Gyárfás Tamás: Semmi közöm a nyelvész szakértő megfenyegetéséhez

Utánrúgás címmel kaptunk levelet Gyárfás Tamástól, miután a Mandinerben szemléztük a Válasz Online legújabb podcastját.

Gyárfás: A bíró két beszélgetésrészletből kreált egy harmadikat

Gyárfás a levelét azzal kezdi, hogy Ránki Sára szakértő – aki korábban az ügyészségen dolgozott, de immár eseti bűnügyi nyelvészként tevékenykedik – az 1 óra 20 perces műsorban sok mindenről beszél, de a lényegről, az ügye perdöntőnek bizonyult mozzanatáról nem.

„Gyárfás: Te meg az a lassítsunk! Én úgy emlékszem erre. Esküszöm! (több szó nem érthető) nincs szó esküszöm, ez szar szó. Én úgy emlékszem, hogy kurva nagy szarban voltam a kaposvári ügyben.
Portik: Így van.
Gyárfás: Kérdeztem, hogy van-e neked Kaposváron, tudsz-e segíteni és a kocsidban ültünk, és ott mentünk a házhoz.
Portik: Igen.
 

Portik: Így igaz.
Gyárfás: Majd eljöttél legközelebb és azt mondtad, hogy ö, ha ezt úgy oldjuk meg, hogy. És így csináltál, az is megoldás? Erre én széttártam a..., én nem tiltakoztam, de nem erősítettem és nem cáfoltam, és erre te azt mondtad, hogy te kurva okos vagy.”

A levélben azt írja, Ránki Sára ennek alapján egyértelműen érzékeltette, tessék, miről beszélünk? „Gyárfás Tamás maga mondta, hogy »széttárta a karját«”. A tévés vállalkozó szerint a szakértőnek igaza van, ő mondta. „De mire?” – teszi fel a kérdést, hiszen azt megelőzően 

Gyárfás kijelentette, Portik az ujjai összedörzsölésével jelezte, hogy a kaposvári ügyében pénzzel mindent el lehet intézni. Portik szándékát ő nem erősítettem meg, de tény, azt nem is cáfolta. A széttárt karral kimutatta, hogy csináljon ő azt, amit akar. Egy biztos: tőle soha nem kapott egy fillért sem, márpedig pénz nélkül senkit sem lehet lefizetni, és ingyen nem is gyilkolnak – érvel az elítélt férfi, aki kitér arra, hogy Fenyőről ebben a dialógusban szó sem esik, a meggyilkolt férfi soha nem élt Kaposvárott, a kéz széttárása tehát nem a gyilkosságra utal. „Ennek sajátos értelmezése súlyos és mindmáig megmagyarázhatatlan tévedés” – véli Gyárfás, aki azzal folytatja, hogy a műsorban idézett beszélgetésrészlet 2004. április 20-én hangzott el. 

Két és fél hónappal korábban, február 7-én azonban elhangzott egy másik is. Azt nem idézték, pedig a bírói ítélet elengedhetetlen része volt. 

„Ebben Portik  látszólag engem kérdez, majd válaszol is helyettem: »Szétbasszuk? Erre te mondtad, hogy igen.«” – fogalmaz, majd szerinte 

Gyárfás itt újra idéz a hangfelvételekből.
„Portik: Én mutattam és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétbasszuk? Erre te mondtad, hogy igen. Ne, nem én tettem (?) ilyeneket, most nehogy kitaláld a végén,
Gyárfás: (közbeszól) Én ezt úgy emlékszem, akkor, hogy...”

Ránki Sára azonban ennek akarva, akaratlanul nem szentelt figyelmet – írja Gyárfás és azzal folytatja, hogy az első fokú ítélet azonban fontosnak tartja. A 184. oldalon ez szerepel: „Portik Tamás vádlott azon a sértett megölését jelentő kérdését, hogy a sértettet »szétbasszuk-e« és egy ismeretlen, de ugyancsak a sértett megölését jelentő kézmozdulatát Gyárfás Tamás vádlott megértette és a sértett megölésébe akként egyezett bele, hogy széttárta a kezét és rábólintott.”

Ha ez valóban így történt volna, akkor nem hét év rabságot, hanem minimum a dupláját is megérdemel – állítja Gyárfás és azzal folytatja, hogy Portik kérdésére nem tárta szét a karját. Arra azt kezdte mondani, hogy „én úgy emlékszem…”, de mint annyiszor, Portik ekkor is félbe szakította, arra nem volt kíváncsi, hogy ő mit mond.
És hol van szó bólintásról?! – kérdezi Gyárfás és meg is válaszolja, hogy a hangfelvételeken sehol. 

– fogalmazott, és azt állítja, az ítéletben különböző dologról, különböző időben és helyen elhangzott beszélgetés mondatait gyúrták össze egyetlen párbeszéddé, két részletből lett egy harmadik, ám Ránki ezt elhallgatta, az 1 óra 20 percbe ez nem fért bele.
Azt még az ítélet is rögzíti, hogy ő a Portik által titkon felvett hangszalagokon egyszer sem mondja, hogy bárkit is megbízott volna Fenyő János megölésével. 

Gyárfás szerint Portik Tamás a tárgyaláson színt vallott, csőbe akarta húzni, csapdát akart neki állítani, erre többen is megkérték. És ő mindent meg is tett, hogy kimondassa vele: fél évtizede felkértem, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Hol burkoltan, metaforákkal próbálkozott, hol erőteljesebben egyértelműen sulykolta: ő szívességet tett neki. 

tehetne valamit az érdekében. Tegye ezt meg, mert ő tartozom neki, de mindjárt az első beszélgetéskor közölte vele, neki nincs miért hálásnak lennie. 
Gyárfás azt is kijelenti, hogy miután ő hiába is mondhatta a magáét, egy idő után már elengedte a füle mellett az állítólagos megbízásról szóló sorozatos agitációit. A nyelvi szakértő azon nem gondolkozott el, hogy Portik, egyedi állhatatossággal miért fut neki vagy százszor ugyanannak a kérdésnek. Ha Portiknak valóban a kiszolgáltatottja lett volna, akkor bizonyára tényleg megpróbál valamit tenni az érdekében, ilyen azonban nem történt. 

Az interjúban joggal felmerülhetett volna, hogy Portikot miért nem zavarta el. Az eseti nyelvész elmondta, a hanganyagokat, a rögzített 512 percet többször meghallgatta. Eszerint számára nem új, hogy Portik közölte vele: ha ő ellene tesz, azt még a lánya is megbánja. Jócskán érzékeltette, hogy vele jobb nem szembe kerülni. Újra és újra ismételte, ha ő bemegy a rendőrségre, és ha történetesen az állítaná, hogy ő felkérte a gyilkosságra, akkor ott örömünnepet tartanak. Évekbe kerülhet, amíg kimosakszik.

Egy ideig kelthette Portikban azt a hitet, hogy másképp lesz, de aztán felismerte, hogy nem számíthat rá, írja Gyárfás, és ezt Portik rendre a szemére hányta. Szembeállította Princz Gáborral, a Postabank vezérigazgatójával: 

Gyárfás hozzáteszi, a sugárzás napján felhívta a szerkesztőséget, hogy az eseti nyelvi szakértő által elmondottakra reagálni szeretne. A legkézenfekvőbbel érvelt, úgy gondolta, hogy az ügyvédjének, dr. Zamecsnik Péternek, és az általuk felkért nyelvész professzornak teret adnak. Azt a választ kapta, inkább írjon egy cikket, azt majd a jövő hét elején közlik. 

„Rossz érzés most várni. Annál is inkább, mert akit az én ügyem egyáltalán érdekel, az közvetlenül az eseti nyelvi szakértő nyilatkozata után formál véleményt” – fogalmaz, és azzal folytatja, az interjúban megdöbbentő volt azt hallania, hogy Ránki Sára nyelvész szakértőt rendszeresen névtelen telefonokkal és más félelmet keltő módon zaklatták, mialatt az ügy folyamatban volt. Ezzel a szakértő azt sejteti, a zaklatások hátterében ő állt, az embereket ő bérelte fel, hogy megfélemlítsék. 

„Nem tudom, hogyan lehet védekezni ez ellen a sugalmazás ellen” – zárul Gyárfás levele.

***

Fotó: Balogh Zoltán MTI/MTVA