Karácsony Gergely a lábát a tengerbe lógatva is intézi a főváros ügyeit

Karácsony Gergely július elején közölte egy fotóval illusztrált posztban a Facebook-oldalán, hogy kivett pár nap szabadságot. Azt már nem tette hozzá – de valószínűleg így van –, hogy megérdemelte a pihenést, hiszen nagyon elfáradt abban a sok munkában, amelyet a Budapest Büszkeség Napjának (leánykori nevén: Pride) szervezésére fordított.

Az persze természetes, hogy minden munkát végző embernek – legyen az postás, informatikus, ügyvéd vagy politikus, oly mindegy – jár a szabadság, és a munkahelyek, amennyiben ez szükséges, ilyenkor gondoskodnak a helyettesítéséről. Így Karácsony távolléte sem érdemelne meg egyetlen szót sem. De épp az a helyzet, hogy a főpolgármesternek nincs helyettese – holott ezt az önkormányzati törvény előírja –, tehát ha ő szabadságon van, erősen megkérdőjelezhető, hogy törvényesen működtethető-e az önkormányzat. 

Erről persze nem Karácsony tehet egyedül – Vitézy Dávidot jelölte is a posztra, de végül elbukott az ötlet –, ugyanakkor ettől függetlenül még ez a helyzet. Mindennek elsősorban az az oka, hogy a tízfős Tisza-frakció nem hajlandó a posztra politikust állítani, hiszen ilyen módon sem akar közösséget vállalni a korábbi vezetéssel, az óellenzékkel.

Ez a téma már a Fővárosi Közgyűlés februári ülésén is felvetődött, amikor a városatyák a főpolgármester szabadságáról döntöttek. Az előterjesztés szerint 44 napja van erre az évre, ebből 39 nap jár idén, 5 nap pedig tavalyról maradt, és februárban 5, áprilisban 8, júliusban 10, augusztusban 14, decemberben 7 nap volt a rubrikákba beírva.

A fideszes Szepesfalvy Anna rá is kérdezett, hogy Karácsony – helyettes hiányában – hogyan szeretne elmenni szabadságra, mi történik itt a városban addig. A főpolgármester igyekezett megnyugtatni, mondván, lehet, hogy addigra lesz helyettese. Ez persze nem jött be, de erre az eshetőségre Karácsony is számított, ezért azzal folytatta, a főpolgármester tud intézkedni a szabadsága alatt is: elérhető, van elektronikus aláírása, és egyébként az elmúlt öt évben soha nem volt annyi ideig távol, hogy bárki másnak át kellett volna vennie a hivatali szervezeti és működési szabályzat szerinti aláírási jogát. S megígérte, a város működőképességét semmilyen módon nem fogja kockáztatni az ő szabadsága.

Számadó Tamás erre annyit válaszolt, a törvény szerint jár a főpolgármesternek a szabadság, azt ki kell neki adni, a tervet a közgyűléssel jóvá kell hagyatnia. S hozzátette, a szabadságterv is úgy készült, hogy a folyamatos működésben ne legyen zavar. Végül a Fővárosi Közgyűlés 16 igen, 13 ellenszavazat, 1 tartózkodás mellett – egy valaki nem szavazott – fogadta el a határozati javaslatot.

Tehát az ügy egyáltalán nem megnyugtató módon zárult le. A fővárosi önkormányzatban ugyan Kiss Ambrus főigazgató, az elmúlt ciklus egyik főpolgármester-helyettese, a második számú ember – a rossz nyelvek szerint gyakorlatilag ő működteti az egész szervezetet –, de neki nincsenek hivatalosan helyettesítési jogkörei. Ezért megkérdeztük a Városháza sajtóosztályát, hogy 

Július 15-én azt a választ kaptuk, hogy a főpolgármester számára a törvény 44 nap szabadságot biztosít, ebből a nyári igazgatási szünettel együtt 14 napot használt már fel, illetve 3 napot a téli igazgatási szünetre lekötött. „Karácsony Gergely a hatásköreit a szabadsága idején is korlátozás nélkül gyakorolja, a kiadmányozás pedig a 27/2020. (XI. 5.) normatív főpolgármesteri utasításban foglaltak szerint történik” – írták.

A fővárosi önkormányzat törvényes működését a fővárosi kormányhivatal felügyeli. Tőlük arra voltunk kíváncsiak, hogyan áll az a per, amelyet a fővárosi önkormányzat (közgyűlés) ellen indítottak, miután az a mai napig nem választott főpolgármester-helyettest. Másrészt miután a főpolgármesternek nincs helyettese, a kormányhivatal szerint elmehet-e a szabadságra, továbbá törvényes megoldás-e, hogy a főpolgármester a hatásköreit a szabadsága idején is korlátozás nélkül gyakorolja.

Budapest Főváros Kormányhivatala azt válaszolta, 

azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés nem választott meg a saját tagjai közül legalább egy főpolgármester-helyettest. Az ítélet ellen a fővárosi önkormányzat március 31-én fellebbezést nyújtott be, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla még nem bírált el.

„A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a főpolgármesternek az igénybe vett szabadsága idejére, a távolléte alatt is gondoskodnia kell az önkormányzat zökkenőmentes működéséről. Tehát az a tény, hogy a főpolgármesternek továbbra sincs legalább egy, a Fővárosi Közgyűlés tagjaiból kiválasztott általános helyettese nemcsak veszélyezteti Budapest biztonságos működését, de jogszabályellenes is” – fogalmaztak.

Ezek szerint a jogi küzdelmek ezen a téren is folytatódnak.

Nyitóképünk: Karácsony Gergely Facebook-oldala