Hozzátette: a Mol elkezdte ezeket a beruházásokat. A költségei miatt azonban versenyhátrányba kerülhet a nyugati riválisaival szemben, amelyeknek nem kell átalakítaniuk a finomítójukat. Ez azért is fontos, mert a Mol privát, tőzsdei cég, ehhez az átalakításhoz pedig nem kapott semmilyen uniós forrást. Ennek alapján nehéz azt elvárni, hogy határidőre előteremtsen és beruházzon 500 millió dollárt. Ezért halad a saját ütemében.
A földgáz ügye se könnyebb – jegyezte meg az államtitkár. Bár, az elmúlt tizenöt évben Szlovénia kivételével minden szomszédos ország felé kiépült a vezetékes összeköttetés, és a szlovéniai interkonnektorról is megszületett a megállapodás, a hat csőből a két legnagyobbon érkezett orosz gáz. Ebből az ukrajnai már kiesett, azon most éppen exportálunk.
Jelenleg csak a szerbiai vezetéken kapjuk az orosz földgázt, de a „Von der Leyen-Zelenszkij terv” alapján ezzel is le kellene állni legkésőbb 2027 végéig
– mondta.
Maradt a romániai, a horvátországi, az ausztriai és a szlovákiai vezeték, melyek azonban az előbbieknél sokkal kisebb kapacitásúak, márpedig az uniós elképzelés megvalósulása esetén 2027 után valahol mégis be kellene hozni évi mintegy hétmilliárd köbméter gázt, plusz a tranzitot. A horvát krk-szigeti LNG-terminál kapacitásai több évre előre le vannak kötve. Nyugatról pedig nagyon sok országon kellene keresztülutaztatni a földgázt. Lehet, hogy az elméleti vezetéki kapacitások alapján el lehetne látni nem oroszországi gázzal Magyarországot és Szlovákiát, de e vezetékek kapacitásai is előre le vannak kötve. Ezt az Európai Bizottság így aligha vizsgálta meg, gondolta végig, hogy működhet-e Magyarország számára – fejtette ki Steiner Attila.