Barátból ellenség: minden, amit a Facebook tényellenőrzésének felemelkedéséről és bukásáról tudni kell
![](https://cdn.mandiner.hu/2025/02/QWoS_zfHnFcRmxDXrZaOzSTib9TIFIJszTw-3uUXt0g/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2JkMWZjYmRjNWNjZTRiODY5NTQ5YWE0MTM1NzUyYmM2.jpg)
A liberális véleményklíma immár nem szövetségesnek, hanem ellenségnek tekinti a tényellenőrzést megszüntető Facebookot és más techcégeket.
![](https://cdn.mandiner.hu/2025/02/QWoS_zfHnFcRmxDXrZaOzSTib9TIFIJszTw-3uUXt0g/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2JkMWZjYmRjNWNjZTRiODY5NTQ5YWE0MTM1NzUyYmM2.jpg)
Nem azok voltak a tényellenőrök a Facebookon, akiknek lenniük kellett volna, és minden jel szerint diszkriminálta a platform a konzervatív hangokat Szűts Zoltán médiakutató, egyetemi docens szerint.
Mint ismert: megszüntette a 2016-ban bevezetett tényellenőrzést a Facebook a platformon. A fordulatot liberális felháborodás követte.
A liberálisok kétségbe vonták, hogy a Facebook az előző években megnehezítette a konzervatív álláspontok megjelenítését, illetve hogy ilyen álláspontokat cenzúrázott volna a platform.
Pedig kifejezetten politikai okokból letekerték a Mandiner oldalának elérését is, ahogy megsínylette mindezt a Pesti Srácok, Bayer Zsolt, Bohár Dániel és Deák Dániel oldala is.
Ezeket az eseteket cikksorozatunk következő részében elevenítjük fel.
Arról, hogy a magyar liberális média máris nekiment Mark Zuckerbergnek, itt írtunk, ismertetve egy egykori Facebook-moderátor visszaemlékezéseit is arról, hogy milyen politikai szempontok vegyültek a moderálásba. Ugyanitt írtunk a tényellenőrzés tudósok által feltárt problémáiról is és arról, kik csinálták a Facebookon a tényellenőrzést Amerikában. A tényellenőrzést egyelőre csak Amerikában szüntette be a platform, a moderálást pedig sehol.
Megkerestük viszont Szűts Zoltán médiakutatót és egyetemi tanárt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatóját, hogy megkérdezzük, szerinte beszélhetünk-e arról, hogy diszkriminálta a jobboldali véleményeket a Facebook.
„Magyar szemszögből közelíteném meg a kérdést. Magyarországon van egy szakmai közösség, médiakutatókból áll, akik a világháló megjelenése óta vizsgálják ezt, és én azt gondoltam korábban, hogy közülük fognak kikerülni azok, akik tényellenőrzéssel foglalkoznak. Ha magát a szót vesszük, hogy tény, akkor látszik, hogy ide nyomozni képes kutatókra van szükség. Ez volt a reményem” – mondja a Mandinernek Szűts Zoltán.
Így folytatja: szerinte
„végül egy teljesen átláthatatlan folyamat volt az, aminek eredményeként tényellenőröket választottak ki.
Minden közösségimédia-platform egy olyan vállalat, ami saját kis birodalmat, homokozót hoz létre, mint egy miniállam, amiben ő hozza a szabályokat. A Facebooknak egy időben saját bírósága volt. A belső ellenőrzőfolyamat persze fontos lenne. Nagy csalódás volt viszont, hogy ez nem átlátható folyamat volt. Nem látunk bele az algoritmusba, hogy kiket erősít fel és teker le, de
úgy tűnt kívülről, mintha a konzervatív hangokat jobban letekerte volna.”
Szűts szerint mindez persze lehet, hogy egy hosszú hagyomány folytatása, hogy itthon mindig a baloldali hangok voltak erősebbek a médiában, és lehet, hogy ez kúszott át a közösségi médiába is. Nem csak a tényellenőrzést látja problémaként, hanem azt is, hogy a baloldal erősebb véleményformálásra képes, még négy ciklusnyi jobboldali kormányzás után is. Ebben szerinte a jobboldalnak komoly feladata van.
„Összemosódást érzek. Egyrészt van egy általános elégedetlenség a közösségi médiával kapcsolatban, miszerint a butaság jobban terjed. Másrészt a baloldal pedig azt mondja, hogy a jobboldali-konzervatív vélemények butaságok, és ezeket korlátozni kell, azaz a kettő egybecsúszik” – folytatja a médiakutató.
Szűts ugyanakkor figyelmeztet: a butaság valóban jobban terjed, de a baloldali moderátorok, tényellenőrök és megmondóemberek ezt rendszerint a jobboldalhoz kötik. Ugyanakkor ő ebben nem elsősorban a Facebookot, mint céget magát hibáztatná, hanem inkább
a Facebook baloldali megszállásáról beszélne.
Mindez pedig szerinte egy régebbi és tágabb probléma része: hogy az egész közéleti véleménymonopóliumot átengedték Amerikában a baloldalnak már régen. A konzervatív értékrend szigorúbb, nyilván nehezebben terjed ez az értékrend a közösségi médiában, ahol mindenki azt hirdeti, hogy valósítsd meg önmagad – zárja szavait a kutató.
Ezt is ajánljuk a témában
A liberális véleményklíma immár nem szövetségesnek, hanem ellenségnek tekinti a tényellenőrzést megszüntető Facebookot és más techcégeket.
Nyitókép: Drew ANGERER / AFP