Törvényalkotásban sem tétlenkedtek az elmúlt tizenöt évben a Fidesz-kormányok

Számos jogi kódexet, fontos törvényt újítottak meg az Orbán-kormányok, amely tizenöt évvel ezelőtt vette kezébe az ország irányítását.

Cikkünkben ezeket a változtatásokat vesszük sorra.

Az első és legfontosabb változást a számtalanszor toldozott-foldozott 1989-es ideiglenes alkotmány régen várt megújítása hozta. A tervezet megalkotására 2011 elején hozott létre a Fidesz-KDNP-frakciószövetség egy szövegező bizottságot Szájer József vezetésével, valamint Salamon László és Gulyás Gergely közreműködésével. 

Az új Alaptörvény még abban az évben 2011 április 18-án fogadta el az Országgyűlés, majd 2012 január 1-vel lépett hatályba. 

A hat főfejezetből álló Alaptörvény a Nemzeti Hitvallás című preambulummal kezdődik, amely a magyar államot Szent István király örökségének tekinti. 

Az Alapvetésben rögzítették a Magyarországra vonatkozó legfontosabb tételeket, a Szabadság és felelősség című fejezetben az alapvető jogokat, míg az Állam elnevezésűben az intézményi berendezkedést. Külön fejezetet kapott a Különleges jogrend, majd következnek és Záró és vegyes rendelkezések.

Az új Alaptörvényt az ellenzék nem támogatta, de kívülről is voltak szép számmal bírálói. 

Az áldozatok oldalán

A következő állomás az új Büntető törvénykönyv (Btk.) megalkotása volt, amely szintén egy már követhetetlenül sokszor módosított 1978-as jogszabályt váltott fel.  A törvény kidolgozását 2010 novemberében kezdték meg, az elfogadásra 2012 júniusában került sor.

Az új Btk. súlyosabb büntetéseket helyezett kilátásba a korábbi törvénykönyvnél, 

Ahogy akkor Répássy Róbert igazságügyi államtitkár fogalmazott: az új Btk. hatékony, korszerű és egységes kódex, amely szigorú, "tettarányos" büntetőjogi szemléletet tükröz.

A kódex alapján a büntethetőség alsó korhatára általános szabály szerint nem változott, azonban kivételesen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, rendkívül korlátozottan, de lehetővé vált a büntethetőségi korhatár 14 évről 12 évre csökkentése.

Erősebb lett a gyermekek büntetőjogi védelme, szigorodtak a szabályok a visszaesőkkel, valamint a hivatalos személyek, a közfeladatot ellátó személyek (pl. pedagógusok, mentők, nevelők vagy vallásos szertartást hivatásszerűen végzők) elleni erőszak elkövetőivel szemben.

Az új büntető törvénykönyvvel a jogos védelem Btk.-beli szabályozása jelentős változáson ment keresztül. Mindez az Alaptörvényben is testet öltött: a törvény V. cikke kimondta, hogy "Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához."

A büntetőjogi reform következő lépcsője a Büntetőeljárási törvény (Be.) megújítása volt, amelyben társadalmi elvárásként leginkább a büntetőeljárások hatékonyságának javítása, ezen belül különösen az eljárások elhúzódásának megakadályozása került előtérbe.

A 2017. februárjában az Országgyűlésnek beterjesztett és még abban az évben elfogadott eljárási kódex 2018. július 1-én lépett hatályba. 

A törvény egyik újdonsága az előkészítő eljárás bevezetése, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében.

Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változott és bevezették a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját is.

Egyezség esetén a hatóságokkal együttműködő, tettét beismerő elkövető enyhébb szankcióra, a hatóságok idő- és költségmegtakarításra, a sértett pedig jóvátételre számíthat.

Az új Be. kiemelt szerepet szánt az elsőfokú perekben az előkészítő ülésnek, a tárgyalás érdemi előkészítésének, hogy a perbeli bizonyítás tervezhető legyen.

Amit a törvény nem tilt, azt szabad

Kissé visszaugorva az időben a kormány a büntetőjogi kódex mellett új Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) is alkotott, felváltva az 1959-ös törvényt. 

Az új Ptk.-t 2013. február 11-én fogadta el az Országgyűlés és 2014 március 15-én lépett hatályba.

Répássy Róbert a hatályba lépése előtt elmondta: az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.

A kódex megalkotói szerint az Új Ptk. az egyén autonómiáján alapul, egészére a megengedő szabályozás jellemző, mely szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. 

A személyiségi jogok kapcsán a nem vagyoni kártérítés helyébe a sérelemdíj lépett, de változott az öröklési- dologi- és kötelmi jog  szabályozása is. 

A 2018. január 1-jével hatályba lépett az új polgári perrendtartás (pp) amelynek célja itt is a jogviták ésszerű időn belüli lezárása volt. 

A perrendtartás legfontosabb újítása az osztott perszerkezet bevezetése volt, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztódott: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Célként tűzték ki az is, hogy hatékonyabbá váljon a perorvoslat és nagyobb teret kapjon a polgári peres eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás.

Permanens gyermekvédelem

Végül, de nem utolsó sorban nem lehet megfeledkezni a gyermekek védelmében tett folyamatos jogalkotásról. A 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány kiemelt célnak tekintette az ez irányú jogalkotást.

Már az első évben módosították a zaklatás tényállását és a minősített védelmet kiterjesztették a házastársra, a bejegyzett élettársra, és az élettársra is.
Ugyanezt azt utat követték a büntetőjogi kódexek változásai, kimondva például, hogy a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetői eltilthatóvá válnak minden olyan foglalkozástól amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függnek össze.

Talán a legfontosabb változás ezen a téren a 2021-ben elfogadott úgynevezett pedofil törvény, amely 

és nem lehet feltételesen szabadlábra bocsátani őket.

Közben sorra jöttek létre az Áldozatvédelmi Központok, a kegyelmi botrány után pedig újabb szigorítások jöttek: Alaptörvényben rögzítették, hogy a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetői ne kaphassanak a jövőben kegyelmet.

A folyamatot betetézte a nemrég elfogadott Alaptörvény-módosítás, amely kimondta, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
 

Nyitókép: szavaznak az országgyűlés fideszes képviselői és miniszterei. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)