Íme az okok: ezért várhat súlyos büntetés Magyar Péterre

Közel félmilliárdnyi bírságot szabott ki öt év alatt bennfentes kereskedelem miatt a jegybank.

A Faktum tényellenőrző portál legutóbbi összeállításában körbejárta a bennfentes kereskedelmet mint bűncselekményt. Valamint megvizsgálták, hogy elkövetésekor milyen közérdek sérül, különösen ha egy politikus a gyanúsított vagy elkövető.
Magyar Péter formabontó módon a magyar politikában, telefonon vonta kérdőre a bennfentes kereskedelem gyanúja miatt folyó MNB-vizsgálat keretében neki kérdéseket küldő hölgyet, politikai koncepciós vizsgálatot emlegetve. A jelek szerint a Tisza Párt elnöke méltatlannak érzi, hogy ilyen ügyekben zavarják, miközben a sajtóorgánumok is kevesebbet írnak róla, mint például a szórakozóhelyi dulakodásról (ami egy telefon Dunába dobásával teljesedett be), ami jól tükrözi, hogy „a közvéleményt kevésbé érdeklik a fehérgalléros deliktumok, mint egy vérbő garázdaság” – írta a Faktum tényellenőrző portál.
Egyik legutóbbi elemzésükben körbejárták a bennfentes kereskedelmet, mint bűncselekményt. Megvizsgálták, hogy elkövetésekor milyen közérdek sérült, különösen akkor, ha egy politikus követi el. Továbbá ennek kapcsán bemutatták, hogy a különböző szintű jogalkotók hogyan próbálják felvenni a harcot ez ellen.
Először felidézték, hogy mi is az a bennfentes kereskedelem. „Aki a tőzsdén, vagy más szabályozott piacon nyereséget realizál, általában információra, előrelátásra és elemzésre alapoz. Ám ha valaki belső, nem nyilvános adatokra támaszkodik – például egy politikai döntés tervezett hatásaira, egy vállalati felvásárlás részleteire, vagy egy még nyilvánosságra nem hozott pénzügyi jelentés számaira –, már nem versenyez, hanem visszaél. Ez az, amit a jogrendszer bennfentes kereskedelemként határoz meg, és szigorúan tilt” – írták.
A portál itt megjegyezte, hogy az Európai Unió vonatkozó rendeletei, különösen a piacokkal való visszaélésről szóló rendelet (MAR), valamint a magyar Büntető Törvénykönyv 410. §-a világosan fogalmaz:
aki bennfentes információ birtokában értékpapírokkal kereskedik, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
A jog azonban nem mindenható: az esetek egy része rejtve marad, és csak évekkel később, egy-egy kiszivárgott adat vagy szerencsés nyomozás hatására kerül napvilágra – jegyezték meg.
A Faktum arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor kiderül, hogy valaki rejtett információ birtokában játszott a rendszer ellen, az nemcsak anyagi kárt okoz, hanem demoralizáló hatással is bír:
megerősíti azt a torz képet, miszerint a »nagyok« úgyis mindig nyernek, a szabályok pedig csak a »kicsikre« vonatkoznak.
Márpedig ha egy társadalom igazságérzete megbillen, az hosszú távon nemcsak a piacokat, hanem a közösségi együttélés alapjait is kikezdi”.
A kisbefektetők elbizonytalanodnak, a likviditás csökken, és a tőke oda vándorol, ahol nagyobb biztonságot és átláthatóságot tapasztal. Ez pedig közvetlenül befolyásolja a gazdaság egészséges fejlődését: a hazai vállalatok nehezebben jutnak forráshoz, a beruházások csökkenhetnek, a növekedés pedig lassul.
A Mathias Corvinus Collegium szakértője, Sebestyén Géza egy interjúban öt pontban foglalta össze a bennfentes kereskedelem gazdasági hatásait. Eszerint
ez a típusú jogsértés komoly veszteséget okoz a többi befektetőnek, rontja a befektetői bizalmat, csökkenti a piaci likviditást, torzítja az árképzést és megdrágítja a vállalatok finanszírozását.
Ezek nem elméleti problémák, hanem kézzelfogható károk, melyek különösen azokban a gazdaságokban fájdalmasak, ahol a tőkepiac fejlődése nem évszázados múltra tekint vissza, hanem még formálódóban van. Hazánkra ez különösen igaz: egy stabil, nemzeti érdekre épülő gazdaság alappillére az átlátható tőkepiac. A magyar gazdaság nem engedheti meg magának, hogy a piac tisztaságát aláássák – különösen akkor nem, amikor a külföldi befektetők figyelme is egyre inkább a közép-európai térségre összpontosul – hangsúlyozta a szakértő.
Az elemzést teljes terjedelmében ITT olvashatja.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás
***
Ezt is ajánljuk a témában
Közel félmilliárdnyi bírságot szabott ki öt év alatt bennfentes kereskedelem miatt a jegybank.
***