Miközben az Európai Bizottság átláthatósággal szeretné megvédeni az uniót a külföldi beavatkozásoktól, addig a magyar átláthatósági törvénytervezete már koránt sem tetszik nekik annyira. Fel is szólították a kormányt, hogy vonja vissza, különben megteszik a szükséges lépéseket.
Az Európai Bizottság azt kéri a magyar kormánytól, hogy vonja vissza az átláthatóságról szóló törvény javaslatát – derül ki a Népszava cikkéből. Az Európai Bizottság egyik szóvivője a lap kérdésére úgy vélekedett, ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, az az uniós alapelvek és jogszabályok súlyos megsértését jelentené.
A szóvivő azt is kijelentette: nem fognak habozni, hogy megtegyék a szükséges lépéseket, ha elfogadják.
Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, a magyarországi ellenzék és a brüsszeli elit orosz mintát emleget, azonban számos nemzetközi példa felhozható, hogy mi ihlette az Országgyűlés előtt fekvő, a közélet transzparenciájáról szóló törvénytervezetet.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellenzék orosz mintát emleget, azonban számos nemzetközi példa felhozható, hogy mi ihlette az Országgyűlés előtt fekvő, a közélet transzparenciájáról szóló törvénytervezetet.
A nyugati világban is van hasonló példa:
az Egyesült Államokban 1938-ban vezették be a külföldi ügynökök regisztrálásáról szóló Foreign Agent Registration Actet (FARA),
hogy látni lehessen, amikor valaki külföldi megbízást teljesít az amerikai közvélemény, illetve politikai döntések befolyásolására. A törvény más országok és külföldi pártok megbízottjait kötelezi arra, hogy a legfőbb ügyészség szerepét is betöltő igazságügyi minisztériumnál nyilvántartásba vetessék magukat.
Aki megsérti a jogszabályt, jelentős pénzbírsággal vagy akár öt év börtönnel büntethető.
Ausztrália a FARA-t vette alapul egy külföldi információszerzés és befolyásolás elleni törvénycsomag kialakításakor.
Arra sem tértek ki a kritikusok, hogy
az Országgyűlés előtt fekvő jogszabálytervezetnek európai prototípusa is akad.
Franciaországnak szintén van olyan jogszabálya, amely kötelezővé teszi a befolyásolási tevékenységet végző szervezetek, személyek központi regisztrációját, és engedélyezi a titkosszolgálati eszközök bevetését.
Amennyiben az adatközlés elmarad, a szervezetek, a hatósági együttműködést megtagadó személyek bírsággal vagy akár börtönbüntetéssel sújthatók.
Közösségi szinten sem ismeretlen a szuverenitásért vívott küzdelem.
Az Európai Bizottság egy demokráciavédelmi csomagot terjesztett elő, amely az átláthatóság növelésével kívánja csökkenteni a külföldi beavatkozás veszélyét.
A szabályozás előírja, hogy a harmadik országok nevében érdekképviseleti tevékenységet végző szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat egy átláthatósági nyilvántartásban, amelynek kezelését azonban a tagállamokra bízza a bizottság.
Amennyiben a képviselők a mostani formában támogatják a javaslatot, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot folytathat, javaslatot tehet a kormánynak azon szervezetek jegyzékre vételére, amelyek külföldi forrásból finanszírozott közéleti tevékenységet folytatnak.
Ha egy szervezet jegyzékre kerül, onnantól kezdve csak külön engedéllyel fogadhat el külföldi adományt,
nem részesülhet a személyi jövedelemadó magánszemélyek által felajánlható egyszázalékos támogatásából, vezető tisztségviselői vagyonnyilatkozati kötelezettség alá esnek, és kiemelt közszereplőnek minősülnek. Ha egy szervezet engedély nélkül fogad el külföldi dotációt, a pénzmosás elleni szerv közigazgatási bírságot szab ki, amely a tiltott támogatás többszöröse is lehet. Emellett arra kötelezik, hogy az elfogadott összeget fizesse be a Nemzeti Együttműködési Alapba (NEA). A renitenseket végső soron eltilthatnák a közéleti tevékenységtől, megszűnésük esetén vagyonuk a NEA-ra száll.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Ez mindenhol bevett példa.
A Tisza elnöke szerint Putyin elkezdett beavatkozni a magyar választásokba.
Az is érdekes, ki szellőztette meg a hírt.
A Szlovén Méhészek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy minden új kereskedelmi megállapodásnak figyelembe kell vennie az európai gazdálkodók érdekeit is.
Brüsszel a legújabb uniós költségvetést felhasználva megerősítette kötvénykibocsátási jogkörét, ami konfliktusba sodorta többek között Németországgal.
Külföldi támogatásokról írt a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Bertrand Cantat 2003-ban megölte Marie Trintignant színésznőt, néhány évre rá pedig magyar feleségét, Krisztinát hajszolta öngyilkosságba. A Netflix háromrészes dokumentumfilm-sorozata nemcsak a tragikus eseményeket eleveníti fel, annak a mechanizmusát is megmutatja, hogyan válhat a média nyomására áldozatból bűnös és fordítva.
Donald Trump szombaton továbbította ezt az üzenetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és az európai vezetőknek.
