Párizsból jelentik: nincs megállás – Marine Le Pennel is egyeztetett Orbán Viktor

A következő állomás a brüsszeli rendkívüli EU-csúcs lesz.

Hogyan változik a külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó szabályozás? Milyen szigorítás várható a kábítószer elleni küzdelem frontján? Mi lesz a Pride sorsa? Ezekről is kérdeztük Kocsis Mátét, a Fidesz frakcióvezetőjét.
1981-ben született Budapesten. 2006 és 2009 között a főváros VIII. kerületének alpolgármestere, 2009 és 2018 között polgármestere volt. 2011-től a Fidesz budapesti alelnöke, 2015-től 2019-ig elnöke. 2012 és 2016 között pártja kommunikációs ügyeit irányította. A 2010–2014-es ciklusban kerületvezetői munkája mellett országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese volt. 2018-tól frakcióvezetőként tevékenykedik. Nős, három gyermek édesapja.
Az utóbbi évtizedben számos törvény és korlátozás érintette a magyar belpolitikába beavatkozó, külföldről pénzelt szervezeteket, emiatt viták is voltak Brüsszellel. Mivel tudunk ma többet, amiért kormánybiztost kell küldeni ennek kapcsán a tengerentúlra?
Az Egyesült Államokban az akták nyilvánosságra hozatala nyomán kitört az utóbbi évtizedek legnagyobb politikai korrupciós botránya. A Trump-kormányzat lebuktatta a hálózatot, fény derült arra, hogy az amerikai adófizetők dollármilliárdjaiból befolyásolták egyes országok belpolitikáját, terjesztve a szélsőségesen liberális woke ideológiát. Az ügynek van egy magyarországi lába is. Kétségtelen: a jelenségről nagyjából mindenki értesült már, aki a közéletben jártas, láthattuk, tudtuk, hogy nemcsak politikai vagy ideológiai, hanem gazdasági érdekből is ténykednek mifelénk külföldi támogatottságú szerveződések és személyek. Azt is lehet látni, mely médiafelületek állnak be azonnal egy olyan irányvonal mögé, amely Brüsszelből érkezik, s amelyet a magyar emberek többsége amúgy ellenez. Ez ráadásul olyan propaganda, amely nem tűri az ellenvéleményt.
Például?
Amikor tíz évvel ezelőtt a kormány elkötelezte magát az illegális bevándorlás elutasítása mellett, hamar szemben találta magát az európai elittel és az uniós intézményekkel. Itthon pedig a külföldről finanszírozott újságok arról cikkeztek, hogy a brüsszeli álláspont a helyes, a magyar társadalom nagy része által osztott álláspont pedig embertelen.
Az olyanokra gondol, mint a 444 Az a baj, hogy továbbmennek című cikke?
Igen. Mindig van médianyomás a kormányon olyan ügyekben, amelyekben vita áll fenn az Európai Bizottsággal vagy másokkal. Szintén szembetűnő, hogy a külföldről pénzelt szervezetek úgynevezett jelentései miatt szokták rendre elítélni és büntetni Magyarországot, illetve akár álhírek terjesztése nyomán tüntetéseket generálni.
A nagyhatalmak részéről egyébként ez egy régóta alkalmazott, kiforrott módszer: sok pénzzel beavatkozni egy ország belügyeibe, felbolygatni a társadalmi viszonyokat, akár megbuktatni a demokratikusan megválasztott kormányt.
Ott van például Grúzia, ahol nemrég nem az a párt nyert választást, amelyet a nyugati baloldal szeretett volna, most, a USAID-lista közzététele után pedig kiderült, hogy huszonötmillió dollárt küldtek Amerikából oda az elektromos közlekedés népszerűsítésére. Ez az ürügy nyilván bullshit, valójában médiát finanszíroztak és tüntetéseket szerveztek az ország felforgatására. Ennek a nemzetközi politikai és médiakorrupciós hálózatnak a magyarországi táskás emberét pedig úgy hívták, hogy David Pressman. Vagyis amit eddig sejtettünk, azt már tudjuk is, itt az ideje, hogy feltárjuk a részleteket.