A legutóbbi Karácsony-féle parkfejlesztés is „jól” sült el – fél évtized alatt sem lett kész.
A Mandiner élő elemző műsorában Kőrösi Koppány, fejlesztéspolitikai szakértő, Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője és Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese beszélgetett a Rákosrendezőre tervezett – ám meg nem valósuló – beruházásról. Kacsoh Dániel bevezetőjében felidézte, hogy Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc, Vitézy Dávid és Magyar Péter közös döntéssel akadályozták meg a kormány által tervezett ingatlanfejlesztést, kihasználva a főváros elővásárlási jogát.
Ezt is ajánljuk a témában
Hétfő este hattól élő adásban Kőrösi Koppány, fejlesztéspolitikai szakértő, Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője és Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese beszélget.
A budapesti várospolitika egyik legvitatottabb kérdésévé vált a Rákosrendező területére tervezett ingatlanfejlesztés, amelyet az úgynevezett „Grand Budapest” projekt néven ismerhettünk meg. A beruházás kapcsán a főváros vezetése és a kormányzat között éles vita bontakozott ki, amelyben az ellenzéki és kormánypárti politikai erők különböző érdekek mentén ütköztek meg.
A beszélgetés során Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője úgy fogalmazott:
A főváros most is arra játszott, hogy mit miért ne csináljunk. Mi lenne, ha ezt az energiát abba fektetnék, hogy hogyan csináljunk valamit végig?”
Az álláspontja szerint a budapesti vezetés inkább gátolja a fejlesztéseket, minthogy elősegítse azok megvalósítását.
A projekt támogatói szerint a beruházás jelentős magántőkét és állami hozzájárulást hozott volna, amely elősegíthette volna a barnamezős területek revitalizálását. Kőrösi Koppány fejlesztéspolitikai szakértő kifejtette, hogy
a barnamezős fejlesztések mindig komoly környezeti és pénzügyi kihívásokkal járnak:
„Ezeknek a területeknek az óriási előnye, hogy van egy beépíthető telek a városon belül. Viszont a hátrányuk, hogy rendkívül drága a környezeti kármentesítés, amely az építkezések elengedhetetlen előfeltétele.”
A projekt egyik fő kritikája az volt, hogy a tervezett felhőkarcolók elcsúfították volna Budapest látképét. „Azt mondták, hogy 500 méter magas felhőkarcolók rondítottak volna bele a Hősök tere látképébe” – mondta Pindroch Tamás. Ugyanakkor a fejlesztési dokumentumok szerint a végső tervek még nem voltak rögzítve, így az épületek végleges formája sem volt tisztázott.
Politikai szempontból a beruházás visszautasítása különös fordulatot hozott, hiszen Karácsony Gergely és a Tiszapárt vezetője, Magyar Péter is támogatta az elővásárlási jog gyakorlását, amellyel a főváros megszerezhette a területet. Ez azonban komoly anyagi és szervezési kötelezettségeket ró a városra.
A főváros olyan pénzügyi kockázatot vállalt, amelyre jelenleg nincs meg a megfelelő forrás”
– mondta Kőrösi Koppány, rámutatva, hogy az előzetesen kalkulált összeg nem fedezi a szükséges kármentesítési és fejlesztési munkálatokat.
Pindroch Tamás politikai szempontból is kritikusnak tartotta a döntést: „Ez nem egy új politikai minőség. Magyar Péter láthatóan beállt ugyanabba a sorba, ahol Gyurcsányék állnak.” Az elemző szerint az ügy azt is bizonyítja, hogy a fővárosi vezetés továbbra is inkább akadályokat gördít a kormány tervei elé, mintsem együttműködne velük Budapest fejlesztésében.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy Karácsony Gergely előző ciklusában nem volt képes jelentős városfejlesztési projektek sikeres lebonyolítására.
Láttunk már egy parkfejlesztést, amit Karácsony Gergely megvalósított... a Városháza parkot – jegyezte meg ironikusan Kőrösi Koppány,
hiszen a több, mint egy évtizede beígért park máig nem valósult meg.
Összességében a Rákosrendező ügye egy újabb példája annak, hogyan ütközik a budapesti városvezetés és a kormány politikai és gazdasági érdeke. Bár a főváros hivatalosan magához vonta a projekt irányítását, a pénzügyi és szervezési nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a megvalósíthatósággal kapcsolatban. „Mostantól Rákosrendezőn lehet majd megtekinteni, milyen az, ha nem a Fidesz kormányoz” – idézte Kohán Mátyás publicisztikáját a beszélgetés végén Kacsoh Dániel.
Ezt is ajánljuk a témában
Érdemes lesz rendszeres időközönként kilátogatni! Kohán Mátyás írása.
Nyitókép: Mandiner-grafika
Egy év alatt sok víz lefolyt a Dunán: megismerhettük közelebbről Magyar Pétert, a korábbi diplomatát, aki 14 esztendőnyi „dőzsölés” után hirtelen ellenzéki aktorrá vált. Bokor Gábor írása.
Menczer határátlépés volt, de G. Fodor Gábor szerint ez is lelki kérdés, meg kellett mutatni, hogy nem hagyjuk ezt a bunkó stílust.
Az informátorom rengeteg történetet mesélt arról, hogy Kéri Lászlóék miként húzzák le pénzzel a sokszor jóhiszemű Tisza szigeteseket, akik azért hívják meg őket, hogy irányt mutassanak a politika és a gazdaság útvesztőjében.
Fenntartható a magyar nyugdíjrendszer, hiába állítja az ellenkezőjét Brüsszel és a baloldal.
Napokon belül kézhez kapják az idősek a 13. havi nyugdíjat.
De legyen a woke bármily szörnyképződmény, annak nem alternatívája a lokális maffiák, vajdák és döbrögik pöffeszkedő „szuverenista” autokráciája.
„LMBTQ-operát” a jövőben nem támogatnak amerikai közpénzből.
Orbán Viktor fogadja hivatalában Alice Weidelt, a legnépszerűbb párt vezetőjét; s igencsak van miért félnie a német baloldalnak.
