Tavaly még rendben volt a Pride, most bűn.
A »kormánykeresztény« gőgös, alázat és irgalom híján van: nem lehajol és felemel, hanem eltapos. Nem a megértés, hanem a nyers erő nyelvén beszél. Diktál, fenyeget, büntet, megaláz.
Az »ellenzéki keresztény« nem téged, hanem leginkább magát szereti. Nem adni, hanem kapni akar. Saulus volt – és az is maradt. Nem megért, hanem kioktat, követel, eltaszít.
Jézus magához engedte a kitaszítottakat, ezek a mostani, állítólagos keresztények – mindegy, hogy politikai értelemben melyik oldalon állnak –, meg löknek rajtuk még egyet. Megvetnek mindenkit, aki nem éppen az aktuális ők.
A bezárkózás, a mások megbélyegzése, a harci csapattá szerveződés nem keresztényi magatartás. Ellenkezik Jézus szeretethitével. Nem érti, hogy Pál azzal tette naggyá Jézus követőinek táborát, hogy kinyitotta azt, ami korábban zárt volt.
Kevés dolog tehetett rosszabbat a magyarországi kereszténységnek, mint hogy belebújt ennek az erkölcstelen, hazug politikának a bugyrába. De ez legyen az ő bajuk. Majd elszámolnak lelkiismeretükkel – meg Istenükkel.