Dobrev Klára megújulása színjáték

„Csak levették hát a Ferit a sakktábláról. Úgy dobták el, mint egy használt papír zsebkendőt, és nagyon úgy tűnik, senki nem bánkódik utána, még közvetlen környezetében sem. A nekrológok az unásig ismert közhelyeket pufogtatják a tisztességéről, a tehetségéről, de nincs semmi együttérzés, semmi érzelem a kásás állagú búcsúztatókban. Senki nem keresi, pedig senki nem tudja azóta sem, hol van, mit csinál. Egyedül iszik bánatában, vagy inkább verset ír?

A legdurvább a volt feleségének reakciója, aki máris meghirdette, s azonmód az élére is pattant a baloldal megújításának. Aminek – ezek szerint – Feri volt a legnagyobb akadálya. Még el is váltak, hogy hitelesebb legyen Dobrev Klára alakítása, aki új szerepe szerint immár se felesége, se rokona, se ismerőse senkinek.

Ő Dobrev Klára, tessék ezt egyszer és mindenkorra megtanulni. Csak halkan jegyzem meg, én azért még egy névváltoztatással megtoldottam volna a megújulás előtti nagytakarítást, mert így, hogy Feri eltűnt a képről, még sötétebb árnyékokat vet a gyilkos kommunista rendszert a legmagasabb szinteken kiszolgáló rokonság múltja a főnixmadarat alakító öregecskedő volt feleségre, akinek nagyon kell vigyáznia, nehogy csak félig égjen el a most már csak rá zúduló reflektorfényben, mert a mitológia szerint az újjászületéshez tökéletes égés kell. 

Egy félig megújult főnix idétlen szárnycsapkodása pedig inkább szánalmas és röhejes, nem fogja kellőképpen lelkesíteni a baloldalt a végső harc küzdelmeire. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy Dobrev Klára korábban keljen fel, ha át akar verni bárkit is ebben az országban ezzel a megújulásdumával.”

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt