„A történelmi regényírásnak, szerintem, a legszebb része az anyaggyűjtés” – vallja Bán Mór író.
Az InfoRádiónak adott interjút Bán Mór, aki annak a történelmi regényfolyamnak a szerzője, amelyből a Hunyadi Jánosról szóló tízrészes sikersorozatot forgatták.
Bán az interjúban elárulta: „amikor elhatároztam, hogy a Hunyadiak koráról megpróbálok írni egy regénysorozatot, tehát eleve egy hosszabb sorozatban gondolkodtunk, nyilvánvaló volt, hogy ez mélyebb felkészülést indokol.
Egy évet szántam arra, hogy utánaolvassak a történelmi eseményeknek, a karaktereknek, de ebből tíz év lett. Tíz évig csak az anyagot gyűjtöttem, és még egyetlen sort nem tudtam leírni.”
Ezt is ajánljuk a témában
Hunyadi előszeretettel keresett kifogásokat, ha elvesztett egy csatát, a Cillei-családnak pedig nagy pechje, hogy mindenki rosszat írt róluk – tudtuk meg a téma szakértőjétől.
Az író hozzátette: „Azóta is folyamatos a kutatás, most már lassan negyed évszázada az életem része, hogy ezt a korszakot kutatom, próbálok minden részletnek utánanézni. A történelmi regényírásnak, szerintem, a legszebb része az anyaggyűjtés, hiszen akkor van értelme, ha az embert érdeklik ezek a részletek. El is lehet veszni a részletekben, ezért nagyon komoly rendszerezésre van szükség, hogy hogyan lehet ebből regényes regényt megírni, ami nem veszik el a millió adatban, az évszámokban, az olyan részletekben, ami nem segíti az olvasást”.
Bán Mór azt is elmondta, „Igazán ott jön a neheze a feladatnak, hogy mindebből hogyan lehet olyan regénysorozatot megírni, amelynél az olvasó, reményeim szerint, nem veszi észre azt, hogy mennyi minden van belepakolva”.
A teljes interjút itt tekintheti meg:
Nyitókép: Nemzeti Filmintézet
Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
Az olvasói figyelem képes arra, hogy a sorok között értékes igazságokra leljen, és hogy a kincset érő gondolatok alapján kitüntetett helyet adjon egy-egy könyvnek és szerzőnek; ezt szolgálja a Libri irodalmi díj.
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
„A történelmi regény feladata az, hogy megszerettesse a történelmet” – hangsúlyozta Nyíregyházán egy előadáson Bán Mór.
Tavaly óta nem zsűri, hanem kizárólag az olvasók döntenek a Libri irodalmi díjakról, vagyis azé a kitüntetés, akinek az előző évben a legtöbb példányszámban kelt el a könyve. A több kategóriában kiosztott elismerés azt mutatja, hogy a családtörténetek, a transzgenerációs traumák, Borbás Marcsi és Korda György még mindig nem mentek ki a divatból.
Tolnai Ottó költő, valamint Csukás István író és Sajdik Ferenc grafikusművész munkásságát emlék- és életműdíjakkal méltányolták.
A kínai fogyasztók körében hatalmas lojalitás épült ki a hazai márkák iránt, például mióta a Huaweit amerikai szankciók sújtják, sok vásárló hazafias gesztusként a cég termékeit választotta az Apple helyett. A „Made in China” immár a megbízhatóság és az innováció szinonimájává vált a hazai piacon, amit mutat az is, hogy a kínai televízió- és háztartásigép-márkák, a Haier, a Hisense, a Midea és társaik az eladásokat tekintve belföldön rég megelőzték az egykori nyugati kedvenceket.
Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?
