Varju László időközi voksoláson aratott győzelme úgy kellett a DK-nak, mint egy falat kenyér, a Momentum közben akciózással próbál a felszínen maradni.
Kaotikus állapotok alakultak ki az ellenzéki térfélen, és Varju László március 23-ai magabiztos győzelme az időközi választáson tovább bonyolította a helyzetet. A Demokratikus Koalíció politikusa arra nyilván nem gondolt a bűncselekmények – választási csalás, garázdaság, súlyos testi sértés – elkövetésekor, hogy később jól jönnek neki és a pártjának, ám végül szerencséjük lett. A múlt év végén született meg a jogerős bírósági ítélet, ezt követően – mielőtt a parlament megfosztotta volna a mandátumától – Varju lemondott a képviselőségről. Annak kapcsán, hogy újra elindulhatott, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a parlamentben, hogy meg fogják változtatni a vonatkozó jogszabályokat.
Varju győzelme szinte borítékolható volt, hiszen Újpest és Angyalföld e részén több az ellenzéki szimpatizáns, mint a kormánypárti – azon hanyag eleganciával túllépett a Demokratikus Koalíció, hogy az alelnökük csak amiatt szerzett 52 százalékot, mert a Tisza Párt nem indult. Gyurcsány Ferencék a győzelmet felhasználva azt hangoztatják: Varju nem bűnös, hanem a hatalom áldozata. Másrészt ez alkalmat teremtett nekik arra is, hogy a közvélemény-kutatókat támadják – hazugsággal, de legalábbis tévedéssel vádolva meg őket –, amelyek az utóbbi időben 3-6 százalékra mérték őket.
Ennél lényegesebb, hogy a Tisza Pártnak is üzentek, mégpedig azt, hogy minden ellenkező véleménnyel szemben a DK igenis erős, és az egyedüli párt, amely képes megszólítani a jelentős számú baloldali érzelmű szavazót, nélküle nem lehet kormányváltás, ezért 2026-ban ebben a választókörzetben is indít jelöltet a párt, mégpedig ismét Varju Lászlót. Ez az eddigieknél is világosabb válasz volt a Tiszának, amely többször leszögezte, hogy szó sem lehet összefogásról, együttműködésről az óellenzék tagjaival, mert egyszerre akar leszámolni az Orbán- és a Gyurcsány-korszakkal.
A többi, még gyengébb ellenzéki párt ennél sokkal visszafogottabb. Néhányan valószínűleg letesznek arról, hogy önállón vegyenek részt a választáson. Úgy tűnik, A Nép Pártján a DK tagozata lett, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Jakab Péter lelkesebben üdvözölte Varju László győzelmét, mint számos DK-s. A Momentum, a Magyar Szocialista Párt, a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt azonban egyelőre azt állítja, hogy gőzerővel készül a 2026-os voksolásra.
A politikai küzdelmeit mostanában füstgyertyával, hídfoglalással, úttorlasszal megvívó Momentum kész lehet a kompromisszumra. Ezt jelzi, hogy az egyik legismertebb politikusa, Hajnal Miklós – aki 2022-ben a Hegyvidéken meglepetésre nagy fölénnyel, csaknem 7 százalékponttal legyőzte a fideszes Fürjes Balázst – bejelentette: visszalép a Tisza Párt elnöke javára. Magyar Péter néhány nappal korábban közölte, hogy ott szeretne elindulni, s azon nyomban felszólította az abban a kerületben lakó Orbán Viktort, álljon ki ellene. A miniszterelnök helyett Magyar Péter ellenfele egykori évtizedes ismerőse-barátja, Steiner Attila lesz, aki azt írta, alig várja, hogy beszéljenek a Tisza Párt elnökének régi ügyeiről. Még pikánsabbá teszi a hegyvidéki helyzetet, hogy a Tisza-elnök által kék Fidesznek nevezett DK az egyik legismertebb figuráját, Gréczy Zsoltot állítja csatasorba, de nem Magyar Péterre indítja rá, ugyanis már korábban döntött erről.
A végelgyengülésben szenvedő, aktivitást alig felmutató MSZP egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy minden körzetben állít jelöltet, a pozícióját azonban jelentősen rontja, hogy korábbi elnöke, a nyilvánosságban most is felettébb aktív Lendvai Ildikó, valamint az egykori honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc – mint közölte, az orrát befogva – 2026-ban Magyar Péterékre szavaz.
A szintén lélegeztetőgépen lévő, a nyilvánosság elől szinte eltűnő Jobbik is szeretne felkerülni a szavazólapokra, de talán még a vezérkarban sem gondolják komolyan, hogy önállóan labdába tudnak rúgni.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenben él és virul: április 12-ére szürke pólós felvonulást hirdetett, amelyen a gyülekezési törvény módosítása ellen tiltakozik. S bár esze ágában sincs közösködni a többi ellenzéki párttal, önmérsékletre korábban is hajlandó volt. Például nem volt főpolgármester-jelöltje, hogy ne rontsa Karácsony Gergely esélyeit, így elképzelhető, hogy a jövő évi parlamenti választáson néhány helyen szándékosan nem indul – másutt pedig azért nem, mert nem tud… Kovács Gergely pártelnök – aki az említett Hegyvidék polgármestere – Facebook-oldalán a maga pikírt módján kijelentette: „amennyiben a helyi kutyapártos közösségek támogatnak, én akkor sem indulok el a budapesti 3-as számú választókerületben az országgyűlési választáson”.
