„Nem is keveset…” – írta bejegyzésében a miniszterelnök politikai igazgatója.
„Brüsszel rohamtempóban vinné be Ukrajnát az EU-ba – és a számlát velünk fizettetnék ki. Nem is keveset…” – írta a Facebookon Orbán Balázs, aki bejegyzésében a Magyar Külügyi Intézet friss elemzésére hívta fel követői figyelmét. Az elemzés azt vizsgálja, milyen következményei lehetnek Ukrajna EU-csatlakozásának. A főbb megállapításokat az alábbi pontokban foglalta össze a miniszterelnök politikai igazgatója:
- 2500 milliárd euró – ennyibe kerülhet az EU-nak, beleértve az újjáépítést, a védelmet, a biztonsági intézkedéseket, a gazdasági támogatást és az államadósság kamatfizetését. Ez az EU jelenlegi költségvetésének közel 13-szorosa.
- Minden magyar adófizetőnek közel 4 millió forintjába kerülne.
- A magyar mezőgazdaság évente 672 milliárd forintos veszteséget szenvedhetne el a Közös Agrárpolitika forrásainak átcsoportosítása miatt, ami egy gazdálkodóra akár 3,2 millió forintos terhet is róhat.
Orbán Balázs szerint azonban nem csak pénzről van szó: „Ukrajna csatlakozása felboríthatja az EU egyébként is instabil belső egyensúlyát, növelheti a biztonsági kockázatokat és az illegális migrációt. Nyilvánvaló, hogy Brüsszelben mindezt nem gondoltak át. Eddig az volt a kérdés, hogy meghalunk-e Ukrajnáért, most már az, hogy belerokkanunk-e Ukrajna csatlakozásába. Nem hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek! A magyar emberek véleménynyilvánító szavazáson mondhatják el, mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról” – zárta bejegyzését a politikus.
Nyitókép: Facebook
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A másik út viszont politikailag kockázatosabb.
A bukaresti vezetésnek több tucat reformot kell teljesítenie a nyárig, miközben a parlamenti többség is megingott.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint végre az orosz ortodox egyház képviselői ellen is hozhatnak büntetőintézkedéseket.
Többé nem tudják kire fogni a blokk megosztottságát.
Nemzetközi gazdasági szereplők és hazai elemzők is beszéltek arról, mit várnak a megalakuló Tisza-kormánytól. A konszolidáció rendre megjelenik a kommunikációban, ám a kampányban a jóléti intézkedések fenntartását, sőt kibővítését is megígérte a Tisza. Kérdés, mi marad a vállalásokból.
Amerikában már Európa háborújaként tekintenek az orosz-ukrán konfliktusra.
Bevallom, teljesen elképedtem ennek a hírnek a hallatán.
Az ukrán elnök szankciók bevezetését helyezte kilátásba.
