Bródy János is felszállt a „Bindzsisztán vonatra” és saját dalával üzent a miniszterelnöknek
„Most mondj le róla, amíg lehet, amíg a szégyened elrejtheted” – és ez csak az első két sor.
A kormányfő a Lámfalussy Konferencián hangsúlyozta, „csak az az ország tud majd stabilan növekedni a jövőben, amely erős középosztállyal rendelkezik”.
Beszédének felütésében úgy fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy Konferencián a magyar nyelvről, mint „a magyar nemzet titkos fegyveréről”. Kijelentette: „A magyarok valóban úgy gondolják, hogy többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak tőle”.
A kormányfő közölte, hogy kevés jó dolog van a háborúban, de Illy Károly világhírnevet szerzett kávés cége is ennek köszönhető. Mivel Illyt az olaszok ejtették hadifogságba az első világháború idején, így ragadt kint a mediterrán országban.
Orbán felidézte: 2014-ben állt először ennek a konferenciának a színpadján, és mikor készült a mostanira, elolvasta az akkori beszédét. Kiemelte:
már akkor megvoltak azok a figyelmeztetések, melyek ma is aktuálisak.
Ugyanis már 2017-ben a világ változásairól beszélt, de ebben akkor sokan kételkedtek – folytatta. „De '17 óta a világ annyira megváltozott, hogy alig lehet ráismerni” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Orbán Viktor megjegyezte, hogy ez már a sorban a tizedik Lámfalussy Konferencia, majd arra tért ki, hogy „minden mandátum véget ér egyszer, a jegybankelnöki is. Ezért ma hallottuk utoljára jegybanki elnökként köszönteni Matolcsy Györgyöt”. Úgy fogalmazott, hogy „ez nem a történet vége,
és biztos benne, Matolcsy György meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásnak.
Majd azzal folytatta, hogy: „Köszönettel tartozunk neki az elmúlt 10 évért. Matolcsy György korszakos gazdaságpolitikus, korszakos jegybankelnök!”. Munkásságát Széll Kálmánéhoz hasonlította.
A kormányfő Matolcsy mellett méltatta Lámfalussy Sándort, a konferencia névadóját is. Mint elhangzott, a szakértőnek kulcsszerepe volt a közép-európai országok uniós csatlakozásában, 1999 és 2002 között a miniszterelnök tanácsadója volt.
„Lámfalussy mindenki másnál jobban ismerte az euró működését, és látta benne a lehetséges működési hibákat is” – idézte fel. Orbán arról is szólt, hogy
furcsa dolog a közös pénz, közös fiskális politika nélkül”.
Orbán Viktor beszédében felhívta arra is a figyelmet, hogy „bár eltelt 25 év és nincs az euró mögött közös fiskális politika. A politikusok józan belátására nem lehet alapozni ilyen fajsúlyos kérdéseket”.
A miniszterelnök kiemelte, „az euró bevezetése mindenképpen történelmi jelentőségű volt, közös monetáris politika viszont közös fiskális működés nélkül nagyon sok problémát tud szülni – ahogy ezt nem egyszer már látni is lehetett”.
„Az euró bevezetése óta az Egyesült Államok versenyképessége sokkal nagyobb mértékben javul, mint az eurózónáé.
Jelenlegi formájában az euró csak az eleve erős gazdaságoknak kedvez, a felzárkózó piacok megerősödését nem segíti.
Magyarország pontosan ezért nem tagja még a monetáris uniónak” – hangsúlyozta a kormányfő.
Elhangzott: minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy magát tartsa a világ közepének és a számára legfontosabb entitásnak, ezért azt is el kell fogadni, hogy mások is ugyanígy tekintenek magukra. „A kérdés csak az, ebben az új világban hogy tudunk gyarapodni és növekedni, ehhez viszont tisztázni kell, milyen világ is áll előttünk. A liberális korszakot egy szuverenista korszak váltja fel a világban” – húzta alá.
Jelezte azt is, hogy amely ország nem tudja magát megvédeni ebben az új világban, az nem lehet szövetséges, legfeljebb alárendelt. Beszédében rámutatott arra is, mennyire fontos a konnektivitás. Amelyik ország nem tud kapcsolatot létesíteni a külvilággal, az elveszett. „Magyarország most egy olyan helyzetben van, hogy
a nyugati világban mi ápoljuk a legjobb kapcsolatot Amerikával, Kínával és Oroszországgal is, ennek pedig hatalmas szerepe lesz az alakuló világ kialakításában”
– szögezte le.
Valamivel később pedig azt a megállapítást tette, hogy „nem Magyarország elszigetelt, hanem az Európai Unió. Mi a történelem főutcáján járunk, az unió pedig valahol a sáros mellékutcákban botorkál”.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a középosztály szerepe ebben az eljövendő világban kiemelten fontos lesz. „Csak azok az országok tudnak talpon maradni, ahol a társadalmi megrázkódtatások – mint például a migráció – nem okoznak belpolitikai instabilitást. (...)
Csak az az ország tud majd stabilan növekedni, amely erős középosztállyal rendelkezik: hazánkban és Ázsiában ez történik, a nyugati modellben pedig mindez a társadalmi rend felbomlott, megszűnt, elsilányult.
Itthon egymillióval több ember dolgozik, mint 2010-ben, a háztartások vagyona négyszeresére nőtt ugyanezen idő alatt, ezzel az EU 13. legjobb helyét tölti be az ország” – sorolta.
„A növekedést és a középosztály megerősítését úgy értük el, hogy az Oroszország elleni szankciók tapintható fájdalmat okoztak Magyarországnak, a politikai ellentétek pedig sokmilliárd eurót vettek el hazánktól. (...) Ha tehát van ország, amely érdekelt a békében, ha van ország, amely érdekelt abban, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke sikeres legyen az orosz-ukrán háború lezárásában, az éppen Magyarország”.
Az amerikai adminisztráció békeerőfeszítésének sikere nem ideológiai, még csak nem is geostratégiai, hanem húsba vágó, mindennapos gazdasági érdeke Magyarországnak
Ezért is reménykedünk abban, hogy létrejön a béke, megtörténik a szuverenista világpolitikai átalakítást és tető alá tudjuk hozni az amerikai-magyar nagy gazdasági megállapodást, amivel lendületet fogunk adni a magyar gazdaságnak” – hangoztatta a konferencián a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor beszédét alább tekintheti meg:
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd