Az adómentesség nem az abból kimaradók büntetése

„Évértékelő beszédében Orbán Viktor újabb adókedvezményeket jelentett be, és ahogy az nálunk lenni szokott, sokan máris támadták ezeket. Aki maga nem érintett valamelyik intézkedésben, fanyalogva konstatálta a másokra váró előnyöket.

Közösségi médiában és munkahelyi beszélgetésekben azon lamentálnak, mit kezdjen a két-három gyermekes anyák adómentességével, aki nem anya, a nyugdíjasok áfa-visszatérítésével, aki nem nyugdíjas. Természetesen mindenkinek más az élethelyzete, eltérőek az igényei és elvárásai. Annyiféle párt mégsem lehet, ahányféle ember, egy közösség – nemzet – éppen attól tartozik össze, hogy felismeri az érdekeit.

De nem azt mondom, hogy boldoguljon mindenki, ahogy tud, hanem örülök a lehetőségeknek, mert a kormány értékrendje találkozik az enyémmel. És valószínűleg sokakéval, ezért nyeri rendre a választásokat.

A belátás pedig szerencsés és olykor elkerülhetetlen adottság. Attól, hogy soha nem iszom bort, még fontosnak tartom a hazai borászat sikereit, mert gazdasági haszna az ország javára válik.

Mindenkinek megvannak a maga szempontjai, de káoszhoz és örök veszekedésekhez vezetne, ha érvényesíteni próbálná. Pont ez az önzés teszi tönkre a társadalmat, egymás ellen hergel nőt és férfit, gyermekest és gyermektelent, nyugdíjast és aktívat, fiatalt és öreget stb. (Állítólag, amikor a reformkorban az országgyűlés határozott a Lánchíd felépítéséről, az egyik idős főúr azzal az érvvel szavazott ellene, hogy ő már meglehetősen öreg, és minek neki a híd arra a kis időre.)”

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán