Iszonyatosan sokba kerülne orosz import nélkül a rezsicsökkentés

Orosz import nélkül évi 1600 milliárd forintba kerülne a rezsicsökkentés – fogalmazott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára a Világgazdaságban csütörtökön megjelent interjúban. Steiner Attila beszélt arról is: Magyarország aligha jutna hozzá a szükséges mennyiségű olajhoz és gázhoz 2027 után, ha az uniós elképzeléseknek eleget téve nem vásárolhatna Oroszországból. 

Ráadásul egyéb forrásból csak olyan drágán importálhatna, ami miatt jelen formájában fenntarthatatlanná válna a rezsicsökkentés. Reálisan kevés lehetősége lenne Magyarországnak arra, hogy orosz import nélkül ellássa magát a megfelelő mennyiségű, minőségű és elviselhető árú kőolajjal és földgázzal, ha erre az uniós szándékok miatt rákényszerülne.

Az államtitkár kifejtette: az orosz energia kitiltása egy ukrán lobbira készült brüsszeli terv, egyértelmű politikai nyomásgyakorlás Magyarországra. Brüsszelnek és Ukrajnának nem tetszik, hogy a magyar kormány sem a háborút, sem az ukrán uniós tagságot nem támogatja. Kelet-Közép-Európában az orosz energiaimport nem ideológiai kérdés, hanem földrajzi és történelmi adottság. Enélkül a magyar családok, a magyar vállalkozások, a magyar gazdaság lehetetlen helyzetbe kerül.

Az olaj esetében a Magyarországra érkező két importvezetékből az Ukrajna felőli kiesne. Maradna a Horvátországból belépő, ezen kellene a teljes mennyiséget behozni. Ismert, hogy a horvát rendszerüzemeltető az energiaválság alatt megháromszorozta a szállítási tarifát az Adria kőolajvezetéken, s emellett logisztikai nehézség is keletkezne. 

Ráadásul nem ígérne folyamatos ellátást, mert függ az olajszállító hajók kikötőbe érkezésétől. 

A Barátság vezeték viszont folyamatosan működhet, és tudjuk, honnan érkezik az olaj, és az milyen minőségű. A világpiacon elérhető olaj ezzel szemben sokféle minőségű, összetételű, ezért komplikált a finomítása. A magyar és a szlovák finomítót arra optimalizálták, hogy az orosz olajból hozza ki a legtöbb benzint és dízelt. A Mol már most is bekever 30-40 százaléknyi egyéb kőolajat az oroszba, de a 100 százalékban alternatív olajra való váltáshoz már komoly, 500 millió dollárnyi beruházásra lenne szükség – magyarázta az államtitkár.

Hozzátette: a Mol elkezdte ezeket a beruházásokat. A költségei miatt azonban versenyhátrányba kerülhet a nyugati riválisaival szemben, amelyeknek nem kell átalakítaniuk a finomítójukat. Ez azért is fontos, mert a Mol privát, tőzsdei cég, ehhez az átalakításhoz pedig nem kapott semmilyen uniós forrást. Ennek alapján nehéz azt elvárni, hogy határidőre előteremtsen és beruházzon 500 millió dollárt. Ezért halad a saját ütemében.

A földgáz ügye se könnyebb – jegyezte meg az államtitkár. Bár, az elmúlt tizenöt évben Szlovénia kivételével minden szomszédos ország felé kiépült a vezetékes összeköttetés, és a szlovéniai interkonnektorról is megszületett a megállapodás, a hat csőből a két legnagyobbon érkezett orosz gáz. Ebből az ukrajnai már kiesett, azon most éppen exportálunk. 

– mondta.

Maradt a romániai, a horvátországi, az ausztriai és a szlovákiai vezeték, melyek azonban az előbbieknél sokkal kisebb kapacitásúak, márpedig az uniós elképzelés megvalósulása esetén 2027 után valahol mégis be kellene hozni évi mintegy hétmilliárd köbméter gázt, plusz a tranzitot. A horvát krk-szigeti LNG-terminál kapacitásai több évre előre le vannak kötve. Nyugatról pedig nagyon sok országon kellene keresztülutaztatni a földgázt. Lehet, hogy az elméleti vezetéki kapacitások alapján el lehetne látni nem oroszországi gázzal Magyarországot és Szlovákiát, de e vezetékek kapacitásai is előre le vannak kötve. Ezt az Európai Bizottság így aligha vizsgálta meg, gondolta végig, hogy működhet-e Magyarország számára – fejtette ki Steiner Attila.

Az államtitkár leszögezte: 

Az orosz olaj és gáz ára annyi, amennyibe azok a magyar határon kerülnek, az alternatív termékek árát a hollandiai tőzsde ára alakítja.

A rezsicsökkentés fenntartása az új helyzetben 1600 milliárdba kerülne, a már most is felhasznált 800 milliárdon felül még egyszer ennyivel kellene fenntartani a rezsivédelmet, ez a bevált intézkedés ellehetetlenüléséhez vezethet – figyelmeztetett az államtitkár.

Kifejtette: 2022-ben még remélhettük a háború mielőbbi végét, a mostani uniós javaslat viszont örökre elvágná egész Európát a közelben kitermelt, meglévő csővezetékeken behozható orosz energiahordozóktól. Brüsszel terve az, hogy soha többé ne vásároljunk Oroszországból, akkor sem, ha végre elhallgatnának a szomszédunkban a fegyverek. Ezzel gyakorlatilag 

– állította.

A közel-keleti helyzet miatt sem biztonságos most a világ energiaellátása. Bár Trump elnök tűzszünetet jelentett be és életben van egy törékeny fegyverszünet, még nem világos, hogyan alakul a folytatás. Ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, Európa pedig lemondana az energiaellátását nemrég még meghatározó forrásról, lehetetlen helyzetbe kerülnénk. Ezért küzdünk a továbbiakban is minden eszközzel a magyar és európai emberek és vállalkozások számára elfogadhatatlan többletterhet jelentő tervek valóra váltása ellen – nyilatkozta az államtitkár.

(MTI)

Nyitóképünk archív: Kisbenedek Attila/AFP