Milyen eredményekkel zárult a magyar–török kulturális évad? Mit nyújtanak hazánknak a török és türk kapcsolatok? Ezekről is kérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztérium kormánybiztosát.
Hogy értékeli a magyar–török kulturális évadot?
Az egy évig tartó rendezvénysorozat 2023. december 18-án vette kezdetét – száz évvel azután, hogy az első világháborút követően az atatürki Törökország, immár köztársaságként, elsőként Magyarországgal felvette a diplomáciai kapcsolatot, és barátsági szerződést írt alá. Törökország és Magyarország 2022-ben állapodott meg arról, hogy kulturális évadot szervez a kerek évforduló kapcsán.
Ez nagy kultúrdiplomáciai feladat volt mindkét országnak, és végül hatalmas sikert aratott az esemény.
Úgy készültünk, hogy 100-100 programot valósítunk meg egymás országában, végül 160 magyar program lett. A török fél ugyancsak átlépte a 100-as határt, 130-140 programot valósított meg Magyarországon. Törökországi programjainkon – kiállítások, koncertek, konferenciák – másfél millió ember vett részt. Ezekről több száz cikk is beszámolt, és vitte a magyar kultúra hírét a 80 milliós országban.
A magyar–török kapcsolatok említésekor sokaknak ma is a százötven évig tartó török hódoltság jut az eszébe.
Azon dolgozunk, hogy átalakítsuk ezt a negatív asszociációt. Hiszen a török alóli felszabadulás után a Habsburg Birodalomhoz való csatlakozással jött egy másik megszállás, amely ellen már másfél évtized múlva, 1703-tól 1711-ig szabadságharcot vívtunk. Miután a harc elbukott, II. Rákóczi Ferenc és több követője korábbi megszállóinkhoz, Rodostóba emigrált. Majd több mint száz évvel később, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után
Kossuthék a Haynau nevével fémjelzett véres diktatúra elől először ugyancsak Törökországba menekültek.
Az oszmán megszállás koráról érdemes azt is felidézni, hogy a törökök nem erőltették ránk az iszlámot. Emlékezetes, hogy Európában elsőként Erdélyben, a tordai országgyűlésen hirdették ki 1568-ban a szabad vallásgyakorlást; ez a három részre szakadt országban a hódoltsági területtel sok szempontból szimbiózisban virágzó Erdélyi Fejedelemségen kívüli részekre is hatással volt. Érdekes adalék, hogy a modern korban a Török Köztársaság fővárosa felépítésénél sok magyar szakember segédkezett.
Egyébként bő 400 török eredetű jövevényszavunk van, nagy részük a honfoglalás előtti időkből való.
Agócs Gergely népzenekutatónk két évtizeden át gyűjtött népdalokat a török-türk kultúrájú népek körében. Ezt az ötezresre rúgó gyűjteményt most dolgozza fel a Hagyományok Háza, és már látszik, hogy elképesztő hasonlóságokat találni a magyar, a Bartók által is gyűjtött török, illetve a nogaj, a kazah vagy az azerbajdzsáni népdaloknál. A népművészeti díszítőmintákban is megannyi egyezést találni. Ha a hazai oktatás kicsit nagyobb hangsúlyt fektetne a magyar–török és magyar–türk rokonság megismertetésére, akkor talán
nem kizárólag a hódoltság korának veszteségei jutnának az utca embere eszébe.
A kulturális évad során is arra igyekeztünk rámutatni, hogy sokkal több minden köt minket össze e népekkel, mint amennyi elválaszt.
Mit nyújt Magyarországnak az, hogy tagja a Türk Államok Szervezetének?
Hazánk 2018 óta társult tagja a Türk Államok Szervezetének. Kiemelt diplomáciai esemény idén, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meghívásának eleget téve május 21-én a TÁSZ-országok vezetői informális csúcsot tartottak Budapesten.
A Türk Kultúra Nemzetközi Szervezetével pedig (Turksoy) tárgyalások folynak arról, hogy mi módon tudunk élő és intenzív kapcsolatot fenntartani egymással.
Néhány héttel ezelőtt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel vendégül láttuk a türk országok kulturális minisztereit, miniszterhelyetteseit. A kétnapos konferencián a kulturális, oktatási, innovációs együttműködési lehetőségeket kerestük. Emellett 2025-ben ismét programot hirdettünk a törökökkel, ezúttal a tudomány és az innováció áll a középpontban.
Azon is dolgozunk, hogy az együttműködést valamennyi türk államra kiterjesszük.
Csak egy példa: mi a Hunor program révén – amelynek köszönhetően negyvenöt év után újra magyar embert küldünk az űrbe, ezúttal a Nemzetközi Űrállomásra – nagy fejlődést értünk el az űripart illetően, a törökök pedig világszínvonalon állnak a védelmi iparban. Ezeken a területeken tudjuk egymást támogatni a kutatóintézeteinken keresztül is, s az együttműködések tovább bővíthetők olyan egyetemi ösztöndíjprogramokkal, mint a Stipendium Hungaricum.
Mindez azt mutatja, hogy van mit mondanunk egymásnak.
Az áprilisi eseményen is téma volt egy nagyszabású Attila-kiállítás megszervezése. Milyen fázisban van?
A kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum hozza tető alá Budapesten számos külföldi partnerrel. Eredetileg azt szerettük volna, hogy a kulturális évad ideje alatt, 2024-ben valósuljon meg a tárlat, végül előreláthatólag 2025 végén fogja megnyitni kapuit. A türk országok kulturális miniszterei már most nagy érdeklődést mutatnak az attrakció iránt, így remélhetőleg a Turksoyjal együttműködve számos TÁSZ-államba el tudjuk vinni ezt az egyedinek ígérkező kiállítást. Emellett több fontos kultúrdiplomáciai program szervezése folyamatban van, például
a 2025. augusztusi Mesterségek ünnepének díszvendége Azerbajdzsán lesz.
Így az érdeklődőknek több napon át lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék ennek az országnak a különleges kultúráját és a népi kézműveshagyományait. Említésre méltó még a magyar szervezésű Ősök napja és a Kurultáj is, amely a honfoglalás kori hagyományőrzés nemzetközi csúcsának tekinthető. Itt nagy köszönet illeti a Magyar-Turán Alapítványt és Bíró András Zsolt fő szervezőt, hiszen
évről évre a bugaci pusztára hívják a türk kultúrájú sztyeppei népek hagyományőrzőit.
Nyitókép: A magyar–török kulturális évad zárógálája Ankarában tavaly decemberben
Fotó: MTI/Sándor-palota
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
John Feffer szerint a kontinens politikailag több irányba húz, de a választókat a „populista, nacionalista” erők tudják megszólítani.
Mindvégig zsarolták Magyarországot, nem volt szó semmilyen jogállamisági problémáról.
Egy apró szívesség.
Csak a Tisza Párt migrációellenes üzenetei jutottak el a nyugati konzervatív influeszerekhez.
Szakértelmével és következetességével vívott ki tiszteletet, még a Politicotól is.
Úgy tűnik, eldőlt a sorsa.
Azonnal eredményeket akarnak kicsikarni az ukránok.
Kispesten és az Üllői úton is szétlövésben dőlt el az elődöntő.