Egyébként ha kialakulna is deklarált vagy hallgatólagos megállapodás az ellenzéki pártok között a visszalépésekről, túlzásba nem vihetik, ha országos listát akarnak állítani, hiszen ahhoz legalább 71 egyéni választókerületben, minimum 14 vármegyében és Budapesten kell egyéni jelöltet indítani. Ha viszont nem tudnak egymással zöld ágra vergődni, és egyéniben több ellenzéki politikus is rajta lesz a szavazólapon, az könnyen azzal járhat, hogy
a Fidesz olyan helyeken is győzhet – elsősorban Budapesten, illetve egyes nagyobb városokban –, ahol kisebb az esélye.
Az is fejtörést okoz az ellenzéki oldalon, hogy a pártjukkal szakító, független vagy azzá váló parlamenti képviselők közül többen is szeretnének újra mandátumhoz jutni. Mások mellett a II. kerületi volt párbeszédes Tordai Bence, az LMP-t botrányos körülmények között elhagyó Csárdi Antal, a nyughatatlan, több pártot megjáró Hadházy Ákos vagy a pécsi Mellár Tamás felettébb aktívan politizál. Magyar Péternek velük is kezdenie kell valamit, mert ha a tiszás jelöltek mellett ők is elindulnak a jövő évi választáson, az szintén megágyazhat a kormánypárt sikerének.
Nagy Attila Tibor politikai elemző
Az újpest–angyalföldi választási győzelem létfontosságú, sőt kötelező volt a Demokratikus Koalíciónak, hiszen Varju László korábban kétszer is tudott győzni Budapest 11-es egyéni választókerületében. Ha most nem sikerült volna felülkerekednie, akkor arról beszélnénk, hogy a DK a végét járja, hiszen ott sem tud győzni, ahol korábban egyértelmű sikert ért el a jelöltje – igaz, 2022-ben ehhez ellenzéki összefogás kellett.
Varju győzelmével a DK a 2026-os országgyűlési választás napjáig képes fenntartani magát a politikai színtéren, tudja igazolni a létjogosultságát. Ráadásul Gyurcsány Ferenc pártelnök még nem vesztette el minden politikai érzékét. Egyrészt azokban a hetekben, amikor a Fidesz ügyesen hozta nehéz helyzetbe Magyar Pétert a Pride és Ukrajna kapcsán – a Tisza elnöke nem mer egyértelműen állást foglalni, tartva a szavazótáborán belüli megosztottságtól –, ő egyértelműen kiállt a Pride megtartása mellett, a gyülekezési jog szigorítása ellen. Ezzel gesztust gyakorolt azoknak a balliberális szavazóknak, akik tavaly többek között a DK-t elhagyva csatlakoztak a Tisza szavazótáborához. Másfelől Gyurcsány is járni kezdte az országot, kis falvakba is betért. Egyértelmű tehát, hogy a DK kísérletet tesz elvesztett szavazói visszacsábítására, és kapóra jön neki, hogy Magyar Péter habozik világosan fogalmazni a balliberális értelmiségnek fontos kérdésekben. Ha stabilan elérné, majd meghaladná az 5 százalékos választói támogatottságot, akkor – tetszik vagy sem – a Tiszának számolnia kell vele. Ha a pártnak sikerül valamelyest visszaerősödnie, akkor különösen néhány fővárosi választókerületben lehet zsarolási potenciálja, ahol érdemi támogatottságot – legalább 5, de inkább 10 százalékot – tud felmutatni.
A szervezet sorsa azonban alapvetően már mások kezében van. Egyfelől a Fidesznek pillanatnyilag érdeke a DK visszaerősödése, de csak úgy, hogy ne érje el az 5 százalékot. A kormányoldalnak megéri a hozzá közel álló sajtóban jobban futtatnia a DK-t, mert addig sem Magyar Péter pártja van előtérben.
