Mikor lesz már végre SZERETET bennetek – ti „krokodilagyú”, „segghülye”, „fogatlan”, „dagadék”, „patkány” Fidesz-szavazók? Ó, mikor?

Árad a vidékizés, a parasztozás, a lenézés – árad az ellenzéki szeretet. Szilvay Gergely írása.

A magyar törvénymódosítás valódi tartalmát nem ismerve 116 civil szervezet tiltakozik a hazai drogpolitika ellen.
A Drogriporter oldalán megjelent „Nemzetközi tiltakozás a magyar drogellenes háború ellen” című cikk látszólag széles körű nemzetközi fellépést mutat be. Összesen 116 civil szervezet tiltakozik a magyar kormány drogpolitikája ellen, bírálva annak „háborús retorikáját” és vélt következményeit. A felület azt a benyomást kelti, mintha Magyarország a jogszabályi szigorítások révén elszigetelődött volna, és a nemzetközi közösség egységesen elítélné a hazai irányt. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, és több állítás félrevezető vagy torzítja a teljes képet.
A Drogkutató Intézet fontosnak tartja, hogy ebben a vitában világos és tényalapú álláspontot képviseljen. Az intézet szerint már önmagában a nyílt levél időzítése is problémás, hiszen az aláírásgyűjtés még azelőtt indult, hogy a magyar törvényjavaslat hivatalosan benyújtásra került volna. Ez azt jelenti, hogy
a tiltakozók nem ismerhették a módosítás tényleges tartalmát.
Ez nem csupán technikai részlet, hanem lényegi kérdés. A tiltakozás olyan javaslattal szemben fogalmazódott meg, amelynek részleteit nem ismerték az aláírók. A levél ráadásul általános megfogalmazású, ideológiai álláspontot tükröz, miközben nélkülözi a konkrét szakpolitikai aggályokat. Az intézet szerint ez önmagában is megkérdőjelezi a tiltakozás komolyságát és megalapozottságát. A Drogkutató Intézet szerint a jó szándék feltételezhető, egy olyan érzékeny, szakértelmet igénylő területen, mint a drogpolitika, kizárólag megfelelő ismeretek birtokában lehet felelősségteljes állásfoglalást tenni.
További érdekes részlet, hogy a 116 aláíró szervezet között hat ukrán civil egyesület is szerepel.
Ez önmagában nem kifogásolható, ugyanakkor nehezen érthető, hogy egy háború sújtotta ország szervezetei miért nem saját társadalmuk súlyos droghelyzetére és egészségügyi válságára összpontosítanak. Felmerül a kérdés, valóban Magyarország az a hely, ahol ezeknek a szervezeteknek most be kell avatkozniuk. A magyar törvénymódosítás nem ellentétes az európai normákkal, miközben Ukrajnában a lakosság emberi jogi és szociális kihívásokkal küzd. Ha a cél valóban humanitárius, akkor elsőként saját közösségük válságos helyzetére kellene összpontosítaniuk.
A magyar kormány által előterjesztett javaslat nem radikálisan új irányt jelent, hanem egy hangsúlyeltolódást jelez. A visszatartó erejű jogi szankciók kerülnek előtérbe, és a rendvédelmi szervek szerepe is megerősödik az illegális kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében. Ez válasz azokra a társadalmi kihívásokra, mint az új pszichoaktív szerek gyors terjedése vagy a fiatalok droghoz való könnyű hozzáférése.
A módosítás célja az egyensúly megteremtése, vagyis az elterelés, a megelőzés és a büntetőjogi fellépés arányos alkalmazása. Nem segíti a szakmai vitát, ha egyes szereplők már a tervezet előtt „háborús” jelzőkkel operálnak, és ezzel próbálják mozgósítani a nemzetközi közvéleményt.
Nyitókép: Pixabay
Ezt is ajánljuk a témában
Árad a vidékizés, a parasztozás, a lenézés – árad az ellenzéki szeretet. Szilvay Gergely írása.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Új szintetikus szerek jelentek meg, főként a fiatalokra veszélyesek.