, a „zéró tolerancia” elvére helyezve a hangsúlyt, és az antiszemitizmus elleni fellépés szükségességét emeli ki. A hangvétel tárgyszerű, a védelmi szempontokat hangsúlyozza. 

A Mandiner világos szerkesztői álláspontot képviselt az ügyben, és szinte azonnal keretbe helyezte a Kneecap kitiltását: szerintük ez nem pusztán helyes, hanem szükségszerű lépés volt a közösségi normák védelmében. 

A Kneecap fellépésének letiltását a „zéró tolerancia” következetes alkalmazásaként értelmezte, amely – mint írják – a kormány elvi állásfoglalása az antiszemitizmussal, a gyűlöletbeszéddel és a baloldali radikalizmus rebrandingelt formáival szemben.

A Telex ugyanakkor több szempontból is árnyaltabban közelítette meg az ügyet. A portál részletesen ismertette a Kneecap saját reakcióját, amely szerint a kitiltás nem jogi, hanem politikai indíttatású döntés volt. Ugyanakkor nem hallgatták el a zenekar múltját sem, de ezt nem értelmezik automatikusan nemzetbiztonsági fenyegetésként. 

A 444 megközelítése is vegyes képet mutat. Egyik oldalon a zenekar kitiltását a kultúrharc újabb állomásaként keretezték, ahol – szerintük – a kormány egy szimbolikus ügyön keresztül kíván politikai üzenetet küldeni a fiatalok és a nemzetközi közönség felé. Ugyanakkor megjelenik a kritikus távolságtartás a Kneecap megnyilvánulásaival kapcsolatban is.

Az Index igyekezett minden érintett álláspontját közölni: a kormányzati kommunikáció mellett ismertették a Kneecap közleményét, az izraeli nagykövetség és a Mazsihisz állásfoglalását, valamint a Sziget szervezőinek reakcióját is. Ugyanakkor nem vállaltak karakteres véleményt a döntés helyességéről.

A Pesti Srácok éles és konfrontatív hangnemben írt a Kneecap kitiltásáról, a döntést egyértelműen támogató retorikával. 

Ezzel szemben a 24.hu beszámolói a kormányzati lépést alapvetően kritikus kontextusba helyezték. A portál hosszabb anyagban dolgozta fel a Kneecap kitiltását, különös hangsúlyt fektetve a hazai művészek és civilek megszólalásaira. A zenekar közleményét teljes terjedelemben közölték, ahogy az Orbán Viktornak címzett nyers hangvételű reakciót is.  

A Magyar Hang elemzéseiben törekedett a kiegyensúlyozottságra, míg az Origo következetesen a kormányzati narratíva mentén tálalta az eseményeket.

A HVG cikkeiben a Kneecap-ügy elsősorban jogi és politikai kérdésként jelent meg. A portál megvizsgálta a kitiltás formai és tartalmi jogszerűségét, és azt a kérdést vetette fel, vajon milyen eljárási mechanizmus alapján lehet egy előadót a koncertje előtt idegenrendészeti döntéssel sújtani. Emellett a HVG hangsúlyosan tárgyalta a zenekar politikai aktivizmusát, de azt nem tartja elegendő alapnak a belépés megtagadására. 

A Transzparens megállapításai szerint 

A médiumok eltérő megközelítései mögött nemcsak a szerkesztőségek hangsúlyai térnek el, hanem az is jól látszik, hogy mélyebb világnézeti különbségek húzódnak meg a háttérben.

Fotó: Kneecap Facebook oldal