Másfelől viszont fontos az is, hogy a következő országgyűlési választás tétje az Orbán Viktor vagy Magyar Péter kérdésre egyszerűsödik-e le. Ha igen, akkor a DK egyedül nem tud bejutni a parlamentbe, mert a kormányváltás nagy ügye eltántoríthatja a szavazói egy részét, és átmennek a Tiszához. Persze ehhez az is kell, hogy a Tisza szavazói reális esélyként lássák a kormányváltást, és az Orbán miniszterelnöki leváltása iránti vágy minden más szempontot felülírjon. A kormányváltáshoz viszont Magyar Péternek higgadtabb, nyugodtabb, megfontolt vezető képét kellene mutatnia és kevesebbet hibáznia.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője
Március 23-án a Demokratikus Koalíció magabiztosan megnyert egy egyéni körzetet az időközi választáson, a Momentum pedig felkarolta a Pride témáját, és tüntetéseket szervez Hadházy Ákossal közösen. Ez Magyar Péternek több szempontból is kellemetlen: a politikai napirend nem róla szól, emellett mivel éledezik a baloldal, 2026-ban vagy össze kell fognia a régi ellenzéki szereplőkkel, vagy az ellenzéki győzelmet kockáztatja több budapesti körzetben. Az újpest–angyalföldi választókerület baloldali fellegvár, a 2022-es választáson is 50 százalékkal nyert a DK-s jelölt, ám a mostani győzelemnek fontos üzenete van az ellenzék számára. Ez az időközi a DK-nak az életben maradást jelentette, illetve arról szólt, hogy 2026-ban el tud indulni önállóan – ezt Gyurcsány Ferenc a megméretés estéjén meg is erősítette, és világossá tette, hogy a jövő évi voksoláson az újpest–angyalföldi körzetben a most győztes Varju László lesz a jelöltjük.
A liberális Republikon Intézet friss közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki szavazók azt várják el, hogy Magyar Péter egyeztessen és tárgyaljon a 2026-os indulás ügyében a többi ellenzéki párttal, még a Tisza szavazóinak a 44 százaléka is ezt az álláspontot képviseli. Ugyancsak rossz hír Magyarnak, hogy a tiszásokon kívüli ellenzéki szavazók azt mondják, az új politikusok helyett inkább olyan ember képviselje őket a parlamentben, aki régóta foglalkozik politikával, tehát tapasztalt. Ezek az adatok is erősítik a DK pozícióját.
Mindez a következő egy évben a már jól ismert összefogásvitába tolja majd a folyamatokat az ellenzéki térfélen. A fókuszba főként a budapesti választókörzetek kerülnek majd, hiszen a DK-nak ott erős jelöltjei vannak. A Momentum életjeleket mutat: demonstrációkat tart, és láthatóan szimpátiát váltott ki a liberális szavazók körében a Pride melletti kiállása.
Magyar Péter mindent bevet ez ellen. A Medián múlt heti közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy minden szempontból ő a legnépszerűbb politikus, a DK pedig 5 százalék alatt áll. Ezeknek a manipulatív kutatásoknak a célja nem is a Fidesz támadása, hanem az, hogy a Tiszán kívüli ellenzéket tegye értelmetlenné, azt üzenve, nem érdemes másra szavazniuk az ellenzéki választóknak. Azt, hogy a felmérések Magyar Péter megrendelésére készülnek, jól jelzi, hogy a Tisza vezetője nyilvános fórumokon már egy nappal a Medián számainak publikálása előtt hivatkozott a kutatási adatokra.
A Momentum napokig uralni tudta a politikai közbeszédet, s fontos, hogy a megmozdulásokhoz Hadházy Ákos is csatlakozott, aki Magyar Péter után a második legkedveltebb politikus az ellenzéki közeg kemény magjában. Ez a két dolog egyértelműen nem kedvez a Tisza Párt elnökének, aki sem a Pride, sem Ukrajna ügyében nem tud világos álláspontot képviselni, hiszen a szavazótábora megosztott ezekben a kérdésekben. Emellett az sem előnyös a Tiszának, hogy a Momentum a tüntetésekkel elviszi róla a fókuszt, emellett le is tud csípni néhány százalékot a fővárosi ellenzéki szavazótáborból.
Nyitókép: Mandiner-grafika
Átalakítaná az általános forgalmi adó, az ÁFA rendszerét a Tisza Párt, a luxusnak vagy egészségtelennek nyilvánított termékek áfáját viszont 5 százalékkal emelnék. Így például az alkohol- és dohánytermékek, illetve az 1600 köbcenti feletti autók ÁFA kulcsa is emelkedne.
Hont András újságíró gyilkos iróniával üzent Magyar Péternek.
Több európai országban hatályon kívül kellett helyezni a vagyonadóról szóló törvényt, mert tönkre vágta az államháztartást.
Nem várt támogatás.
Európa egyszerre küzd Brüsszel nyomásával, a kezelhetetlen terrorkockázatokkal és a túlterhelt szolgálatokkal. Közben a politikai térben Orbán Viktor tovább erősödik, a Tisza bizonytalanságba csúszik.
Az utóbbi időszak finoman szólva nem a Tisza sikereiről szólt. Az Európai Parlament balos vezetésének pedig aligha végtelen a türelme a Tisza-vezér felé.
David Ignatius neves amerikai külpolitikai újságíró számolt be részletesen a béketerv pontjairól.
A brüsszeli elit dühöng, Trump viszont csak a nyilvánvalót mondta ki.
