Elképesztő számok: a Faktum utánajárt a kormány legfőbb ígéretének

Sikerült-e teljesítenie a kormánynak a foglalkoztatási célkitűzéseit? – ennek járt utána legújabb elemzésében a Faktum, emlékeztetve arra, hogy a munkaalapú társadalom megteremtése 2010 óta a magyar kormány egyik legfontosabb gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzése.

2010-ben a Fidesz–KDNP szövetség választási győzelme után Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaság- és társadalompolitika új alapvetéseként hirdette meg a munkaalapú társadalom eszményét. Az állami politika fókuszába pedig a foglalkoztatás bővítése került.

Elemzésében a Faktum arra is felhívta a figyelmet, hogy a szocialista kormányok retorikájában gyakran megjelent a társadalmi igazságosság, a gyakorlatban azonban a munkát nem ösztönözték, 

Ezzel szemben a Fidesz-kormány a munka alapú társadalom koncepcióját tette meg gazdaságpolitikai alapelvvé.

A kormány bevezette az egykulcsos adórendszert, amely filozófiájában is a teljesítményt, azaz a munkavégzést helyezi előtérbe. Ezzel párhuzamosan a családi adókedvezmények rendszere is megerősödött, szintén a munkavégző és gyermeket vállaló polgárokat támogatva. Ma Magyarországon az adórendszer és a fiskális politika alapját a családtámogatások rendszere és a munkaalapú társadalom jelentik – írják.

A folyamat ugyanakkor nem ment egyik napról a másikra, és nem is volt egyenletes minden térségben. Mégis, egyre világosabb, hogy a munkakultúra újraépítésének van társadalmi mélysége is. 

Éppen ezért nem véletlen, hogy a legalacsonyabb jövedelmű csoportok reálbérei nőttek a legnagyobb arányban – mutat rá az elemzés. 

A teljes munkaidőben dolgozók körében 2010 és 2023 között a legalsó kvintilishez tartozók bruttó reálkeresete több mint 80 százalékkal emelkedett, míg a legfelső jövedelmi ötödben ez a növekedés „csupán” 48,7 százalék volt.

A bérek emelése, a közfoglalkoztatásból való kilépés, az adócsökkentések és a munkához kötött támogatások együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy az alacsony keresetűek helyzete tartósan javulni kezdjen.

A foglalkoztatottak számának hosszútávú trendje alapján egyértelműen megállapítható, hogy 2010 óta jelentős javulás következett be a magyar munkaerőpiacon. Míg 2010-ben a 15–74 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma 3,82 millió fő volt, addig ez a szám 2023-ra 4,72 millió főre emelkedett. 

Ez az előrelépés a foglalkoztatási ráta szintjén is látványos: a 2010-es 54,9%-os rátát követően 2023-ra 74,7%-ra nőtt az arány, ami több mint 19 százalékpontos javulás. A trendet még a COVID–19 járvány és annak gazdasági hatásai sem törték meg tartósan.

Az elemzés szerint a 2025. februári adat (4,682 millió fő) ugyan kissé elmarad a 2023-as csúcstól, de továbbra is messze meghaladja a 2010-es szintet, és stabilizált magas foglalkoztatottságot jelez. Ez az emelkedés nemcsak mennyiségi, hanem szerkezeti fordulatot is tükröz a munkaerőpiacon. 

Ezzel párhuzamosan a kormány célja, hogy növelje a munkaerőpiaci aktivitást is: a 15–64 éves korosztály esetében a jelenlegi 78%-os arányt 85%-ra szeretnék emelni. Ehhez új, célzott munkaerőpiaci program készült, amely a gazdasági tartalékokat mozgósítja – különösen a kevésbé aktív társadalmi és földrajzi csoportok bevonásával – írja cikkében a Faktum. 

Nyitókép: Dolgozók az Autóflex-Knott Kft. kecskeméti üzemében. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)